Az idült vesebetegség sokáig nem okoz észlelhető tüneteket, pedig előrehaladott állapotban akár 14-szeresére is növelheti a szív-érrendszeri károsodás kockázatát. Ezért is fogott össze az egyetem és a gyógyszertártó, hiszen nincsenek pontos adatok a betegségben szenvedők hazai számáról.
Együttműködési megállapodást kötött Magyarország első egyeteme, a Pécsi Tudományegyetem (PTE), valamint a koronavírus elleni vakcinájáról és gyógyszeréről is ismert gyártó, az Astrazeneca hazai leányvállalata, derült ki a Forbes.hu-hoz eljuttatott közös közleményből.
Az együttműködés célja az idült vesebetegségben (chronic kidney disease, CKD) szenvedők hazai számának pontosabb meghatározása, továbbá hosszú távon ezen betegek egészségügyi ellátásának a javítása.
A megállapodást november 3-án, Pécsett írta alá Prof. Dr. Miseta Attila, a PTE rektora, valamint Kuuno Vaher, az Astrazeneca Közép-Európai Cluster igazgatója.
Így segít a PTE
A PTE Klinikai Központja átfogóan évi egymillió-hétszázezret meghaladó esetszámmal foglalkozik, így rengeteg adat áll a rendelkezésükre, ami segítségével össze lehet hasonlítani:
- hányan voltak az elmúlt években olyan betegek, akikről a laboratóriumi vizsgálatok igazolták, hogy idült vesebetegségben szenvednek,
- és hányan olyanok, akiket a valós orvosi dokumentációban rögzítettek, mint idült vesebeteg.
A felek szerint ha jelentős eltérés található a laborértékek alapján diagnosztizált és az orvosi dokumentációban rögzített valós diagnózisok között, abban az esetben érdemes nagyobb figyelmet fordítani az idült vesebetegégre, mert akár többen is lehetnek, mint eddig becsülték az orvosok.
A későbbiekben hasonló betegségek vizsgálatára is bevethetik ezt az adatbázis elemzéses módszert. Emellett a két fél tudományos konferenciák szervezését, helyi kezelési protokollok kialakítását, valamint a betegséggel kapcsolatos figyelemfelhívó aktivitások, oktatás szervezését is tervezi.
Balról jobbra: Prof. Dr. Wittmann István klinikaigazgató, Prof. Dr. Miseta Attila rektor, Decsi István kancellár és Kuuno Vaher, az AstraZeneca közép-európai klaszterigazgatója. Fotó: UnivPécs/PTE
Egy veszélyes, de aluldiagnosztizált népbetegség
A PTE és az Astrazeneca szerint az idült vesebetegség komoly népegészségügyi probléma, ami az ellátórendszerre és a társadalom egészére egyaránt nagy terhet ró. A vesebetegség kezelése és az abban szenvedők gondozása a legdrágább egészségügyi szolgáltatások közé tartozik: a végstádiumú páciensek ellátásának költsége a fejlett országok éves egészségügyi költségvetésének több mint 2-3 százalékát teszi ki, de a kevésbé előrehaladott állapotú betegek gyógyítása ennek az összegnek a kétszeresét is elérheti.
A felek hangsúlyozzák:
az idült vesebetegek nagy része kardiovaszkuláris betegségben hal meg, még jóval azelőtt, hogy dialízisig vagy transzplantációig jutnának.
Az idült vesebetegség szinte észrevétlenül került a legveszélyesebb és leggyakoribb népbetegségek közé. Jelenleg 1,5 millióra becsülik az itthoni betegszámot, és az érintettek száma nem csak Magyarországon emelkedik.
Az emelkedés mögött olyan jelenségek állnak, mint
- a társadalmak elöregedésének globális problémája,
- a magas vérnyomással, illetve a cukorbetegséggel élők egyre magasabb száma (az utóbbi felel az összes CKD-s eset több mint feléért),
- vagy hogy a lakosság körében továbbra is egy relatíve ismeretlen betegségről van szó.
Márpedig a friss együttműködők szerint fontos lenne, hogy pontos ismereteink legyenek a valós betegek számáról, mivel a CKD esetében elég nagy szerepe van a korai felismerésnek. Sőt, alapjaiban véve a betegség is könnyen igazolható lenne: akinek a laboratóriumi vérvételi eredményén a vese működését jellemző, ún. bGFR értéke 60 alatti, annál fennáll a betegség.
Borítókép: az Astrazeneca cambridge-i kutatóközpontja. Fotó: Astrazeneca
