Figyelmeztető jel, hogy a 4123 milliárd forintos éves pénzforgalmi hiányterv közel 62 százaléka teljesült három hónap alatt.
Mi történt? Jelentősnek mondható, 831,2 milliárd forintos hiánnyal zárta a márciust a költségvetés. Ezzel három hónap alatt teljesült az éves pénzforgalmi deficitterv 62 százaléka, írja a Portfolio.
Az idei büdzsé hiánylefutása tehát a szokásos orrnehéz pályát – az első hónapokban több adósság halmozódik fel – követi, ami egyúttal viszont figyelmeztető is lehet, hiszen a korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ilyen esetekben bele kellett nyúlni a költségvetési folyamatokba év közben.
Az elmúlt 24 évben ennél nagyobb csak egyetlen egyszer volt a harmadik havi hiány, 2022-ben, a háború kitörésének évében és az energiaválság kirobbanásakor.
Mi a mínusz oka? A kiugró mínusz az NGM szerint egyrészt az egyes adóbevételek időarányosnál alacsonyabb teljesülésének köszönhető, ami az adónemekre vonatkozó befizetési határidőkkel függ össze. „Másrészt a kiadási oldalon jelentős összegű kifizetésre került sor – az elmúlt évekhez hasonlóan – az állami közösségi szolgáltatásoknál, valamint a közüzemi szolgáltatásoknál. Ez utóbbi a rezsivédelmi támogatások, téli hónapokhoz köthető, kifizetésével hozható összefüggésbe” – részletezi az NGM az előzetes adatokat.
Azt is hozzáteszi a tárca, hogy „márciusban ismét jelentős kifizetésekre került sor egyes Prémium Magyar Állampapír sorozatoknál; emiatt és a dollárkötvények kamatfizetése miatt, többet fordított a kormány a kamatkiadásokra”.
Kontextus. Az elmúlt néhány évben is hasonló deficitpálya-lefutást tapasztalhattunk (2022-ben és 2023-ban) az év első negyedévében, de ezekben az években szükség is volt költségvetést kiigazító lépésekre év közben. Így igazán figyelmeztető, hogy a 4123 milliárd forintos éves pénzforgalmi hiányterv közel 62 százaléka teljesült három hónap alatt.
