Három eleme vannak annak, hogy egy változást „elkerülhetetlen” helyett „ellenállhatatlannak” éljük meg. A változási folyamatban való aktív részvétel, a változás személyes miértjének a megértése, és a döntésünk arról, hogy jobban szeretnénk a változás hatására elért állapotot, mint amennyire nem szeretjük a meglévőt. Tehát nem a mostanival szemben döntünk a változás mellett, hanem a jövőbeli állapot érdekében.
Ahogy írom ezt a cikket, az emberiség a legnagyobb olyan változáson megy keresztül, amire a most élők vissza tudnak emlékezni, és mindez akármilyen nagy hatású és jelentős is, egészen rövid idő alatt ment végbe. Az emberiség több okból döntött úgy, hogy életmódjában ilyen drasztikus változásokat vezet be: a saját életünkért való aggodalom és a mások jóllétének biztosítása miatt. Mindegyik érthető és érvényes. Ezzel együtt, a koronavírusjárvány előtt is arról beszéltünk, hogy a változás az egyetlen állandó dolog az életben. (Azokat a megfigyeléseimet szándékozom itt bemutatni, melyeket még azelőtt tettem az állandó változás világában, mielőtt szembesültünk volna az elmúlt hónapok kijózanító és sokkoló eseményeivel. Hozzá kell tennem azonban, hogy ezek a tapasztalatok csak megerősítették hitemet azon dolgok érvényességében és helytállóságában, amikről itt írni fogok.)
Idekívánkozik néhány szó magamról, hiszen a saját életem legnagyobb változásaival kapcsolatos tanulságokról szeretnék írni.
Indiai vagyok, Delhiben születtem és nőttem fel.
A diploma megszerzése után a Siemens Indiánál helyezkedtem el management gyakornokként. Négy évvel később a Siemens egy németországi management tréningre küldött. Ott megismerkedtem egy magyar Siemens-kolléganővel, akibe beleszerettem, és akit feleségül is vettem. Így pályámat a Siemens Magyarországnál folytattam. Indiából Magyarországra költözni – ez volt az első hatalmas változás az életemben.
16 évig dolgoztam a Siemensnél, majd egy kisebb tanácsadócégnél helyezkedtem el, mivel ki akartam próbálni a tanácsadói munkát. Ez volt a második olyan változás, amit önszántamból hajtottam végre: otthagytam egy biztonságos, virágzó karriert azért, hogy megméressem magam egy teljesen ismeretlen területen. Végül ezt a kis tanácsadócéget felvásárolta egy jóval nagyobb szervezet, ezzel pedig én egy hatalmas ICT vállalat felsővezetésébe kerültem. Miután kilenc évig itt dolgoztam, ismét váltottam: úgy döntöttem, hogy a coaching, a motivációs előadások és a vezetési tanácsadás területén fogok dolgozni.
Elhagyni az igazgatói állásomat egy nagyvállalatnál azért, hogy a szenvedélyemet kövessem, volt a harmadik nagy változás az életemben.
Ezen változások előtti, közbeni és utáni motivációimon és tapasztalataimon gondolkodva három közös vonást fedezek fel. Véleményem szerint ez a három dolog tette lehetővé számomra nem csupán azt, hogy sikeresen jussak túl a változáson és a szükséges átalakuláson, hanem azt is, hogy jó állapotban maradjak, és képes legyek kezelni mind az örömét, mind a kihívásait a változásoknak. Hadd magyarázzam el ezt a három dolgot!
1. Aktív részvétel
Az összes nagy változást az életemben én kezdeményeztem, bár az igaz, hogy az élet teremtette meg a körülményeket hozzájuk. A változások aktív résztvevőjének tartom magam, mert magam hajtottam végre a változást, és nem számítottam arra, hogy az élet elkerülhetetlen helyzetbe vezet engem, ahol a két választásom marad: változtatni vagy elpusztulni. Alapvetően meghallgattam a belső érzéseimet és azok szerint cselekedtem.
Véleményem szerint sokféle szerepben lehet az ember a változás aktív résztvevője: lehet kezdeményező, zászlóvivő, vagy csak egyszerű résztvevő.
