Rózsa Balázs híre a kétezres évek elején pillanatok alatt Amerika csúcslaborjaiig jutott, miután leselejtezett alkatrészekből megépítette első mikroszkópjait. A magyar Femtonics szuperérzékeny mikroszkópjait ma világszerte közel 150 laboratórium használja, de a cég hosszú távú célja, hogy eszközeik megjelenjenek a rutindiagnosztikában és a terápiában is. A termékeiket a vakság gyógyításának kutatásáról híres Roska Botond is használja, de ha minden jól megy, eljön az idő, amikor a mikroszkópokat más betegségek, például az epilepszia gyógyítása során is be lehet majd vetni.
Tehetséges, innovatív és hihetetlenül energikus. Ez az első három jelző, ami Roska Botond neurológusnak eszébe jut, amikor Rózsa Balázsról, a Femtonics alapítójáról kérdezem.
„Emellett pedig egy műszaki zseni – teszi hozzá. – Hihetetlenül gyorsan talál ki újabb és újabb innovációkat, azáltal, hogy kombinálja a fizikát a biológiával.”
Roska Botond neve tavasszal sokat szerepelt a magyar sajtóban, miután nemzetközi kutatócsapata történelmi jelentőségű lépést tett: egy 58 éves, teljesen vak embernek részlegesen visszaadták a látását. Könnyen lehet, hogy néhány év múlva elmondhatjuk, a vakság gyógyítása magyar ember nevéhez fűződik, az viszont már most biztos, hogy nem ő az egyetlen magyar szereplő a történetben: több mint 15 éve használja kísérleteihez a szintén magyar Rózsa Balázs agykutató szuperérzékeny mikroszkópjait.
A Svájcban élő Botond az első találkozásuk körülményeire már nem emlékszik, de arra igen, hogy az orvos és fizikus végzettségű Balázs híre addigra már egészen Amerikáig jutott. Botond a kétezres évek elején a University of California Berkeley-n és a Harvardon kutatott, itt hallott először „a műszaki zseni fiúról”, aki a budapesti KOKI-ban (Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet) világszínvonalú mikroszkópokat épít. Balázs nem sokkal később megalapította a Femtonics-ot, és hamar megjelentek a mikroszkópjai a világ nagy laborjaiban, így Botondéban is.
A Femtonics nevéhez több mint 20 mérési világrekord és 140 publikáció fűződik a világ vezető tudományos lapjaiban, mint például a Nature és a Science / Fotó: Sebestyén László
A vakságtól az epilepsziáig
Az átlagember számára a mikroszkóp csupán arra jó, hogy közelebbről megvizsgáljunk vele szabad szemmel láthatatlan dolgokat, de az olyan high-tech mikroszkópokat, amilyeneket a magyar Femtonics is gyárt, az orvostudomány ennél jóval sokoldalúbban tudja használni. A cég másfél évtizede dolgozik azon, hogy a világ csúcslaborjaiban használt eszközeik megjelenjenek a hétköznapi kórházi diagnosztikában, sőt akár egy-egy betegség terápiájának részeként is – ennek egyik megállója a napokban megalapított új, országos jelentőségű budapesti kutatóközpont is.
„Botond a vakság kezelése miatt lett világhírű. Ehhez mindig mi szállítottuk be a mikroszkópokat, most azonban már az a célunk, hogy egy másik típusú rendszerrel felgyorsítsuk a terápiák kutatását.”
Rózsa Balázzsal a Femtonics kilencedik kerületi irodájának frissen felújított tárgyalójában ülünk, és rögtön a végétől kezdi mesélni a történetet.
„Botond kifejlesztett egy új vírusalapú technikát, ami olyan proteineket fejez ki, hogy a retinaszövet fényérzékennyé válik – folytatja a magyarázatot. – Egy virtuális valóság szemüveggel felerősítik a képet, ettől látnak újra az emberek.” Balázs hosszú távú célkitűzése azonban olyan eszközöket fejlesztése,
melyek nem a szem, hanem az agy idegsejtjeivel lépnek kölcsönhatásba, így a vakság mellett számos másik betegség (például az epilepszia) előtt is megnyílik a terápia lehetősége.
