Idén több változás is volt a a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) szabályozásában. Ezek közül az egyik, hogy ha katásként valaki ugyanazon adóalany megbízótól eléri a 3 millió forintos éves bevételt, akkor e felett 40 százalékos adót kell fizetnie. Külső szerzőnk, Fülöp Olga okleveles közgazdász, mérlegképes könyvelő, a “Számpatikus” blog kitalálója saját praxisában is azt látja, hogy májusra egyre több katás vállalkozás érte el vagy lépte túl ezt a 3 milliós határt, ezért összeszedte, mire kell figyelni.
Ha katás vagy és adóalanyok a megbízóid, akkor az idei változásokról már sokszor sok helyen olvashattál. Címszavakban a változások:
- egy vállalkozásban lehetsz csak kisadózó
- 40 százalékos százalékos kata a kapcsolt vállalkozásoktól származó bevétel esetén azonnal
- 40 százalékos százalékos kata az ugyanazon adóalanytól származó éves 3 millió forintos bevétel felett
Belföldi adóalany partnerek esetén a 40 százalékot a megbízó vallja és fizeti be a következő hó 12-ig, míg
külföldről érkező bevételek esetén ugyanezen határidőig ezt a katás félnek kell elutalnia az állam felé. Viszont ez utóbbi esetben a bevétel 71,42 százaléka után kell csak megfizetni a 40 százalékos plusz adót,
mert így lesz igazságos az adóterhelés.
Ha neked előreláthatólag 3 millió forintnál nagyobb bevételeid lesznek egyes belföldi megbízóidtól, akkor a változások tavaly nyári kihirdetése óta valószínűleg többször tárgyaltál már velük erről, és utána jártál annak is, hogy milyen lehetőségeid vannak. Igyekeztem összeszedni azokat a leggyakoribb hibákat, amelyeket neked sem célszerű elkövetni, ha nem akarsz túl nagy árat fizetni egy-egy rossz döntés miatt!
1. Év közbeni ki- és belépés
A kisadózó vállalkozások tételes adója alá év közben is be lehet lépni, és ugyanilyen rugalmas a kilépés is alól. Azaz bármikor következő hó elejétől el lehet hagyni ezt az adózási módot, de arra mindenképpen figyelni kell, hogy ez esetben a kilépés évében és a következő adóévben nem lehetsz újra katás.
Tehát ha az idei év bármelyik hónapjától döntesz a kilépésről, akkor leghamarabb csak 2023. január 1-jétől választhatod újra ezt az adózási módot.
2. Ezt mindenképp vedd figyelembe az éves keretnél
A katások éves kerete annyiszor 1 millió forint, ahányszor megfizetik a havi tételes adót (25e/50e/75e). Tehát ha valaki például már február végével 3 millió forint bevételt szerez, annak minimum március végéig érdemes katásnak maradnia, hiszen ha csak két hónapig katás adott évben, akkor csak 2 milliós kerete van, és a felettes részre kapásból fizetheti a 40 százalékos százalékos katát. Ez nem új szabály, hanem a 12 milliós éves keret feletti százalékos katáról szól, amivel eddig is számolni kellett.
A katások éves kerete annyiszor 1 millió forint, ahányszor megfizetik a havi tételes adót. Fotó: Kelly Sikkema // Unsplash
3. Ha nem kata, akkor mi?
Bármelyik másik adózási módra is váltunk, az biztos, hogy főállású vállalkozóként már csak a minimális járulék fizetési szabály miatt is sokkal többet fogunk adózni mint katásként.
Erről ebben a videós bejegyzésben találhatsz több információt.
Egyéni vállalkozóként az alábbi két lehetőségünk van még a kisadózáson kívül:
– Átalányadózás (sok-sok kalkuláció tapasztalata alapján mondom, hogy szellemi tevékenységű katásoknak ez a következő lépcsőfok, amire érdemes váltani)
– SZJA szerinti vállalkozói jövedelem szerinti adózás (ha nem választjuk az átalányadót, akkor ez a normál költségelős dolog fog főszabályként életbe lépni a katából való kilépéssel, itt az adó mértéke nagyrészt a költségeink mértékétől függ)
Ha pedig cégalapításban gondolkodunk (vagy eleve katás betéti társaságunk van), akkor ezekből az adózási módozatokból választhatunk:
- Társasági adó (itt ez a főszabály, ami szintén a költségelszámoláson alapul)
- Kisvállalati adó (a kiva szintén egy speciális adózási mód, aminél szintén költségelni kell, de teljesen más szabályokon alapul mint a főszabály szerinti TAO rendszere)
- Katás betéti társaság (mivel idéntől két helyen nem lehetünk kisadózók, ezért vagy a katás egyéni vállalkozás helyett itt leszünk azok, vagy a másik tagra testáljuk a kisadózó státuszt, mi pedig munkaviszonyban tevékenykedhetünk benne)
Az előzőek alapján már leszűrhetted, hogy itt legfontosabb kulcsszó a számolás, hiszen kizárólag konkrét bevételi és költség adatok birtokában tudunk csak döntést hozni. Szóval mindenképpen érdemes hozzáértő szakemberrel végignézni, hogy ugyanazon paraméterek esetén melyik adózási formában mennyit fizetünk az államnak.
