Több mint két éve indult meg a jogállamisági eljárás Magyarország ellen, aminek következtében 6,3 milliárd eurót zároltak az uniós forrásainkból. Ezen az összegen felül azonban továbbra is be van fagyasztva több mint 12 milliárd euró, és több mint valószínű, hogy év végére a kormány Brüsszellel való harca miatt végleg elveszhet egy jelentősebb összeg.
November elején jelent meg a hír, hogy az Európai Bizottság egy bődületes összegre küldött fizetési felszólítást, 93 millió eurót kellett volna befizetnie a kormánynak november 19-ig, innentől pedig már 293 milliót követel Brüsszel. Mivel a kormány nem fizet, ezt az összeget kéne visszatartani Magyarországtól, levonva az uniós forrásokból. Azokból az uniós forrásokból, amelyeknek jelentős része még mindig zárolva van, és amelyből 1,1 milliárd euró elvesztése szinte már biztos, köszönhetően a kormány játszmáinak.
Mennyi jutna eredetileg Magyarországnak
Az Európai Unió 2021-27-es költségvetéséből, illetve a helyreállítási alapból összesen nagyjából 44 milliárd euró jutna Magyarországnak a Bizottság megközelítése szerint.
Ebből 22 milliárd euró a költségvetésből, kohéziós jellegű forrásként, ami alatt leegyszerűsítve a kohéziós, a szociális és az Európai Regionális Fejlesztési Alapokat értjük. 12 milliárd érkezik mezőgazdasági támogatásokra közvetlenül a termelőkhöz, és vidékfejlesztésre. Ez utóbbi kategória az egyedüli ami egyébként soha nem is volt korlátozva (és nem is tűnik reálisnak, hogy ehhez hozzányúlnának).
Ezektől teljesen függetlenül a NextGenerationEU, és azon belül is elsősorban a Helyreállítási és Rezílienciaépítési Eszköz (RRF) keretén belül érkezne további nagyjából 10,4 milliárd euró. Az RFF elsősorban a covid utáni kilábalást hivatott segíteni, a tagállamok közös hitelfelvételén keresztül. Ebből a 10,4-ből 6,5 milliárd, akárcsak a kohéziós jellegű források egésze, vissza nem térítendő támogatás, és 3,9 milliárd kedvező feltételekkel igényelhető hitel. (Az EU az összes tagállammal együtt kedvezőbb feltételekkel tud hitelt felvenni, mint az államok külön-külön, ezért jellemzően a piaci források kamata alatt van ezeknek az ára.)
Ezekhez hozzá lehet még venni az Erasmus és a Horizon+ támogatásokat is, viszont azok közvetlenül pályázható források, így egy kicsit máshogyan működnek, és más okokból is vannak kizárva belőlük az ún. modellváltó magyar egyetemek hallgatói. Az ennek pótlására létrehozott magyar program csak nagyon korlátozott módon tudta pótolni az Erasmus jelentette lehetőségeket (éppen ezért a BME-t már inkább privatizálva fogják új modellre állítani). Ebben lehet amúgy előrehaladás, ugyanis a kormány úgy módosítaná a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt, ahogy azt az Európai Unió már 2022 decemberében kérte.
És akkor mi jön valójában, illetve ami nem miért nem?
Az előző rendszerezés a Bizottság összegzése, az Európai Tanács máshogyan tekint a forrásokra, mégpedig operatív programokon keresztül.
Ezt azért fontos megkülönböztetni, mert nem lehet rendszerezni azt, hogy a kohéziós jellegű források közül, melyiknek hány százaléka van befagyasztva. A már említett agrártámogatások, illetve a vidékfejlesztési pénzek a ciklus alatt változatlanul áramlanak az országba.
2021 óta az uniós költségvetés fokozott védelmet élvez azokban az esetekben, amikor a jogállamiság elveinek megsértése veszélyezteti az EU pénzügyi érdekeit. Ez bármely tagállamban felmerülhet, viszont Magyarországgal szemben nemhogy felmerült, a Bizottság javaslatára a Tanács 2022 decemberében a jogállamisági, vagy másnéven kondicionalitási eljárás keretében 6,3 milliárd eurót fagyasztott be, három operatív program 55 százalékát.
Ez a 6,3 milliárd euró kohéziós jellegű forrásokból áll össze, és nem a már említett, zavartalanul érkező mezőgazdasági- és vidékfejlesztési támogatásokból, vagy az RRF-ből. Továbbra sincs feloldva, és a kormánynak az idővel kéne versenyt futnia, ha innen pénzt akarna látni, de nagyon úgy tűnik, hogy nem nagyon akar.
A kohéziós jellegű forrásokból blokkolva volt további 10 milliárd eurónyi, az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek teljesítésének hiánya miatt. Ezek a feltételek az összes forrást blokkolták, és azért nem feleltünk meg nekik, mert a Bizottság szerint nem volt teljesen független a magyar igazságszolgáltatás. Az igazságügyi reform elfogadása után azonban ezek a pénzek felszabadultak.
Tematikus feltételek miatt a Bizottság szerint azonban az év elején feloldott 2 milliárdnyi forrás mellett továbbra is zárolva van nagyjából 2,7 milliárd euró a kohéziós jellegű pénzekből, a menekültekkel való bánásmód, az akadémiai szabadság megsértése és az LMBTQ-közösség jogainak korlátozása miatt.