A Femtonics mikroszkópjai ugyanis nemcsak mérésekre alkalmasak, hanem arra is, hogy „gyógyítsanak”, azáltal, hogy képesek aktiválni a sejteket.
A magyar cég fejlesztéseit már most is rengeteg orvos használja világszerte, de egyelőre nem a rutindiagnosztika részei. „Azt szeretnénk elérni, hogy ha besétál egy ember a kórházba, az ultrahang mellett akár a mi mikroszkópunkkal is megvizsgálhassák. Ez még nem jött el, de már nem vagyunk tőle messze.”
A vásárlóik jelenleg legtöbbször kutatók vagy kutatóintézetek, de a járvány miatt a kutatási piac mellett kiléptek az orvostechnológiai piacra is. A Femtonics ugyanis mostanában nem csak csúcstechnológiás mikroszkópokat készít, a járvány kitörésekor három hónap alatt fejlesztettek lélegeztetőgépet, az elmúlt lassan egy évben pedig egy olyan covid-teszten dolgoztak ki, ami mind jelenleg több mint 1,5 millió mutációt kimutatja 4-10 perc alatt / Fotó: Sebestyén László
SOTE, ELTE, BME
Rózsa Balázzsal beszélgetve az embernek hamar az az érzése támad, mintha az ő életében másképp viselkedne az idő: másfélszer gyorsabban beszél, mint mások, és valószínű, hogy legalább ennyivel gyorsabban is gondolkozik. Ez az érzés fokozódik, amikor kiderül, hogy párhuzamosan elvégezte az orvosi egyetemet és a TTK fizikus szakát, ha pedig ez nem lenne elég, a SOTE és az ELTE mellett bejárt jó néhány órára a műszaki egyetemen is – nem egy olyan tárgy volt, amiből le is vizsgázott.
Az orvostudományban mindig is a megoldatlan problémák és a határterületek vonzották. A SOTE és a fizika kombinálása tudatos választás eredménye volt: előbbin megtapasztalta, hogy az orvostudomány mely területeken van lemaradásban, a fizika pedig technikai háttértudást adott a hátrány csökkentéséhez.
„Azt éreztem, hogy az orvostudomány elavult ahhoz képest, hogy technikailag mit lehetne alkotni” – magyarázza. Amikor rákérdezek, mégis honnan tud ilyesmikről egy pályaválasztás előtt álló gimnazista, így válaszol: „Rengeteg összefoglaló munkát, egyetemi tankönyvet olvastam el a biológia és fizika területén gimnáziumi éveim alatt. Ezekből mind az látszódott, hogy gyakorlatilag fogalmunk sincs, hogy pontosan hogyan működik a legtöbb rendszer az emberi szervezetben. Egyértelmű volt, hogy a számítástechnika robbanásszerűen megindult, de az is látszott, hogy az orvostudományban nem történt nagy áttörés.”
Gimnazista korában azt a célt tűzte ki maga elé, hogy megmérje, hogyan működik az emberi agy. Ezt gyakorlatilag meg is valósította: elkészítette a világ leggyorsabban mérő rendszerét.
Mérési rekordok a buheramikroszkóppal
Az első mikroszkópját 28 évesen építette, a fent már említett KOKI-ban. A szűk kutatói büdzsé miatt az intézetben első szakmai feladatként azt kapta, hogy építsen egy úgynevezett kétfoton lézermikroszkópot az agy- és idegsejtek működését vizsgáló kutatásokhoz. A kétfoton effektusnak az az előnye, hogy segítségével nagy felbontásban lehet megvizsgálni élő állatok agyát. Amerikában már léteztek ilyen mikroszkópok, Európában Balázsék építették meg az első rendszerek egyikét. Az első gyors szkennerrendszerrel felszerelt mikroszkóphoz alapanyagként főleg az intézet pincéjében lévő, már leselejtezett mikroszkópokat használta, ezekből „buherálta ki” az alkatrészeket.
Témavezetőjét, Vizi E. Szilvesztert épp akkoriban választották meg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének, amikor elkészült az első eszköz. „Mikroszkópfronton az volt az első nagy áttörésem, amikor a hír hallatán kivetítettük a falra, hogy »Gratulálunk!«. Nagyon tetszett mindenkinek, mert elhitték, hogy ha ilyen gyorsan és egyenletesen ki tudunk vetíteni egy feliratot mikroszkóppal, akkor a sejteket is körbe fogjuk tudni rajzolni, azonos elvet követve.”
