Kevesen asszociálunk az autókon kívül bármi másra, ha a Škoda nevét halljuk – pedig a vállalat még cseh kézben lévő Transportation ágazata a világ élvonalában gyártja a villamosokat, metrókat és vonatokat. Több mint másfél évszázados története során pedig a cukorfinomítástól a fegyver- és hadihajó gyártásig sok minden belekerült a portfóliójába. De mi köze a Niagara vízesésnek és a Szuezi csatornának a Škodához? A történelmi vállalat Plzenben található gigászi csarnokait most mi is bejártuk.
Miskolciként nemcsak az autóutakon találkozhatunk a Škoda márkájával nap mint nap; a 18 kilométer hosszú, kétvonalas villamoshálózaton is cseh gyártmány siklik. Ennek ellenére sokan azonosítjuk kapásból csak a négykerekű járművekkel a nagy múltú gyártót,
aminek gépjármű-részlegét már 1990 óta szépen lassan bekebelezte Nyugat-Európa.
A Škoda Autot felvásárló Volkswagen Csoport a 2000-es évek elejére már egyedüli tulajdonossá nőtte ki magát, az Octavia és Fabia pedig már Indiában és Kínában is készül. A Transportation azonban megmaradt a csehek örökségének – a Hollandiában székelő, de ízig-vérig cseh befektetőcég, a magyar Telenort is tulajdonló PPF Group 2018-ban vásárolta fel a csoportot.
A Telenor és a PPF közös szervezésű sajtóútján látogattuk meg az egykor 35 ezer embernek munkahelyet adó gyárat.
Százötven éves örökség
A Škoda több mint 150 éves múltra tekint vissza – alapítója, a mérnök Emil Škoda 1866-ban lett a főnöke annak a Valdštejn-Vartenberk gróf által alapított, többszáz munkahelyet biztosító gyárnak, ami három évvel később már a Škoda nevet viselte. Az 1800-as évek végére hatalmas gyártócég portfóliójában az acélművek mellett
ugyanúgy megtalálhatóak voltak a katonai hajók, mint a cukorfinomítás.
A századfordulóra már részvénytársaságként működő vállalat az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb fegyvergyára lett, de részben innen postázták a Niagara-vízesés erőművének csőrendszerét és a Szuezi-csatorna zsilipjeit is.
Így nézett ki régen a Škoda-gyár. A plzeni telephely megszenvedte a háborút: mivel hadi gyártóként stratégiailag fontos szerepet töltött be a Csehszlovák Köztársaságban, kitűnő célpont is lett belőle. Fotó: Škoda Transportation
1917-ben már több mint 35 ezer embernek adott munkát a Škoda-gyár, majd az egy évvel később megalakuló Csehszlovák Köztársaság alatt elsődleges hadi profilját részben elhagyva több más iparágban kezdett el működni, és például gőz-, majd később elektromos meghajtású mozdonyok gyártásával foglalkozott.
… és így néz ki most, a Škoda plzeni irodájának tetőteraszáról. A szerelvényeket hatalmas csarnokokban festik, áramkörösítik, szerelik, tesztelik. Itt található az egyik leghosszabb privát vállalati tesztpálya, a képen bal oldalon bújik meg a szürke csarnokok mellett. Kicsivel arrébb (a kép ‘háta mögött’) szintén egy ismerősen csengő gyár található: a villamosok mellett a Pilsner Urquell is innen ered. Fotó: Egyed Gábor
A II. világháború – amiben a gyárak csaknem 70 százalékát lerombolták – után a társaságot sem kerülte el az államosítás keze, ekkor szedték szét a vállalatot több részre az iparági működései mentén, az 1989-es cseh rendszerváltás – a bársonyos forradalom – után így került ismét privát kézbe az akkor már egyedülálló Škoda Transportation.
Erős jelenlétet vásárolt a PPF
Napjaink Škoda Transportation-je több mint ötezer munkavállalót foglalkoztat a cég négy telephelyén – Plzen mellett Prágában, Ostravában és Sumperkben is található egy-egy Transportation gyár. Mindemellett a gyártócsoport leányvállalatokkal több országban, köztük Németországban, Finnországban, Lengyelországban, Oroszországban és Magyarországon is jelen van – a magyar Ganz-Škoda főként kötöttpályás közlekedési eszközök szállításával, szervíztevékenységgel, valamint tartalékalkatrész-értékesítéssel foglalkozik. Járművekből is rendeltek a magyarok – a miskolci két vonalra 31 villamos érkezett kb. 25 milliárd forintból.
Friss festékillat fogadott az első csarnokban – itt szinterezik a vagonokat. Gyakran néztünk a lábunk elé, a csarnokok padlóiba ugyanis több vágányt is építettek, hogy egyszerűbb és hatékonyabb módon tudják szállítani a már elkészült vagonokat. Fotó: Egyed Gábor
A gyárakat 2018 végén az a PPF Csoport vette meg, aki Magyarországon is nagy befolyással rendelkezik a telekommunikációs szektorban – itthon leginkább a Telenor tulajdonosaként ismerhetjük a befektetőcéget. A vételárat akkor nem hozták nyilvánosságra,
egyes piaci becslések szerint a tranzakció azonban bőven meghaladhatta a 10 milliárd cseh koronát – akkor kb. 125 milliárd forintnak megfelelő összeget.