4. Ne hagyd, hogy cégalapításra kényszerítsenek
Ha eddig egyéni vállalkozóként tevékenykedtél, akkor ne hagyd, hogy mindenképpen cégalapításra kényszerítsenek.
Ugyanis a céges forma sokkal „rugalmatlanabb” mint az egyéni vállalkozás. Cégeket nem lehet szüneteltetni, és megszüntetni is sokkal de sokkal nehezebb mint egy egyéni vállalkozást.
Illetve abban is biztos lehetsz, hogy az eddigiekhez képest nettó jövedelmet is jóval nehezebb lesz belőle kivenned. Erre hivatalosan havi munkabér/tagi kivét, vagy pedig év végén osztalék formájában van lehetőséged. Persze azért a vállalkozás tevékenységének érdekében felmerült költségek elszámolási lehetősége lebeghet még a szemünk előtt, de válaszoljunk magunknak őszintén az alábbi kérdésre: szellemi tevékenységűként vajon mennyi elszámolható költségünk van egy hónapban/évben?
5. Katás bt. esetén
Ha eddig a betéti társaságod volt katás, és azzal váltasz tao-ra vagy kiva-ra, akkor feltétlenül tudnod kell, hogy a bevételi nyilvántartást el kell hagynod, és át kell térned kötelezően a számviteli törvény hatálya alá. Ebben az esetben pedig a törvény leltár- és nyitómérlegkészítési kötelezettséget is előír, amit még könyvvizsgálóval is ellenőriztetni kell.
6. Szinte biztos, hogy az ipa is több lesz
Az iparűzési adóról (ipa) se feledkezzünk meg. Hiszen ha valakinek eddig is több milliós bevétele volt, és nem igazán volt anyagjellegű költsége, mert mondjuk szellemi tevékenységet végzett, akkor igencsak jól járt a fix évi 2×25 000 forintos tételes ipa-val, amit önkormányzatonként kellett fizetnie. Mivel ez az adónemünk erősen bevétel függő, így azt is bátran állíthatom, hogy
bárhová vezet is tovább az utunk a kata után, szinte biztos, hogy iparűzési adóban is magasabb összegeket fogunk fizetni.
Hogy hogyan számítódik az iparűzési adó főszabály szerint és a speciális adózási módokban, arról itt olvashatsz bővebben.
Sok szempontot kell mérlegelni, mielőtt egy vállalkozó arról dönt, kilép a katából. Fotó: Scott Graham // Unsplash
7. Számlakérdések
Sokakban merült fel kérdésként, hogy mi történik azzal a számlával, amit valaki még katás időszakban állít ki (pl. április), de az csak már az új adózási mód alatti időszakban folyik be (pl. május)?
A kata törvény a kisadózónál egyértelműen katásként adóztatja még ezt az összeget a záró bevallásában, viszont ha a megbízó ezzel lépi át az évi 3 millió forintos értékhatárt, akkor arra nem számítódik a 40 százalék, lévén már nem katás félnek juttatja az összeget.
Véleményem szerint ez érdekes megközelítés, de erre már több kolléga is kapott NAV-os állásfoglalást. Ha ez a helyzet téged is érint, akkor mindenképpen érdemes neked is kérni egy ilyet a NAV-tól. Igaz, hogy kötelező jogi erővel nem bír egy későbbi ellenőrzés alkalmával, de azért napjainkban már sokkal megbízhatóbb és egységes válaszokat szoktak adni még a különböző megyébe tartozó adóhivatalok is.
Ezen 7 pont végiggondolása rendkívül fontos lenne egy olyan adózási döntés meghozatala előtt mint az, hogy kilépünk-e a kata alól, vagy alapítunk egy másik vállalkozást. Én például nagyon szomorú vagyok, amikor azt hallom egy-egy konzultáció alkalmával a vállalkozóktól, hogy „a megbízóm nem fogad be többet katástól számlát, vagy hogy ő kényszerített, hogy céget alapítsak”. Pedig ezt a döntést elsősorban mindenkinek magának kell meghoznia, hiszen a következményeit is ő fogja viselni, amire nem is biztos, hogy egy megbízó kellően felkészítette. Sőt valószínűbb, hogy egy kukkot sem szólt például a minimális járulékfizetés szabályáról. Arról nem is beszélve, hogy ezáltal nem csak a tőle származó bevételeinkre, hanem az összes többire is rákényszeríti a kedvezőtlenebb adózást, miközben arra még teljesen jó lenne a kata.
Fülöp Olga, a “Számpatikus”, „az online bizniszek adózási szakértője”
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a szerkesztőség tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