De ha csak passzívan várjuk a változást, akkor áldozatszerepre ítéljük magunkat.
2. Tudni a saját miérted
Mindhárom esetben tudatában voltam annak, hogy miért kezdeményeztem ezt a változást. Az Indiából Magyarországra költözésemet minden idők legnagyobb motivátora okozta: a szerelem. Amikor a siemenses karrieremet otthagytam, hogy üzleti tanácsadóként folytassam tovább, akkor az a vágy hajtott, hogy kilépjek a komfortzónámból. Amikor a nagy cégnél a felsővezetői állásomat otthagytam, hogy coachként folytassam a szakmai utamat, akkor az volt a szándékom, hogy arra az útra lépjek, amely életem ezen szakaszában a leginkább megszólít.
Az, hogy tudtam a személyes miértemre a választ, mindhárom esetben erős kontrollérzetet adott, és mély hitet abban, hogy nagy esélyem van a sikerre.
Ez nem jelenti azt, hogy nem féltem. Rengeteg kétségem volt, és eleinte, mikor az emberek azt mondták nekem, hogy bátor vagyok, belső disszonanciát éreztem – tényleg? Ekkoriban olvastam egy idézetet, ami Mark Twaintől származik: „Valójában az a bátor ember, aki ellenáll a félelemnek, aki legyőzi a félelmét – nem pedig az, akiből hiányzik a félelem.” Ez segített felismernem, hogy egyszerre félhetek a nehéz változástól, és lehetek bátor, ha legyőzöm a félelmet és meggyőződésből cselekszem, hogy létrehozzam a változást.
3. Pozitív döntéseket hozz – valami érdekében döntsél, ne valami ellen
A pozitív döntések egészen egyszerűen azt jelentik, hogy az igazán vágyott célállapot vezérel, és emiatt hozod meg a döntéseket, nem pedig a jelen, frusztráló állapotból való kikeveredés érdekében.
Azt vettem észre, hogy minél tisztábban és részletesebben elképzelem, vizualizálom a változás utáni vágyott célállapotot, annál vonzóbbá válik a változás, és ez az attraktív állapot a változás felé hajt engem.
Ez a pozitív döntés engem mindig konstruktív és kreatív energiával töltött fel.
Sosem a jelen állapot frusztrációinak negatív energiája hajtott – bár a negatív energia is lehet motiváló. Ha a jelen körülmények frusztrációi hajtanak, akkor is aktívvá tudsz válni, és motivált lenni, hogy változtass a helyzeten. Ezzel együtt, amikor átérsz a túloldalra, lezajlott a változás, megkönnyebbülést érezhetsz, hogy megmenekültél egy nehéz helyzettől, és, merem állítani, kimerült is lehetsz. Ez az érzelmi állapot éles ellentétben áll azzal, amibe akkor kerülsz, amikor pozitív döntést hoztál, és alig várod, hogy abban az állapotban létezz és virágozz, amire annyira vágysz.
Ez a pozitív hozzáállás fontos, mert minden változás nehéz és küzdelemmel jár. Hiszen az elején, amikor a változás még nem stabilizálódott, kihívásokkal kell számolni. Ezek a kezdeti nehézségek sokakban kétségeket ébreszthetnek azzal kapcsolatban, hogy jó döntést hoztak-e. Egyeseknek megrendülhet a hite a változás szükségességében. Ezek azok a pillanatok, amikor a vonzó jövőbeli állapot ereje segít leküzdeni a kezdeti kétségeket, és töretlenül haladni a választott irányba. Ezt a víziót a pozitív döntések hozzák létre és formálják.
Megtanultam, hogy ha hajlandó vagyok arra, hogy aktívan kezdeményezzem a változást és / vagy aktív részese legyek, úgy, hogy közben tisztában vagyok a személyes miértemmel, amit a pozitív jövőkép táplál, az biztos recept ahhoz, hogy a változásról való gondolkodásom átalakuljon. Elkerülhetetlenről ellenállhatatlanná!
A szerző a Grow Csoport vezérigazgatója, CxO tanácsadó, inspirációs előadó.
A vendégszerzők külső szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
Nyitókép: Ross Findon / Unsplash