A gyártóóriás egyik legnagyobb megrendelését is figyelhettük. A 2020 elején aláírt szerződés szerint Varsóba szállít a Škoda 45, egyenként hat kocsiból álló metrót, ebből 37-et még idén teljesít. A 8 milliárd cseh koronás – több mint 110 milliárd forintos – üzletet a Magyarországon is ismerős CAF és Alstom elől nyerte el. Fotó: Egyed Gábor
A PPF ezzel hatalmas jelenlétet vásárolt a mobilitási szektorban is, a Transportationt ugyanis Európa egyik vezető gyártójaként tartják számon. A vállalat legnagyobb megrendelései közé tartozik a prágai villamosvonal teljes kiszolgálása, ahová 250 alacsonypadlós járművet szállított, de ugyanúgy nagy mennyiségben szállítanak Rigába, Törökországba, Pozsonyba és Finnországba is, ahogy már a tengerentúlon is jelen vannak.
A vállalat egyik nagy büszkesége a tornyosuló push-pull double-decker, azaz az emeletes, mindkét végén irányítófülkével rendelkező vonat. Szlovákiában és Németországban is találkozhatunk vele (a Škoda beszállítóként jó kapcsolatokat ápol a Deutsche Bahnnal), második generációs szerelvényei már 200 km/órás sebességgel száguldoznak a síneken. Fotó: Egyed Gábor
A vállalat az elmúlt két évben tőkebfektetései miatt veszteséges volt, tavaly 54 millió eurós veszteséggel zárta az évet. A bevételek azonban a terjeszkedéssel növekedni tudtak, a 2020-as évben 417 millió euróért szállított le járműveket a Transportation – ez fedezte a közel százmillió eurós befektetését, amit a gyártási kapacitások növekedésére különített el. A járművek közel hatvan százalékát exportálják – tavaly jelentős rendeléseket tudott teljesíteni 37 varsói metró és 48 RegioPanter vonat leszállításával is.
100 tonna lett, maradhat? A plzeni gyárban a szerelvények teherbírását is külön tesztelik. A RegioPanter akár a 242 tonnás végsúlyt is elérheti. Nem is emelgetik őket a csarnokok között, az egyes munkafázisokat is többféle, szabványonként eltérő sínpárokkal kötik össze. Fotó: Egyed Gábor
Európai vasútnagyhatalommá válhat
Stratégiailag is fontos vásár lehetett a PPF-nek a Škoda, a százszázalékos tulajdonrésszel rendelkező befektetőcsoport már több, a 2018-as tranzakció piaci szinergiáit előrelendítő vásárlással egészítené ki iparági portfólióját.
A Škoda ugyanis a Bloomberg értesülései szerint kiszemelte a nagysebességű TGV-vonatokat gyártó (a magyaroknak az M2-es metróvonal miatt ismerősen csengő) francia Alstomot.
Nem csak újat gyártanak, javítanak is – már amit lehet. Ezt a szerencsétlenül járt prágai villamost pont nem, de a felső részét megmentik a kocsinak: hosszában vágják keresztbe és tesznek majd alá új karosszériát. A mentőakciók mellett régebbi, rendszeres használat mellett elkopott szerelvényeket is felújítanak: egy új kocsi beruházási időtávja 40 év, egy régi felújítása ennek fele. De csak a harmadát kell kifizetni. Fotó: Egyed Gábor
A felvásárlásban előnyös helyzethez jutott a cseh nagyvállalat, amiért a Le Figaro szerint a budapesti 3-as, 17-es és 19-es villamosvonalat szervírozó spanyol CAF és a japán Hitachi is versenyzett.
Kérem vigyázzanak, az ajtók záródnak. Gyermeki mosollyal szálltunk fel a legújabb, forgalmas hétköznapokra váró villamosra. Ugyanúgy csomagolják, mint a kis modelleket – fehér csomagolóanyaggal vonnak körbe egy-egy villamost, ha készen van. Persze azért dobozba nem teszik. Fotó: Knittel Martin
Az Alstom vonatgyártó részlegétől egyébként azért válnak meg, mert ez az Európai Bizottság által szabott versenyhivatali feltétele a kanadai Bombardier és a francia Alstom egyesülésének.
Az Alstom Franciaország legkeletibb csücskében elhelyezkedő reichshoffeni vonatgyártó telephelyével a Škoda közel ezer munkavállalót és egy még erősebb piaci jelenlétet nyerne a kontinens vonatgyártói között.
A tesztpályán vizsgálják elkészült járműveiket, nagy többségük a gyárból sínen indul útnak Európa különböző szegleteibe – a Škoda Transportation közvetlen sínösszeköttetést élvezhet. A plzeni villamoshálózathoz azonban valamiért pont nem csatlakozik egy sínpár sem. Fotó: Egyed Gábor
Borítókép: Skoda Transportation
