főnök_vezető_munka_ fotó: Amy Hirschi // Unsplash
Fotó: főnök_vezető_munka_ fotó: Amy Hirschi // Unsplash
rövid hír

Úgy érzed, kézben tartod a karrieredet? 9 jel, hogy tévedsz

Forbes
2021. május 14. 5 perc olvasás

A jó lehetőségek sokszor megtalálják az embert, de nem mindig elég karba tett kézzel ülni és várni rájuk. Íme néhány jel, ami arra utal, hogy nem vagy elég proaktív a karrieredet illetően.

A legtöbb gyereket arra tanítják, hogy ha betartja a játékszabályokat, minden magától a helyére kerül: ha sokat tanulsz, jó egyetemre kerülsz, ha van diplomád, jó munkád lesz. Ha úgy érzed, alapvetően minden klappol a munkahelyeden, könnyen kialakulhat egy olyan szituáció, amiben egyre csak vársz, hogy valami új dolog történjen. A legtöbb embernek nem is biztos, hogy feltűnik, hogy mennyire nem proaktív a karrierjét illetően – a forbes.com összegyűjtötte kilenc jelét annak, ami arra utal, hogy nem te kontrollálod az eseményeket.

1, Te vagy az, aki csendben teszi a dolgát, azt viszont nagyon jól

Mindenki tudja, hogy te vagy az egyik legmegbízhatóbb ember a munkahelyeden. Mások zavarása nélkül végzed a dolgod, és nem is biztos, hogy megosztod az eredményeidet a többiekkel, mert azt feltételezed, úgyis észreveszik majd, és emlékeznek rá, hogy ki csinálta.

2, Félsz attól, hogy előtérbe kerülj

Nem csapsz le, ha új lehetőség adódik a munkahelyeden, inkább megvárod, hogy mások beajánljanak. Kivárod azt is, hogy előléptessenek, de nem osztod meg a szándékaidat és a vágyaidat a feletteseddel.

3, Ha valamit elértél, ünneplés helyett előbb megvárod a főnököd reakcióját

Úgy érzed, csak akkor relevánsak az eredményeid, ha a felettesed is megdicséri őket, egyébként nem; emiatt az elégedettségedet is az szabja meg, hogy kapsz-e visszajelzést.

Talán még akkor is, ha a kollégáid egyébként szóvá teszik, hogy nagyon odatetted magad a legutóbbi projektedben.

4, Az álláskeresés kimerül abban, hogy várod, hogy rád írjanak

…legyen az Linkedinen vagy bárhol máshol. Elképzelhető, hogy az előző munkáid is toborzókon keresztül jöttek, és soha nem kellett sokat tenned azért, hogy új helyre kerülj. Emiatt viszont most is egyszerűbbnek tűnik üzenetekre várni, mint proaktívan keresgélni.

5, Sokszor beszélsz arról, hogy nyitott vagy az új lehetőségekre, de igazából senki nem tudja, mit értesz ezalatt

Azt feltételezed a körülötted lévőkről, hogy tudják, pontosan milyen típusú munka érdekelne, ha esetleg váltanál. Ha a korábbi álláskereséseid során a kapcsolataidon keresztül találtál munkát, könnyű azt feltételezni, hogy mindenki tudja, mi érdekel. Ha rákérdeznek, mit szeretnél csinálni a mostani munkád után, csak egy hozzávetőleges leírást adsz, és reménykedsz, hogy az ismerőseid észben tartják majd, ha szembe jön velük valami neked való.

6, Nem követed, mi történik a jelentkezéseiddel

Az az ökölszabály nálad, hogy majd a másik keresni fog téged. Rátalálsz egy jól hangzó állásra, jelentkezel és vársz: de ha nem hallasz vissza a szervezet felől, továbblépsz, anélkül, hogy rákérdeznél, mi történt. Az interjúk után automatikusan feltételezed, hogy ha nem jelentkeznek, akkor neked sem érdemes felemelni a telefont.

7, Nem igazán tudod, mit akarsz

Rossz érzéseket vált ki belőled, ha azt látod, hogy nem halad olyan tempóban a karriered, mint másoké, de nem szánod rá az időt arra, hogy átgondold, pontosan mi is az, amit szeretnél. Nem tudod eldönteni, hogy előléptetést szeretnél-e, vagy új helyre menni, esetleg teljesen szakmát váltani.

8, Nem mérlegeled, hogy a lehetőségek összhangban vannak-e a karriercéljaiddal

Nem vagy túl következetes az irányokkal kapcsolatban, hagyod, hogy más emberek (és lehetőségek) szabják meg, mi következzen a karrieredben, ahelyett, hogy megvizsgálnád, egy új lehetőség tényleg megfelel-e az értékeidnek és a céljaidnak.

9, Nem kérsz segítséget

Ehelyett inkább megpróbálsz mindenre egyedül rájönni. Lehet, hogy messzire eljutottál a karrieredben segítség nélkül, de most, hogy valami újra vágysz, továbbra is feltételezed, hogy önállóan kell boldogulnod az átmenetben – ahelyett, hogy proaktív lennél, és segítséget kérnél olyanoktól, akiknek ez már sikerült.

Jó, de akkor mit tegyél?

A te felelősséged, hogy megmutatod-e magad másoknak: ne várj arra, hogy az eddigi eredményeid beszéljenek helyetted. Ne feltételezd, hogy mindig mindenki emlékezni fog az eredményeidre, egy kedvesen megfogalmazott emlékeztetés egyáltalán nem jelenti azt, hogy öntelt lennél. Ha nem jeleznek vissza egy állásinterjú után, nyugodtan kérdezz rá, hogy mi történt. Tisztázd magadban, majd másokkal is, hogy mit szeretnél elérni, és gondold át, mik azok a lehetőségek, amik segíthetnek ebben. Mutasd meg másoknak, hogy miért érdemelsz meg egy-egy lehetőséget, ahelyett, hogy arra várnál, hogy házhoz jöjjenek.

Borítókép: Amy Hirschi // Unsplash