Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

„Csányi Sándor a garancia, hogy itt minden jól megy tovább” – a nagy kórházüzlet háttere

A Budai Egészségközpont (BEK) alapítója és vezetője nemrégiben megvált maradék 25 százalékos cégbeli részesedésétől. Varga Péter Pál annak a Csányi Sándorhoz köthető Bonitásnak adta el a részét, amivel korábbi elmondása alapján milliárdos üzletet kötött. Nem száll azonban ki teljesen a cég életéből: a zrt-vé alakuló vállalat igazgatótanácsának elnöke lesz, de Csányi személye miatt biztos benne, hogy a BEK az ő elképzelései szerint működik majd tovább. És meg van róla győződve, hogy a magán- és a közegészségügyben is munkaerőhiány lesz. 

Augusztus végén a Forbes.hu is beszámolt róla, hogy a Budai Egészségközpont alapítója és vezetője, Varga Péter Pál gerincsebész a maradék, 25 százalékos tulajdonrészét is eladta a Forbes legutóbbi milliárdoslistája szerint második leggazdagabb magyar, Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonitás 2002 Befektető és Tanácsadó Zrt-nek.

Vargával a novemberi magazin Egészség mellékletébe készülő cikk miatt beszéltünk – ebben a dr. Kynsburg Ákos által 3D-nyomtatóval készült, bokákba beépíthető protézisekről lesz szó –, de ha már ott voltunk, a főigazgatót megkérdeztük a nagy üzletről.

Csányi, a garancia

„Ez egy tervezett ügylet befejező lépése volt. Négy éve kötöttem üzletet a Bonitással, most ezt zártuk le” – válaszolt az eladás miértjét firtató kérdésre Varga. A Budai Egészségközpontba 2017 végén vásárolta be magát Csányi a vagyonkezelő cégén keresztül. Ekkor már csak Vargával kellett megegyeznie: sem a Századvég-alapító Heim Péter, sem az Index akkori cikke szerint szintén egy másik századvégeshez, Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz köthető cég nem volt már tulajdonos a BEK-ben.

Varga ma is azzal magyarázza a Bonitással és „az általa nagyra tartott” Csányival kötött üzletet, hogy a terveik túlnőtték a banki hitelek felvételének lehetőségét. Itt elsősorban a most Budapesten három rendelővel rendelkező BEK új, épülő kórházépületére gondol, aminek a Királyhágó utcai kivitelezése szintén felgyorsul Csányi nagyobb szerepvállalásával.

Csányiék eddig csak egy ingatlanvásárlással léptek: a Királyhágó utcai kórházingatlant ők vették meg az államtól, azóta pedig már a Bonitásnak fizetik a bérleti díjat.

„Az ő stílusa és életútja a garancia arra, hogy ez az intézet utánam is úgy fog működni, ahogy azt megálmodtam” – mondja Varga Csányiról.

A legfontosabb szempont a közegészségügyi feladatokat is ellátó Gerincközpont érdekeinek védelme volt a főorvos szerint. Az üzletrésze eladásában fontos szempont volt az is, hogy a gyerekei biztosan nem követik a főorvosi székben, illetve mert idén töltötte be a 70-et, és szeretné élvezni a vagyonát.

Utóbbi fontos része a somogytúri Kunffy Lajos Emlékmúzeum gondozása, amit magára vállalt – ennek felújítási terveit büszkén mutatta. A beruházástól nemcsak a múzeum, hanem a Balatonlellétől tíz perc autózásra lévő község turizmusának fellendülését is várja.

Menesztett kórházigazgatóból BEK-főigazgató

„Csányiék ebbe nem szólnak bele, inkább elvárják, hogy folyamatosan topon legyen az intézmény” – teszi hozzá a náluk felhalmozott tudásra utalva arról, hogy mi garantálja majd a személyes jó viszonyon túl a BEK elképzelései szerinti további működést. 

Arról azonban továbbra sem beszélt, mekkora összegért vált meg 25 százalékos tulajdonrészétől. „Ez üzleti titok. Maradjunk annyiban, hogy a Budai Egészségközpont színvonalának megfelelő összegről van szó” – mondta. (A jövő héten megjelenő Forbes magazinban olvashattok majd erről becslést, az üzlet ugyanis felkerült az exitlistánkra.) 

A BEK hamarosan kft.-ből zrt.-vé alakul – Varga pedig utóbbi igazgatótanácsának elnöke lesz, tehát teljesen nem vonul ki az intézmény életéből. A főigazgatói posztot pedig a székesfehérvári kórház éléről tavasszal menesztett Csernavölgyi István veszi majd át tőle.