Balázs az alapításkor az összes félretett pénzét (3,5 millió forintot) a cégbe fektette, de fiatal kutatóként később is minden pénzét a Femtonics-ra költötte. „Az első tíz évben minden hó végén lenulláztam a számlámat, hogy megvegyem azokat az alkatrészeket, amikre az intézetnek nem volt elég forrása.” / Fotó: Sebestyén László
A kidobott alkatrészekből összerakott prototípus nemcsak az alacsony ára miatt volt áttörés, hanem azért is, mert a folyamatos fejlesztés végén végül mérési rekordokat is döntöttek vele. Az új rendszer olyan gyorsan „bejárta” a sejteket, hogy akár százszor szebb jeleket generált (és akár százszor gyorsabban is), mint a hasonló mikroszkópok.
Talán még ennél is nagyobbat szólt, amikor a Femtonics megépítette a világ első 3D-s lézermikroszkópját. „A síkbeli mérések átlagolásából kinyert információ soha nem éri el azt, amit térben ki tudsz nyerni ugyanabból a tömbből – mondja Balázs, majd egy pillanatra elgondolkozik, hogy hogyan fogalmazzon másképp. – Jó példa lehet erre a fák törzse. Ha gondolatban elmetszel síkban egy erdőt, lehet a síkban akár 20 ezer fa korongod, abból soha nem fogod összerakni a lombkorona szerkezetét, az erdő működését, mert elvesznek az összefüggések, ahogy a síkból tér lesz.
Ugyanez a probléma az aggyal is: mire a méréssel »felérünk« a következő síkra, már rég megváltozott az összes gondolatod.”
A Femto3D Atlas névre keresztelt szerkezet ma a legfőbb termékük, egymilliószor gyorsabban mér, mint a versenytársak mikroszkópjai: Balázsék elérték azt, hogy hosszú percek helyett a másodperc ezredrésze alatt, gyakorlatilag az agy működési sebességével megegyező idő alatt mérjenek.
Nemcsak a szakmai bravúrra büszke, hanem az üzletire is. A mikroszkóp eredetileg 11 500 alkatrészből állt, az első típusok megépítése egymillió euróba került. Az idegtudomány azonban „szegény” tudományág: egy-egy nagyobb beruházás előfordul a nagy intézeteknél, de a kutatók ritkán költhetnek el ennyi pénzt egyetlen eszközökre. A Femtonics-nak olyan eszközt kellett fejlesztenie, ami belefér a kutatói büdzsékbe. Végül a tizedére csökkentették az alkatrészek számát, az árát pedig a harmadára, de a kompaktabb megoldás miatt a minőség is lényegesen javult – összesen négy év munkája van ebben.
Egy lépéssel mások előtt
A cég eredetileg azért jött létre, mert a KOKI-ban egyszerűbb volt céges keretek közé terelni az eszközfejlesztést. Az első sikeres kutatásaik után azonban más kutatók is érdeklődni kezdtek a mikroszkópjaik iránt, ma már világszerte több mint 140 laborban vannak jelen a magyar műszerek.
A Femtonics árbevétele évek óta 1 milliárd forint körüli, ennek nagyjából háromnegyedét az export adja. Adózott eredményük 70 és 100 millió forint között mozog. Balázs többször is hangsúlyozza, hogy mindent visszaforgatnak: a mikroszkópeladásokból fedezik a házon belül továbbra is zajló agykutatásokat.
„Az innováció elég költséges a mi műfajunkban. Ha tényleg el akarunk jutni oda, hogy klinikai vizsgálatokon is használható berendezéseket és gyógyászati eszközöket fejlesszünk, még sok bevételt kell behoznunk.”
Balázs szerint ez a Femtonics egyik legnagyobb előnye: párhuzamosan zajlanak az alapkutatások és az ipari fejlesztések, emiatt sokkal gyorsabb a tudásáramlás, mint más cégeknél vagy kutatóintézeteknél. Időnként így is előfordul, hogy egy konkurens beelőzi őket egy ötlettel, de általában a fordítottja jellemző.
