Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

A Havanna lakótelepről a Harvardra és a legsikeresebb brazil startup élére

Pencz Máté a Harvardon szerzett közgazdász diplomával a zsebében alapított céget másodmagával Brazíliában, és túlzás nélkül állítható, hogy bármibe kezdett, azzal sikeres lett. Övé és üzlettársáé volt a legnagyobb brazil online nyomda, majd az ezután alapított, ingatlanokkal foglalkozó Loft az ország legsikeresebb startupjává nőtte ki magát, ráadásul Mátééké Dél-Amerika legjelentősebb kockázati tőkealapja, a Canary is, amelynek 150 techcégben van részesedése. Pencz Máté Magyarországon először a Forbes.hu-nak adott interjút: elmondta, miért a szíve csücske a mai napig Fonyód, és brazíliai ingatlankalandok, illetve brutálisan nagy számok és a Loft magyarországi terjeszkedése is szóba került.


1988-ban egy kétéves, középszőke hajú kisfiú lépkedett édesanyja mellett a budapesti Havanna lakótelep egyik zöldségese előtt. Banánért, a kisfiú kedvencéért álltak be a meglehetősen hosszú sorba (az 1980-as években déligyümölcsök esetén ez volt a „normál ügymenet”), de türelmesen vártak, igazi ünnep volt a kisfiúnak, ha egy kis kubai vagy ecuadori banánhoz jutottak. Utána a MÁV kórházban orvosként dolgozó édesanyja ügyeletbe sietett, kisfiát, Mátét a postánál dolgozó nagyszülőkre bízta. „A Magyar Posta járműtelepén pénzbeszedő volt a nagyapám, és nagymamám mellett az irodában  sokat játszottam 2-3 éves koromban” – emlékszik vissza bő 30 évvel később Pencz Máté, aki mára a brazil startuptörténelem legsikeresebb cégének, a Loftnak a társtulajdonosa.

„Beszélhetünk magyarul, a kiejtésem nem mindig tökéletes” – egyezünk meg. A magyar-német állampolgár Máté, szüleivel és nagyszüleivel is magyarul beszél, és bár az interjú elején megbeszéljük, hogy nyugodtan mondja németül vagy angolul, ha valami nem jut eszébe, erre csak egy-két esetben van szükség. Közvetlen személyiségnek tűnik, a beszélgetés után a PR-osztályt kihagyva rögtön felajánlja emailben, hogy szívesen küld képeket magyarországi emlékeiről.

Szavaiból érződik, hogy szereti az országot, és bár a brazil Forbes-nak menetrendszerűen nyilatkozik a Loft-ról (az ország legeredményesebb startupjának háza táján pörögnek az események), a magyar médiában még soha nem beszélt sikereiről.

Az egyéves Máté édesapjával a fővárosi állatkertben.

Pedig bőven van miről: két brazil sikerstartup, a nyomdai szolgáltatásokkal foglalkozó Printi és a 2018-ban alapított, mostanra mintegy 20 000 lakásból álló adatbázissal rendelkező ingatlanportál, a Loft társalapítója. Üzlettársával, a São Paulóban született, majd az Egyesült Államokban tanult, német Florian Hagenbuchhal vezeti

a Loftot, amelybe mostanra összesen 800 millió dollár tőkét vontak be, és a legutóbbi körben csaknem 3 milliárd dolláros értékelés mellett kaptak finanszírozást.

Eközben ők viszik a Canary-t, Dél-Amerika legnagyobb, korai fázisú cégekbe befektető kockázati tőkealapját is. Hagenbuchhal 2008-ban Frankfurtban, a Goldman Sachsnál gyakornokoskodva találkoztak és lettek barátok, majd tudatosan döntötték el, hogy Dél-Amerikában kezdenek vállalkozásba. Látták, hogy Európában és Délkelet-Ázsiában nagy lehetőségek vannak a B2B e-kereskedelemben, Brazíliában azonban még lefedetlen volt ez a terület, amin belül online nyomtatással kezdték.

