A fennállása legjobb évét zárta a koronavírus-járvány alatt a 24 éves Masterplast. A Forbes Country Tour győri állomásán Tibor Dávid elnök-tulajdonos arról beszélt tegnap este, a partnerek stabil ellátását fontosabbnak tartották a gyors profitnál, persze az építőanyagok és az egészségügyi védőeszközök felértékelődése is sokat számított a sikerükben. Az infláció mértékét aggasztónak látja, de a cég következő tíz évét nem félti.
„A magyar tőzsde sztárja”
– konferálta fel Galambos Márton, a Forbes főszerkesztője Tibor Dávidot, a Masterplast Zrt. alapító-tulajdonosát, és valljuk meg, ez az állítás nem áll messze a valóságtól. A társaság ugyanis egy év alatt meghétszerezte, a korábban vásárlók megnyolcszorozták a részvényeik értékét. „Egyetlen részvényt sem adtam el” – utalt válaszában Tibor arra, hogy még bőven lát növekedési potenciált a vállalatában.
Majdnem lemondták az év üzletét
Az elmúlt év sikerét két ágazatban való jelenléte, pontosabban a jól időzített terjeszkedés segítette. A főleg szigetelőanyairól ismert Masterplast 2019 év végén kezdett tárgyalásokat egy speciális szöveteket gyártó német vállalkozás felvásárlásáról. Mint Tibor megosztotta, a gyártás töredékét tette ki az orvosi maszkokhoz gyártott és más, steril egészségügyi felszerelések szövetének anyaga, ám épp ez értékelődött fel a koronavírus-járvány betörésével. Ezt az akkori német tulajdonos is látta, 2020 tavaszán ezért az üzlet lemondásának szándékával hívta tárgyalásra a Masterplast tulajdonosait.
„Annyi bátorság volt bennük, hogy ne engedjük el ezt a lehetőséget. Végül a német tulajdonos banki tanácsadói nyomásnak engedett, úgy értékelve, hogy végre van egy vevő egy bizonytalan időben is a gyárára”
– írta le az akvizíciót Tibor. Hozzátette, ennek megvolt az ára, tavaly februártól a megállapodás májusi megszületéséig a tranzakciós ár a negyedével emelkedett, de a Masterplastnak ez is megérte.
„Német gyártóvá váltunk. Meglepett, hogy mennyit javított a többi termékünk eladhatóságán a német piacon” – emelte ki Tibor. A Masterplast tehát nemcsak egy kritikus időpontban tört be az egészségiparba, hanem az építőanyag értékesítési profilját is megerősítette, más német vállalatok is vásárolni kezdték termékeiket, miközben korábban nagyon nehéz volt ilyen üzleteket kötniük.
„10 millió euró körül már lehet vásárolni tagságot” – válaszolta Galambos Márton kérdésére, hogy mekkora összeggel lehet belépni ebbe a német elitklubba, ami kitárja a lehetőségeket.
„Domináns pozícióba kerültünk, elég nagyok voltunk, hogy merjünk kockáztatni [a profilbővítéssel], de kellően kicsik ahhoz, hogy agilisak is legyünk” – foglalta össze az elmúlt egy év sikerét.
A „kicsi” persze erősen relatív állítás a részéről, ugyanis az általuk gyártott homlokzati hőszigetelő erősítő háló, illetve a diffúziós tetőfólia esetében globálisan is a top 10 gyártó közé tartoznak. „Azt gondolom, hogy a vállalat újrapozícionálása után ez még nem a csúcs” – mondta arról, hogy a következő tíz évben is további növekedéssel számol a Masterplastnál.
Építkezési láz
„A kormányzat sortűz alá vette – pozitív értelemben – az építőipart”
– mondta a magyar piacról. Mint sorolta, az építkezések, kedvezményes 5 százalékos áfája, a vissza nem térítendő támogatások, a CSOK, valamint a hitelbőség egy komplett „támogatás-cunamiként” érkezett az építőiparra.
Bár ez a hazai piac speciális helyzete, enélkül is komoly kereslet alakult ki. Tibor szerint azok a szerencsések, akiknek nem csökkent a fizetése a járványhelyzet alatt, azoknak rendkívül sok el nem költött jövedelme maradt. Mivel a legtöbben egyébként is otthonukba voltak bezárva, sokan költöttek felújításra, ez pedig nem csupán magyar jelenség volt. „2008-2015 között sokat szenvedett a szektor, a mostani válságban inkább kompenzálva érzem a vállalkozásunkat” – mondta.
„Még nem tapasztaltam ilyet, hogy a kereskedők és a vevők sorban állnak a gyárak előtt, hogy ajándékokat hozva próbáljanak anyaghoz jutni”
– mondta Tibor. Megfordult a piac: a gyártó és a kereskedő egy várólistát tud csak kiszolgálni, ennek következtében pedig a piaci verseny is torzult attól függően, hogy ki fér hozzá a termékekhez, alapanyagokhoz.
A Masterplastnál is bizonytalannak érzik a távol-keleti alapanyag-ellátást. Tibor szerint naponta, hetente jön egy-egy részterületről vis maior, számukra, például, most egy vegyi összetevő hiánya van olyan hatással, mint az autóknál a chiphiány.
„Hiánygazdaság van, folyamatosan növekvő árakkal. Egy ideig bíztam benne, hogy lesz egy árkorrekció, de erről szerintem le kell tennünk egy jó időre”
– mondta. Kiemelte, a Távol-Keletről érkező egyik alapanyaguk a korábbi 2 ezer dollár helyett ma 18 ezerbe kerül, amivel nekik is meg kell birkózniuk.
Nem akartak sokat markolni
Nagyon látványosan lehet gazdagodni a megnövekedett árakon, de a Masterplastnál pár árnyalattal óvatosabbak voltak a több versenytársnál. Huszonéves partnerkapcsolataik vannak, ezért Tiborék nem gondolták, hogy korrekt lenne licitre bocsátani a gyártott termékeiket, noha akár 5-10 százalékkal magasabb árat is elérhettek volna.
„Ha egy partner látja, hogy nem élsz vissza a helyzeteddel, az a hosszú távú együttműködést jobban szolgálja” – emelte ki.
A vállalkozó szerint nagyon sok cég esett abba a hibába, hogy nem tudta tartani a szállítási vállalásait. A Masterplast pedig inkább az ellátási fenntarthatóságot választotta, hogy ne vállalják túl magukat, vagyis aki rendel, az elégedett legyen.
Az inflációs fenyegetés
Míg az építőanyagok árát az alapanyagok hiány drágította eddig, bejött egy sokkal általánosabb tényező is, az energetikai árrobbanás, márpedig a szektor különösen „energiaintenzív terméket” használ Tibor szerint.
Csak idő kérdése, hogy az energiaárak növekedése beépüljön a termékeik áraiba,
az építőanyagoknál a vállalkozó szerint hamarosan további 20 százalékos áremelkedés várható.
„Kicsit félek közgazdászként, hogy meg lehet-e állítani az inflációt. Véleményem szerint a jövő évi infláció 5-7 százalék között is lehet, csak két-három év alatt tudna csillapodni” – intett óvatosságra a vállalkozó.
Kiemelt kép: Fekete Csaba
Kapcsolódó: