Az MNB friss elemzése szerint az elmúlt negyedévben a magyar háztartások pénzügyi megtakarítása összesen 3200 milliárd forinttal gyarapodott. Miben tartjuk a pénzünket? És honnan a hozam?
Az államháztartás pénzügyi helyzete mellett a magyar háztartások pénzügyi számláiról is közölt elemzést a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az MNB novemberi számai alapján
3200 milliárd forinttal nőtt a magyar háztartások pénzügyi megtakarítása három hónap alatt.
Ez 4 millió háztartással számolva háztartásonként 800 ezer forintot jelent. Miközben a fogyasztói árak EU-s rekordtempóban nőttek Magyarországon az elmúlt bő egy évben, melynek növekedését csak novemberre tudta „lebirkózni” egyszámjegyűre a kormány, a lakossági megtakarítások összege szinte folyamatosan növekvő trendet mutat.
A Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint a háztartások pénzügyi eszközeinek értéke 93 000 milliárd forintra nőtt, ez az érték több, mint a magyar GDP 125%-a.
Forrás: MNB – Az államháztartás és a háztartások előzetes pénzügyi számlái 2023 harmadik negyedév (2023 november 20.)
Miben tartjuk a pénzünket?
Az MNB statisztikája a likvid pénzeszközök mellett, mint például készpénz, bankbetét, tőzsdei részvények, kötvények, a nem tőzsdei részesedéseket (világoszöld) is számításba vette. A tőzsdén kívüli cégtulajdon az egyik legkevésbé likvid vagyonelem – a nem tőzsdei nagyvállalatok és KKV-k értékesítése egy összetett folyamat, ami akár évekig is elhúzódhat – értéke azonban, pénztermelő képessége révén van.
A magyarok tőzsdén kívüli cégtulajdona 2023 harmadik negyedévében 33 000 milliárd forintot jelentett, ez az összes megtakarítás több mint egyharmada.
A háztartások pénzügyi megtakarítása 2019 második negyedéve és 2023 harmadik negyedéve között az alábbi arányok szerint oszlott meg:
Forrás: MNB – Az államháztartás és a háztartások előzetes pénzügyi számlái 2023 harmadik negyedév, milliárd forint (2023 november 20.).
Honnan a hozam?
Bár Zsidai Viktor szerint még sokáig nem fog talpra állni a magyar gazdaság, a befektetők mégis nagy pluszokat látnak a számlákon. Hogy lehet ez?
A pénzügyi megtakarítások értékének növekedése két tételből áll.
- A tranzakcióból származó eredmény realizált hozamot (részvények eladása, osztalékfizetés, kötvények után kamatfizetés),
- míg az átértékelődés, a meglévő termékek értékének változását (tőzsdei árfolyam változása, devizaárfolyamok változása miatt bekövetkező fel- és leértékelődés) jelöli.
A taglalt 3200 milliárd forint növekmény 77 százaléka átértékelődésből származik, ami a forintárfolyam változásának és a pénzügyi termékek (részvények) árfolyamváltozásának következménye.
Kinél landolt a pénz?
Természetesen jól hangzik, hogy 800 ezer forinttal gazdagabbak lettünk csupán három hónap alatt, de ez az átlag. Tényleg gazdagabbak lettünk? A nagy többség valószínűleg azt mondja, nem. És igazuk is van.
Az MNB 2020-as elemzése szerint a pénzügyi megtakarítások 62%-a a legtöbb megtakarítással rendelkező, felső 10% tulajdonában van, míg az alsó 70% tulajdonában az összes megtakarítás csupán 17%-a oszlik meg.
Az infláció következtében az olló azóta is csak nő. A fogyasztási cikkek drágulásával a megtakarítani képes háztartások száma csökkenőben van, hiába a minimálbér-emelés, ameddig a reálkeresetek súlyos mínuszokban vannak.