2012-ben megalapították Printi nevű nyomdacégüket, ahol vásárlóik a tervezéstől a megrendelésig mindent online intézhettek. A vállalkozás többségi részesedését 2017-ben adták el amerikai konkurensüknek, a Cimpressnek, a Printi pedig a mai napig a legnagyobb online nyomda Dél-Amerikában, saját gyárakkal. A Printi után jött a 2018-ban alapított Loft, ahol egyrészt nagyon tudatos döntés volt részükről, hogy az ingatlanpiacot veszik célba, másrészt

„a fejemben volt, amit nagyapámtól és apámtól tanultam”

– mondja Máté.

A Havanna lakótelepről a Harvardra

Máté édesapja és nagypapája az 1980-1990-es években hétvégi házakat vettek a Balatonnál, amelyeket felújítás után kiadtak. „Apámék nem csináltak belőle céget, és sosem vettek több ingatlant egyszerre, lassan csepegtették”.

Máté édesanyjával 1988-ban a család fonyódi nyaralójában.

Családjával sokszor nyaralt a Balatonnál, ekkoriban azonban már nem itt éltek, Németországból tért vissza szüleivel látogatóba. Máté 3 éves korában, 1989-ben döntötték el, hogy a család kivándorol Nyugat-Németországba.

„Még állt a berlini fal, nem tudtuk, hogy mi lesz, visszatérhetünk-e, így elbúcsúztunk a családtól.”

Megérkezésük után az első hónapokban a Bodensee-nél, Kressbornban laktak rokonaiknál, majd egy jettingeni kitérő után, 1993-ban telepedtek le Stuttgart mellett, Böblingenben. Itt nőtt fel, egészen az érettségi utánig, 2006-ig élt itt. Közben a rendszerváltás követően „gyakran jártunk haza, a mai napig fonyódi lakcímkártyám van, az egyik nagymamám ott él. Van német útlevelem is, de sosem éreztem magam németnek”. Két-háromévente jártak haza Magyarországra, az osztrák-magyar határon való, sokszor többórás várakozás után „mindig nagyon jó érzés volt visszatérni, a mai napig Magyarországot látom igazi hazámnak”. Braziliába is hozat Erős Pistát, Piros aranyat, és kolbászt is, „ezek az emlékek és ízek mindig bennem maradtak” – nevet.  

Máté már 16-17 évesen elkezdte nézegetni a külföldi egyetemi ösztöndíjakat Angliában és Amerikában, azt mondja, szülei első lépése, amikor kimentek Németországba, motiválta arra, hogy meg akarja ismerni a világot, ezért nem állt meg egy német egyetemnél. „Én egyszerűen azt néztem, hogy hol vannak a legjobb egyetemek a világon”, illetve, hogy szülei még könnyebben elengedjék, az ösztöndíjat is figyelembe vette. Közgazdaságtant tanult a Harvardon, közben pedig egy-egy nyári gyakorlatra visszatért Európába: először Frankfurtban a Goldman Sachsnál, majd 2009-ben Londonban a Morgan Stanley-nél dolgozott, az egyetem elvégzése után, 2010-től ugyanitt dolgozott. Azt mondja, a cégalapítás mindig is a fejében volt, de a szülei próbálták lebeszélni róla, biztos munkahelyet akartak a fiuknak.

Amikor a szülői elvárásoknak megfelelve néhány év alkalmazotti tapasztalatot is szerzett,

„azt mondtam, hogy most már meghozhatom a saját döntésemet, mert a cégalapítással sokkal nagyobb hatással van az ember az egész ökoszisztémára”.

Hagenbuch-hal közösen 2010-ben döntötték el, hogy jöhet a vállalkozásalapítás, már csak a hely volt a kérdéses. Európa ekkoriban éppen csak kifelé kászálódott a gazdasági és pénzügyi válságot követő recesszióból, nem láttak sok potenciált benne, utazgattak Dél-Amerikában és Ázsiában is, „azt éreztük, hogy Dél-Amerikában sokkal több tennivaló van még, egy jó inflexiós pontnál volt az ökoszisztéma, úgy éreztük, részt tudnánk venni az alakításában”. A Printi megalapítása előtt mindketten Brazíliába költöztek,

akkor még nem volt pénzük saját lakásra, Máté tizedmagával bérelt lakást, egy 20 négyzetméteres szobája volt Sao Pauloban,

majd, amikor kicsit több pénzük lett, Floriannal költöztek egy 80 négyzetméteres ingatlanba.

