Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Tíz évvel előzte be az ENSZ-t a Tesco, a megmaradt élelmiszer 49 százaléka került a rászorulókhoz

A 2016/17-es üzleti év óta több mint felére csökkentette a működése során keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét a Tesco, azaz már 2020-ban teljesítette az ENSZ Fenntartható Fejlődés programjának 2030-ra kitűzött egyik célját – derült ki a cég éves élelmiszerhulladék- és fenntarthatósági jelentéséből.

Ezzel a jelentéssel a Tesco egyedülálló a magyar piacon, a versenytársak nem adnak ki ennyi adatot. Ráadásul a cég az Élelmiszerbank Egyesület legnagyobb hazai partnere: cirka százezer emberhez jut el az áruházlánc felajánlása nap, mint nap.

„Az adatok a teljes 2019/20-as pénzügyi évben keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségére vonatkoznak, vagyis a 2019. március 1-től 2020. február 29-ig tartó időtartamot fedik le” – írja a közlemény. Ezeket az adatokat egyébként 2016/17 óta lehet szabadon böngészni, a Tesco is ezt az üzleti évet tartja viszonyítási pontnak.

A szóban forgó üzleti évben egyébként összesen 790 451 tonna élelmiszert értékesített a Tesco; ez valamivel kevesebb a 2017/18-as 884 970 tonnához viszonyítva.

Ennyi élelem ment a kukába

A tavaly májusban közzétett jelentésben még 16 439 tonna el nem adott élelmiszerről volt szó, ez 2019/20-ra majd’ 20 százalékkal lett kevesebb. 13 160 tonna élelmiszer maradt a polcokon, ebből 9010 tonna volt alkalmas emberi fogyasztásra, a többi sajnos hulladék lett. A 4150 tonna megmaradt felesleg jelentős része, 3967 tonna sérült áru volt, 183 tonna pedig nem adományozható élelem.

Forrás: Tesco Magyarország

Összesen 5474 tonna olyan élelmiszert nem adott el itthon a Tesco, ami később alkalmatlannak bizonyult az adományozásra. Többségében (25%) zöldség és gyümölcs került a kukába, ezek ugye gyorsan romló élelmiszerek. Második helyen a pékárú (18%), harmadikon megosztva a húsféle és a készétel áll (14-14%).

A szemétbe került élelmiszernek mindössze 4 százaléka volt alkohol, ez 219 tonnát jelent.

Forrás: Tesco Magyarország

Ennyi étel jutott a rászorulóknak

A 9010 tonna, emberi fogyasztásra alkalmasnak ítélt élelmiszerből végül 1325 tonna ment a szemétbe, és 7685 tonna pedig jótékony célra: 1249 tonnát állatmenhelyek kaptak, 6436 tonna pedig az Élelmiszerbankon át a rászorulókhoz került. Utóbbi szám alacsonyabb a tavalyinál: akkor 7448 tonna élelmet osztott szét az egyesület, idénre 14 százalékkal csökkent a mennyiség.

„Azért csökkent, mert az összveszteség is csökkent” – magyarázza a programot a Tesco oldaláról menedzselő Bérces Éva. „Ha hatékonyabbak vagyunk és kevesebb el nem adott élelmiszer marad, akkor adományozni sem lesz olyan sok.”

Ugyanakkor arányaiban ezek a számok mégis jobbak, mint a tavalyiak, mert akkor a megmaradt élelmiszer 45 százaléka került a rászorulókhoz, idén viszont ez az arány már 49 százalék. 185 Tesco-áruház vesz részt a magyarországi élelmiszermentésben. Ez a szám tizeneggyel több, mint a tavalyi – összesen egyébként 201 Tesco van országszerte (három kisebb bolt tavaly óra bezárt).

Az Élelmiszerbank működéséről többször írtunk a Forbes.hu-n, tavaly el is mentünk megnézni, hogyan kerül az élelmiszerfelesleg a Tescótól az egyesület raktárába, ahonnét lokális szervezetek segítenek szétosztani a kritikus területeken.

Akkoriban az volt a program nagy kihívása, hogy legyen elég önkéntes, mert ahol nincs, ott nem lehet megoldani az adminisztrációt. És hát ez idén is maradt. Ahogy a projekt háttéranyaga (a tavalyi nyilatkozathoz kísértetiesen hasonló formában) fogalmaz:

„Az élelmiszermentés komoly emberi erőforrást igényel, jelentős szállítási és szervezési költséggel jár. Van olyan település, ahol nem jelentkeznek és toborzással sem található olyan partnerszervezetet, amely mindezt vállalni tudná – azzal együtt sem, hogy az élelmiszer, amit kapnak, minden esetben ingyen van.”