Csernavölgyit 2020 áprilisában azzal az indokkal menesztette Kásler Miklós Emmi-miniszter, hogy az általa vezetett kórház késve szolgáltatott adatokat a vírushelyzetről – mint az intézmény belső vizsgálata azt később megállapította, a mulasztás nem Csernavölgyi hibája volt.

„Amikor menesztették, én azonnal felkértem helyettesemnek. Mindezt a Csányi család teljes egyetértésével” – mondja Varga, aki régóta jó viszonyt ápol a volt főorvossal. Így bár voltak jelöltjeik, mindenképpen neki akart bizalmat szavazni. A felvetésre, miszerint „kapóra jött nekik” az általa kiváló kardiológusként méltatott Csernavölgyi menesztése, azt válaszolta, „ezt azért nem lenne szép így kijelenteni, de nem volt hátrányos számunkra”.

Túlélték a koronavírust, megugrott a forgalom

„Pénzügyi tartalékunk mindig volt, átvészeltük volna a covidjárványt is, de konkrétan az OTP Bank alapítványának háttértámogatása nagyon komoly biztonságot adott” – mondja arról, hogy tavaly, a koronavírus-járvány alatt sokat jelentett Csányiék befolyása. „De kaptunk eszközöket többek között a Generalitól is, és mellettük még több partnerünk jelezte, hogy segít nekünk, ha szükségünk van rá. Hála istennek ezzel már nem kellett élnünk” – teszi hozzá.

Varga azt mondja, hogy a pénzügyeik és főleg a hitelpolitikájuk mindig „konzervatív volt”. Azon csak mosolygott, amikor egy versenytársuk tízmillió euró körüli, külföldről bevont tőkéjéről szóltak a hírek a sajtóban. „Mi ugyanabban az évben önerőből többet költöttünk fejlesztésre” – mondja.

Mindenesetre az láthatóan nem jön rosszul a BEK-nek, hogy 2021-et várhatóan úgy lehet majd lezárni, hogy annak nagyobb részében nem kellett a koronavírussal küzdeni:

a tavalyi 9,5 milliárdos árbevételük után idén úgy számolnak, hogy december 31-ére 13 milliárd forint fölé kúszik majd ugyanez a szám.

Hol vagytok, dokik?

„Általánosságban biztos igaz, hiszen az árbevétel-növekedésünk is – anélkül, hogy árakat emeltünk volna – a magánellátásból jön” – mondja Varga a kérdésre, miszerint érzékelik-e, hogy az állam a közegészségügyből egyre inkább a magánellátás felé tolja a pácienseket.

Máshol azonban egészen más irányokat tapasztalnak.

„A gerincgyógyászatban azonban éppen az ellenkezőjét látjuk. Idén nyárra egy egész komoly szerződést kötöttünk az állammal.

Kétségtelenül sokáig tartott, de sikerült dűlőre jutni, és most egy nagyon jó finanszírozást alakítottunk ki, aminek köszönhetően – ha nem szól ismét közbe a járvány – egy év alatt le lehet rendezni a várólistákat a közfinanszírozott ellátásainkban” – a megállapodást szerinte elsősorban „a szükség” gyorsította fel, mert állami oldalról is tarthatatlannak látták az egyre hosszabb várólistákat.

Egyes műtéti típusoknál a másfél évet is meghaladta a várakozási idő. Varga szerint különösen fájdalmas a gyermekgerinc-műtéti (deformitás) várólista, ahol legalább egy évvel kell számolni még ma is, ha a covidhelyzet nem súlyosbodik.  

Varga emellett úgy látja, nem lehet eléggé hangsúlyozni a hálapénz kérdésének rendezését, ami szerinte sokévtizedes kívánsága volt már a magyar orvostársadalomnak. Ahogy az orvosfizetések rendezése is fontos lépés szerinte, de nem ez fog nagyobb versenyt hozni a munkaerőért a köz- és a magánegészségügy között.

„Még élesebb lesz a harc, mert egyre kevesebb az egészségügyi dolgozó. Ez nem csak magyar trend, hanem egész Európában mindenhol jellemző. De ne felejtsük el, hogy ha a brit vagy német egészségügy veszít el dolgozókat, van neki honnan elszívnia. Nekünk már nincs. Régen a Felvidékről, Kárpátaljáról vagy Erdélyből lehetett hozni utánpótlást. Ma viszont a szlovák és a román egészségügy már jobb fizetést ad, mint a magyar. Onnan már nem fog senki idejönni.”

Borítókép és fotók: Sebestyén László / Forbes

Oszd meg!