Megcsinálta nagyban

A Printi részeladása után kezdtek el azon gondolkozni, mely területeken nem terjedt még el az e-kereskedelem. Először a használtautó-piacot szemelték ki, majd eljutottak az ingatlanokhoz, ahol szintén az volt a jellemző, hogy online megvan a kínálat, de a tranzakció – a megtekintéstől a szerződéskötésen és a hivatalokon át egészen a hitelezésig, biztosításig – nem online megy végbe.

Eszébe jutott édesapja és nagyapja „vállalkozása”, és, hogy végülis hasonlóba kezd a világ másik felén, csak nagyobb tőkével, gyorsabban, skálázhatóbban csinálják majd.

Így lett a Loft egy lakás adás-vételi piactér, ahol a folyamat minden lépése online zajlik. Brazíliában az Európában megszokottnál jóval több, nagyjából 20-30 hivatal és szereplő vesz részt egy átlagos ingatlan-adásvételben, így nagy előny a digitalizáció. De nemcsak ez, hanem a piacon addig nemigen jellemző és a Loft által behozott transzparencia is versenyelőnyt biztosít nekik. Brazíliában sokszor hibásak a földhivatali nyilvántartások, felül vannak árazva az ingatlanok, mert megfelelő adatok hiányában nem tudják őket reálisan beárazni az eladók, így sokáig állnak a piacon.

„Nem sokat alszom, nagyon élem a cégeimet” – mondja Máté. Forrás: Loft

Máté és Florian hamar rájött erre a piaci résre: az első lakás például, amit saját pénzükből vettek, 25 százalékkal kisebb volt a földhivatalban nyilvántartottnál.

Az ilyen pontatlanságok általánosak voltak – mondja Máté, aki hónapokig járta São Paulót az ingatlanosokkal, hogy tanuljon a szakmáról,

az árazásról, így arra is hamar rájött, hogy nagyon nagy szakadék van a meghirdetett ár és a valós érték között. Ezért megvették a földhivataloktól az ingatlanadatokat (Brazíliában ezek jóval könnyebben hozzáférhetők, mint Európában), így pontos nyilvántartásuk lett a lakások eladási áráról. Az adatokat saját fejlesztésű mesterséges intelligencia (AI) alapú rendszerrel dolgozzák fel, a brazil piacon így a vevőknek a Loft szolgáltatja a legtranszparensebb adatokat.

A „verified by Loft” szállóige lett, és „tudod, hogy ha a Lofton nézel lakást, akkor azzal minden rendben, minden le van ellenőrizve, a papírok rendben vannak, sőt még a csövek is”.

A lakásokat (ez lehet a velük együtt dolgozó 30.000 ingatlanos valamelyikéé vagy magánszemélyé is) az AI által kidobott pontszám alapján válogatják be az online piacterükbe, a legfontosabb szempont, hogy minél gyorsabban eladható legyen, valamint, hogy jól legyen beárazva. „Ha valaki csal az árral, akkor te, mint magánszemély nem jössz rá, de ha látod a piacot, akkor feltűnnek ezek az árkülönbségek.” A nagyon túlárazott lakásokat nem veszik fel, aminek az árát kicsit mérsékeltebben lőtték felül, azt igen, de ezek a találati listában a hasonló paraméterekkel rendelkező, de reálisabban beárazott lakások után, a sor végén fognak csak megjelenni. A megfelelő lakásokat körbefotózzák, összevetik a valós nagyságot a nyilvántartásban szereplővel, majd a valid adatokkal felteszik a Loftra. Az eladott lakások utáni 4-5 százalékos jutalékot általában megfelezik az ingatlanosokkal. Nemcsak ingatlanközvetítéssel foglalkoznak, hanem -felújítással is: saját tulajdonú lakásportfóliót építettek, hogy a jó áron megvett ingatlanokat renoválás után haszonnal eladják.  Saját tulajdonú lakásaikon általában nagyobb felújtást végeznek, a többi lakásnál pedig közvetítési díj fejében összekötik a felújítást végző vállalkozót a vevővel. Eleinte itt is magánszemélyként derítették fel a csalási pontokat, a piac működését.