Az állatok mindenesetre kimondottan örülhettek tavaly, ennyi élelmet még sosem kaptak a Tescótól – a tavalyi adathoz képest 235 százalékos növekedésről van szó.

2030 helyett 2020

Hogy jön ide az ENSZ? Nos, a világszervezet még 2000-ben kezdett megállapítani olyan globális fenntarthatósági célokat, amik összességében tehetik jobbá a világot. A jelenlegi keretrendszer mellett 2015-ben kötelezték el magukat a világ vezetői, a Fenntartható Fejlődés Célok pedig 2030-ig határozzák meg a legfontosabb célkitűzéseket.

A lista hosszú, az átütő siker több ponton várat magára. A Tesco azonban a 12.3-as pontban megfogalmazott célkitűzés elérése miatt most valóban ünnepelhet. Ez ugyanis így hangzik:

„2030-igaz egy főre jutó globális élelmiszer-hulladékfelére csökkentése a kiskereskedelem és a fogyasztók szintjén, valamint az élelmiszerveszteség csökkentése a termelési és ellátási láncok mentén, beleértve a betakarítás utáni veszteségeket.”

Mivel a cég a 2016/17-es üzleti évtől adja ki nyilvánosan ezeket az adatokat, és ahhoz képest idén már 63 százalékkal kevesebb élelmiszerhulladékot termel, tulajdonképpen átlépte az 50 százalékos küszöböt. (Ez egyébként a teljes közép-európai régióban sikerült a cégnek.) 2016-hoz képest összesen 81 százalékkal csökkent az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerhulladék mennyisége a magyar Tescónál.

2020 végéig cél, hogy a Tesco összes közép-európai áruháza fel tudja ajánlani jótékony célra az általa termelt élelmiszerfelesleget.

100 százalékosan megújuló energia

A cég egyébként az eddigi gyakorlattal szemben nem külön adta ki az élelmiszerhulladék-jelentését és a fenntarthatósági jelentést, hanem egyetlen tervben foglalták össze a kettőt. Ez a hosszútávú stratégiát összefoglaló Little Helps Plan, ami többek közt a klímaváltozás elleni harcra és a diverzitásra is kitér.

Előbbivel kapcsolatban két adatot érdemes kiemelni. Az első, hogy a cég öt év alatt 77 százalékkal csökkentette a károsanyag-kibocsátását; ebben többek közt szerepet játszik, hogy 2015 óta 26,7 százalékkal kevesebb hűtőgázt engednek ki.

A második, hogy 2030-ra a Tesco Csoport 100 százalékban megújuló energiára készül áttérni – Magyarországon pedig már most 100 százalékban megújuló energiával működik a vállalkozás.

A diverzitást illetően a Tesco kiemeli, hogy dolgozói kétharmada nő, az ő érdekeik érvényesítése végett indította tavaly márciusban a Women’s Network nevű fórumot a cég. „A Tesco az egyenlő munkáért egyenlő díjazás elvét követő vállalat. Munkatársai 67 százaléka nő, és több mint kétszer annyi nő dolgozik a Tesco áruházakban, mint férfi” – írták akkor. Ez egyébként a régióban is trend, a cég pedig a vezetők közötti nemi diverzitást érintő kérdésre is válaszolt.

„Áruházaink felét nők vezetik, sőt, több olyan áruházvezető kolléganő is van, akik két áruházért is felelnek egyszerre. A magyarországi felsővezetők körében pedig többek között olyan területekért felelősek nők, mint a HR, a kommunikáció, a pénzügy, a fenntartás és a jog” – írták e-mailen.

Messze még a vége

Bár az eredmények mindenképp üdvözítők, a Tescónál is tudják, hogy nem csak rajtuk (vagy akár az Élelmiszerbankhoz hasonló szervezetek munkáján) múlik, sikerül-e felszámolni a világszerte létező pazarlást.

„Az élelmiszer-pazarlás nem csak a vállalatok esetében kérdés. A fogyasztók által kidobott felesleg a legjelentősebb tétel, ha a teljes élelmiszerláncot nézzük. Ezen edukációval, a probléma minél szélesebb körben történő ismertté tételével lehetne változtatni. Egy vállalat azonban önmagában nem tudja vállalni olyan edukációs kampány finanszírozását, ami elég kiterjedt ahhoz, hogy érezhetően változtasson a fogyasztói tudatosságon. Ehhez széles körű összefogásra lenne szükség az élelmiszerellátási-lánc szereplői között.”

Borítókép: a Tesco munkatársa épp kiszortírozza az Élelmiszerbanknak szánt élelmiszerfelesleget, 2019 márciusában // Fotó: Sebestyén László

 

„Húsz év múlva jobban fogod sajnálni azokat a dolgokat, amiket nem tettél meg, mint azokat, amiket megtettél.”