Nem okozott csalódást az amerikai jegybank: 50 bázisponttal a 0,75-1 százalékos sávra módosították az alapkamatot. De miért fontos ez nekünk? Miért figyelik árgus szemekkel itthonról is, hogy mit döntenek a hétezer kilométerre lévő Washingtonban a jegybankárok? Elmondjuk röviden és tömören.
A kamatemeléssel, azaz a szigorodó monetáris politikával egy jegybank alapvetően és leegyszerűsítve két célt akarhat elérni:
- vagy erősíteni igyekszik a saját devizáját,
- vagy fékezni az elszabaduló inflációt.
Az Egyesült Államokban ez utóbbi van terítéken: annyira magasra emelkedett az infláció Amerikában, hogy a helyi jegybank, a Fed kénytelen szigorítani és fékezni valahogy a drágulást. De ez miért fontos nekünk?
A dollár a legfontosabb deviza
Nem, nem a magyar inflációt nem fogja fékezni a lépés. Az Egyesült Államok a világ legnagyobb gazdasága, a dollár pedig a legfontosabb fizetőeszköz: a megtakarítások, befektetések és kereskedelmi tranzakciók döntő többsége világszerte dollárban van. Annyira központi helyen van a világgazdaságban a zöldhasú, hogy több csatornán keresztül hatással van a legtöbb állam gazdaságára.
Ha a Fed megemeli az alapkamatot, nőnek a dollárban tartott megtakarításokra vonatkozó kamatok is. Ergo mindenkinek jobban megéri dollárt tartani, mint alacsonyabb kamatszinten, hiszen magasabb kamatot kap rá.
Ha egy befektetőnek mondjuk euróban vagy japán jenben van a tőkéje, de a dollár kamatszintje megnő, akkor a befektetését átválthatja dollárra. Ez pedig jelentős elszívóerőt jelent a többi devizától.
Ha a dollár erősödik, a fejlődő piaci devizák általában gyengülnek
– magyarázza Trippon Mariann, a Cib Bank vezető elemzője a le nem írt, de létező piaci törvényszerűséget. Pont erre mutat rá: minek tartson egy befektető a dollárnál kockázatosabb, fejlődő piaci devizát, mondjuk forintot vagy lengyel zloty-t, ha a dollárért nagyobb kamatot kap? Szóval ha a dollárkamatok emelkednek, a tőke átvándorolhat a többi devizából dollárba, jelentősen gyengítve azokat. És a dollár még az euróval szemben is vonzóbb deviza.
A Fed diktálja a tempót
Ha a Fed elkezdi emelni a kamatokat, a többi jegybanknak követnie kell őt a kamatkülönbözet, tehát a dollár elszívó hatása miatt – mutat rá Trippon.
„Ha az Európai Központi Bank még mindig nulla százalékon tartja az alapkamatot, de a Fed már egy százalékra emelte, akkor előbb-utóbb lépnie kell, hiszen a tőke a magasabb kamatot keresi.”
A Fed adja tehát a monetáris politikai irányvonalat, ő határozza meg, hogy a fejlett gazdaságok jegybankjai merre fognak fordulni, amit egy idő után a kisebb jegybankok is követnek. A Fed épp szigorító ciklusban van, a kisebb jegybankok már kezdik követni. Az euróövezeti jegybank, az Európai Központi Banknál még nincs terítéken a kamatemelés, bár már szigorítanak, ki fogják szívni a gazdaságba belepumpált pénz egy részét.
Aki dollárban takarít meg, annak fájhat
Ugyan hazánk már nagyrészt kivezette hitelpiacról a devizahiteleket, de a világ számos országában vesznek fel cégek és magánszemélyek dolláralapú hiteleket. Ha emelkedik a dollárkamat, emelkedni fognak a dollárban jegyzett hitelek törlesztőrészletei is, pont úgy, ahogy a hazai jegybank kamatemelése drágítja a lakás- és fogyasztási hiteleket. Ezeknek a hitelezőknek különösen fontos, hogy tisztában legyenek az amerikai alapkamat szintjével (és irányával).
Itthon miért emel a jegybank?
A Magyar Nemzeti Bank már egy nagyon intenzív szigorítási ciklusban van március óta. A jegybank mind a két fő cél el akarja érni:
- az akkor történelmi mélypontra zuhanó forintot akarta erősíteni, illetve
- fékezni akarta az elszabaduló inflációt.
Előbbi sikerült neki, a forint eltávolodott az euróval szembeni majdnem 400 forintos szinttől. Az utóbbi viszont nem, az infláció még emelkedik, bár erre a jegybanknak jelen esetben csak csekély ráhatása van: a hazai drágulás fő oka a háború és az európai energiaválság.
Az amerikai szigorítási ciklusról itt, az euróövezeti monetáris politikáról itt írtunk részletesebben.
Borítóképen: a Fed épülete Washingtonban