A helyreállítási alap pénzei nincsenek felfüggesztve vagy blokkolva, a kormány egészen egyszerűen nem fér hozzájuk, ugyanis nem teljesíti az úgynevezett szupermérföldköveket. Itt nincs lehetőség arra, hogy akárcsak a tematikus korlátozásoknál a feltételek fokozatos teljesítésével egyre több forráshoz férjünk hozzá, a 27 mérföldkőnek egyszerre kell teljesülnie ahhoz, hogy Magyarország egyáltalán megkezdhesse ezek lehívását.
Amíg nem teljesíti ezeket a feltételeket az ország a helyreállítási alap 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásától, illetve 3,9 milliárd kedvezményes hitel nagyobb részétől esik el. Csak egy részétől, ugyanis a vissza nem térítendő támogatásokból a Bizottság összesen 10+10 százalékos előfinanszírozást folyósíthat két részletben a tagállam által vállalt feladatok ütemezése szerint. Ezzel a magyar kormány élt is, a Bizottság szerint összesen 920 millió eurónyi előleget vehetett fel. Később viszont vissza kell fizetnie, amennyiben nem teljesülnek a szupermérföldkövek.
Több mint egy milliárd euró már szinte biztosan elveszik
Az igazán aggasztó azonban továbbra is a jogállamisági eljárással befagyasztott milliárdok sorsa, ugyanis ezeknél valós veszélye van annak, hogy véglegesen elveszítünk forrásokat.
A két évvel ezelőtti Tanácsi döntés kikötötte, hogy az intézkedések ideiglenes jellegűek, és a Tanács meg is szüntetheti, vagy módosíthatja azok mértékét. Azonban, ha a befagyasztástól számolva két éven belül nincs megoldás a helyzetre, a pénzek arányosan elvesznek, évente a teljes felfüggesztett összeg nagyjából egyhatoda, idén 1,1 milliárd euró.
Ahhoz, hogy ez ne történjen meg, a kötelezettségeket a tagállamnak teljesítenie, majd azok dokumentációját hivatalosan elküldenie kell a Bizottságnak. Ilyenkor a szervezetnek 30 napja van a változásokat elbírálni, és tovább küldeni a Tanácsnak, aminek szintén 30 napja van szavazni a felfüggesztések csökkentéséről, vagy eltörléséről.
A kormány ezeket a feltételeket teljességgel továbbra sem teljesítette, csak részlegesen, ezekről viszont hivatalos formában is kéne tájékoztatni a Bizottságot. A testület szerint a magyar kormány nem küldött a teljesítéseiről hivatalos értesítést, és bár a Bizottság ezeket saját kezdeményezésre is ellenőrizhetné, erre egyelőre nem került sor.
Az idő tehát sürgetné a kormányt, de az, mintha ezt nem venné figyelembe, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a helyzet nem drámai. Holott, már szinte biztos, hogy:
Magyarország először veszíthet el véglegesen vissza nem térítendő uniós támogatást, év végén 1,1 milliárd eurót.
Megérzi a gazdaság az EU-s pénzek hiányát
A kormány a viták kirobbanása óta hangoztatja, hogy az uniós források pótolhatóak, elvesztésük nem komoly probléma, majd piaci alapon megoldják a finanszírozást. Megoldani lehet, viszont azok hatékonysága, és az ára közel sem ugyanaz, mint a vissza nem térítendő, gyakorlatilag ingyen pénznek, és az elképesztően jó feltételekkel kapott EU-s hiteleknek. Emlékezzünk csak, hogy az államnak milyen hozamokkal kellet kibocsájtania az állampapírokat az utóbbi években, és, hogy ez milyen lyukat ütött a költségvetésben.
A kínai hitel pedig egyáltalán nem ugyanazokkal a feltételekkel működik, mint az uniós (ingyen!) pénzek, a működőtőke beruházásokra azok tulajdonosa nyereséget vár el, célja az, hogy összességében több pénzt vigyen ki, mint amit behozott. Tehát a mostani devizabeáramlást a későbbiekben devizakiáramlás fogja ellensúlyozni.
Zsiday Viktor, a Citadella alap portfóliókezelője szerint a viták kimenetele sokkal többet jelent, mint hogy lesz-e EU-s pénz vagy sem, szerinte ez jelzésértékű:
Az uniós támogatások beérkezése vagy be nem érkezése jelzés arra vonatkozóan, hogy Magyarország mennyire az EU tagja még. Ha meginog az a hit, hogy Magyarország az EU tagja marad tartósan, akkor mind a külföldi, mind a hazai befektetők tőkemenekítésbe kezdhetnek.
A GDP növekményből pedig szintén az olvasható ki, hogy az uniós források nagy részben járultak hozzá az ország növekedéséhez. A 2010 és 2020 közötti időszakban, levonva a befizetéseket, 46,5 milliárd euró támogatás érkezett, az éves GDP-növekmény 36,8 milliárd eurót tett ki. Az Eurostat adatai alapján tehát a magyar gazdaság az EU-csatlakozás óta, és ezen belül különösen az elmúlt 12 évben lényegében stagnált volna, ha nem Magyarország nem kapott volna uniós pénzügyi támogatásokat.
Az, hogy bár az állam kiadásai nőnek, és, hogy egyre több helyen kell meghúznia a nadrágszíjat már a reálgazdaságban is látszik. Elég ránézni például az építőiparra, ami szeptemberben tovább zuhant, és ebben jelentős szerepet játszottak az állami megrendelések, vagy pont hogy azok hiánya.