„Optikai technológiában ők a legjobbak – mondja róluk Roska Botond. – Mindig olyan mikroszkópokat fejlesztenek, amilyet más addig még nem csinált. Eddig mindig egy lépéssel a többiek előtt voltak.”
Botond úgy látja, a céget azért is szeretik a kutatók, mert sales-esek helyett hozzájuk hasonló tudósok árulják az eszközöket, így valóban értik is a működésüket. „Sok cégnél olyanokat vesznek fel értékesítőnek, akik bármit el tudnak adni, de a kutatók ezt nem nagyon szeretik – mondja Botond. – A Femtonics jobban ki tudja szolgálni a kutatóközösséget, mert pontosan értik, mi az, amire egy-egy laboratóriumban szükség van, és képesek ennek mentén alakítani a mikroszkópjaikat.”
Balázs úgy látja, a határterületekben nagy a jövő, különösen igaz ez az orvostudományra. „Itt szinte minden megoldás egy kombináció. Nekünk is erről szól a jövőképünk.” / Fotó: Sebestyén László
Itthonról kétszer nehezebb
A laboratórium sarkából induló cég hasonlóan nagy utat járt be, mint a mikroszkópok. Az első költözéskor Balázsék még azon gondolkoztak, 25 vagy 30 négyzetméteres legyen-e az új iroda – tíz év elteltével közel száz fizikus, biológus, orvos, matematikus és mérnök dolgozik országszerte hét helyszínen, összesen 2200 négyzetméteren.
Balázsban nem merül fel, hogy a munkát külföldön kéne folytatni. „Tudjuk, hogy itthonról kétszer nehezebb lesz véghez vinni azt a forradalmat, amire készülünk. De ha sikerül, az nemcsak a Femtonics-nak lesz jó, hanem az országnak is.” Magyarországnak megvannak az előnyei is, például nagyon sok itthon a tehetséges fiatal – röviden össze is foglalja egy Nature-cikk tartalmát a magyarok szürkeállományának kiemelkedő komplexitásáról, ami részben a magyar nyelv összetett logikájával magyarázható –, de úgy látja, ma nehezebb motivált, elkötelezett diákot találni, mint tíz évvel ezelőtt. „Írd bele nyugodtan a cikkbe, hogy bátran jelentkezzenek, mert a jelszavunk, hogy minden zsenit felveszünk” – mondja nevetve.
Az elmúlt években igyekezett kialakítani egy olyan céges szervezetet, ami kevésbé függ tőle. Kétszer-háromszor is megpróbálkozott külső ügyvezetővel, de rájött, hogy elengedhetetlen az orvosi-fizikusi háttértudás.
Végül nyert a B terv, azaz a delegálás és egy erős középvezetői réteg kialakítása. A Femtonics ma 17 különböző osztályból áll, Balázs jelenleg ügyvezető igazgatóként van jelen.
„Vissza tudom már húzni az irányítás csápjait, de a fejlesztések komplexitása miatt megtartottam néhány feladatot” – mondja. A munkát nem egyedül végzi, egykori tanítványából lett tulajdonostársa, Katona Gergely vezeti a szakértői munkát és a cégfejlesztés egy részét. Balázs hosszú távú célja az, hogy egy elnökszerű tanácsadóként folytassa a cég életében, és több ideje legyen a kutatásokra. „Egy ekkora méretű csapatnál az a reális, hogy napi 6–7 órában tudjak önállóan alkotni, több nem. Átlagban ez így is napi 12–14 óra munkát jelent” – mondja.
Az interjú alatt sokat mesél arról, mennyire fontos szerepet kapott az életében a tehetséggondozás, így nem meglepő, hogy hasonló a célja a saját cégével is: szeretné, ha magyarországi bázis a világ leghíresebb csúcslaboratóriumaival vetekedne.
„Ez egy hosszú küzdelem lesz, de minden eszközünk megvan hozzá.”
A cégnél már most is rengeteg diák megfordul, a célja az, hogy egy teljes karrierívet tudjanak nekik felajánlani. „Ha beesik hozzánk egy érdeklődő zseni, általában felvesszük.”
Borítókép: Sebestyén László