Egy lakással indultak 2018-ban, ma 20.000 van. Forrás: Loft

2018-ban egyetlen Sao Paulo-i lakással indultak, most már 15.000 lakást hirdetnek a brazil metropoliszban, ötezret pedig Rioban, a portfólióból 500 ingatlan a saját tulajdonuk. Jellemzően olyan lakásokat vesznek, amelyhez vagy nagyon jó áron tudnak hozzájutni, vagy olyan helyen vannak, ahol éppen bővülni szeretnének, így ezzel indítják be a piacot. A saját lakásaikkal az adatbázist is okosítják, „legitimebb lesz az egész, amint megjelenünk egy új városrészben, rögtön mindenki tudni akarja, hogy mennyit ér a lakása.” A magánszemélyek lakásait aztán ingyen teszik fel a Loft-ra.

„Magánemberként nem vagyok nagy ingatlanbefektető”

Elsősorban a házaknál gyorsabban forgó lakásokkal foglalkoznak, és az egész adásvétel online zajlik. A vevő 3D-ben virtuálisan körbe tudja járni a lakást, de ingatlanügynökeik igény esetén személyesen is megmutatják őket. A koronavírus felgyorsította az online érdeklődők számának növekedését,

így „ahelyett, hogy megnéznél 20-30-at személyesen, megnézel 50-et online, és csak néhányat személyesen”,

utóbbi egy ilyen nagy befektetésnél természetes is. A Loftnál mostanra a megtekintések 90 százaléka online zajlik, személyesen már tényleg csak azt nézik meg az emberek, ami iránt komolyan érdeklődnek. Ezt követően a tranzakciók majdnem 100 százaléka online történik, nincs már aláírás papíron, a hivatalokat – okmányirodát, közjegyzőt, ügyvédet – online kapcsolják be a folyamatba, a szerződést is pdf-ben kapják meg a felek, és online történik a fizetés. A brazil egyébként a magyar ingatlanpiacra hasonlít abban a tekintetben, hogy fontos a családok számára a magántulajdonú ingatlan, országos átlagban az emberek 80-82 százaléka a sajátjában lakik.

Minden lakást meg lehet nézni virtuálisan is. Forrás: Loft


Canary – Saját alapjuk 400 millió dollárt menedzsel

Máté nem árulja el, mennyiért (rész)exiteltek a Printiből, de az így keresett pénzt befektetésekbe forgatták, és Hagenbuchhal 2014 és 2017 között 40-50 startupba vásárolták be magukat. 2017-ben intézményesítették a dolgot, és létrehozták Canary nevű alapjukat. Portfóliójukra és az első exitekre nagyobb befektetők – többek között a francia FJ Labs vagy az orosz-izraeli Yuri Milner – is felfigyeltek, és beszálltak külsősként. A Canaryban 400 millió dollárt menedzselnek, továbbra is Máté és Florian a legnagyobb egyéni befektetők.  Portfóliójuk jelenleg 150-160 cégből áll, ezzel Dél-Amerika legjelentősebb seed és early stage alapja, elsősorban techcégekben vannak jelen. Máté és Florian eleinte pár tízezer dolláros összegeket fektetett be, most átlagosan 500.000-750.000 dollárt, de van példa 2-3 millió dollárra is. Abszolút sikersztori a Wildlife Studios, amely a világ egyik legnagyobb játékfejlesztő cége lett, és a világ top10 mobilos cége között van, illetve a vállalati pénzügyek menedzselésével foglalkozó Brex, amely 7 milliárd dollárt ér jelenleg; vagyis mindkettő a világ legnagyobb startupjai közé lőtte ki magát Brazíliából.


Bár a Lofton keresztül Máté akár 500 saját tulajdonú lakásukból is válogathatna, brazil feleségével és két kisgyermekével egy bérelt lakásban lakik São Paolóban: „magánemberként nem vagyok nagy ingatlanbefektető”,

de azért van egy saját tulajdonú hétvégi házuk a nagyváros mellett; ezt természetesen – azt leszámítva, hogy egyszer személyesen azért megnézték – teljesen online vették.

A mostanra 760 alkalmazottat foglalkoztató Loft az ingatlanközvetítés és -felújítás mellett más szolgáltatásokkal is bővült: nemrégiben megvették az Invest+-t, Brazília egyik legnagyobb hiteladó, és -összehasonlító platformját, és a bankoktól kapott megbízási díj fejében közvetítik ki a hiteleket, de már saját maguk is hiteleznek olyan lakásokat, amelyekre a bankok nem adnak olyan jó opciókat. Ugyanezen modell szerint építették fel biztosítási üzletágukat is, és van egy kisebb bérlakás-portfóliójuk is van: a Loft jutalékért cserébe menedzseli a meghirdetett lakások kiadását. Az akvizíciók is ehhez igazodtak, az Invest+ mellett a Spry piackutató cég, és a rugalmas bérbeadást lehetővé tevő Nomah megvétele volt kulcslépés Máté szerint.

Magyarországról is keresnek szakembert

A Loft április végén a brazil startuptörténelem legnagyobb befektetését kapta: a D-körös befektetés első részében márciusban 425 millió dollár érkezett, és olyan nagyágyúk fektettek a Loft-ba, mint a D1 Capital vagy az Andreessen Horowitz. Utóbbi a Szilícium-völgy egyik legnagyobb kockázati tőkebefektetője, amelynek portfóliójából olyan nagyágyúk exiteltek vagy mentek tőzsdére, mint a Facebook, az általa megvett Instagram, a Pinterest, a Skype vagy a GitHub, utóbbi kettőt a Microsoft vásárolta fel. Aktív portfóliójában a Loft mellett olyan vállalatokat találunk, mint az Airbnb, a Buzzfeed, a Nasdaq-on áprilisban debütáló Coinbase, az új Zoomként berobbanó Clubhouse, vagy a Transferwise.

Horowitzék eddig mind a négy befektetési körben benne voltak, a Loftról azt mondják, rekordidő alatt jutottak el az első Power Point prezentációtól a sikerekig, „az egyik leggyorsabban növekvő ingatlanvállalkozás, amit valaha láttunk”.

A Loft a D-kör második felvonásában április végén 100 millió dollárt vont be, ezzel 2,2-ről 2,9 milliárd dollárra nőtt a cég értéke. Ezt a kört új intézményi befektetőként a skót Baillie Gifford vezette, Máté azt mondja, azért kellett kettébontani ezt a kört, mert az első turnusban bevont 425 millió dollárnak több mint a duplája volt a tőkekínálat, de egyrészt nem volt szükségük ennyire, másrészt a második körben így magasabb cégértékelésen tudtak pénzt bevonni.

Pencz Máté és Florian Hagenbuch, az üzleti sikerduó. Forrás: Loft

A Loft eddig összesen 800 millió dollárnyi tőkéhez jutott, a következő állomás a tőzsdére lépés lehet, de nem sürgeti őket az idő, jelenleg jól el vannak látva forrásokkal. Máté szerint a tőzsdei megjelenés inkább középtávú, 2-3 éves cél, és inkább a Loft ismertségének megerősítését szolgálná. Ha mennek, valószínűleg a New York-i börzére mennének. A terjeszkedés azonban már most biztos: az első, Brazílián kívüli ország Mexikó (azon belül is Mexikóváros) lesz, ahol egy éven belül megjelennek, de már Chile és Peru nagyvárosait is feltérképezték.

„Nem alszunk sokat, van két kisgyerekem, egy hároméves fiú és egy héthónapos lány, ha éjjel felébresztenek, és nem tudok visszaaludni, felhívom Floriant és céges dolgokról ötletelünk”, mondja, hozzátéve, hogy a legjobb ötleteik sokszor sörözés közben jöttek, stuktúramentes beszélgetésekből.  „A létem egy része, hogy nagyon élem a cégeket, amikben benne vagyok, nem is nagyon gondolok semmi másra.”  Idén és jövőre is intenzívebben toboroznak a régióból: Romániában már van néhány programozó munkatársuk, és

Magyarországról is keresnek remote-ban 50 fejlesztőt, a pozíciókat az idei év második felében hirdetik meg.

Idén vagy jövőre pedig irodát is nyitnának Budapesten a munkatársaknak. Ő maga is szívesen jön látogatóba Magyarországra, nagyszüleinek fonyódi nyaralójába. Arra a kérdésre, hogy ha bárhonnan menedzselhetné a cégeit, hová költözne legszívesebben, hosszasan gondolkozik: „az az igazság, hogy én nagyon szívesen vagyok repülőn (…) szívesen vagyok mindenhol. Végülis, legszívesebben úton vagyok.”

Oszd meg!