Mi számít ma hasznos tudásnak, és mi az, amit kihajíthatnánk az ablakon? Milyen oktatással lehet bekerülni a világ vezető egyetemeire? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ hazai magániskolák vezetőinek segítségével a pénteki Forbes Flow eseményen.
A topegyetemekre készülő diákokat felkészítő Milestone Intézet és az indonéz mintára indított Real School alapítóival G. Tóth Ilda, a Forbes főmunkatársa beszélgetett.
- Az elitképzést nyújtó Milestone-t már a Forbes.hu-n is bemutattuk. A nemzetközileg is elismert oktatási modellel rendelkező intézmény tavaly felkerült a The Telegraph listájára, ahol azok az iskolák szerepelnek szerte a világból, ahonnan a legtöbb diák jut be az Oxford és a Cambridge képzéseire.
- A Balin található Green School mintájára alapított Real School történetét is megírtuk. Egyelőre még csak általános iskolás korúakat oktatnak, később középiskolával bővülnének.
Mi számít hasznos tudásnak?
„A lexikális tudás mindenki kedvenc vesszőparipája. Szükség van arra, hogy megjegyezzünk dolgokat, de az már más kérdés, hogy mit tanulunk belőle.
Ez a fajta számonkérési forma teljesen értelmezhetetlen”
– kezdte Greskovits György, a Milestone Intézet egyik alapítója a beszélgetést. Azonban az, hogy mi számít hasznos 21. századi tudásnak, már kevésbé egyértelmű. Greskovits szerint messze mutatnak az erről szóló beszélgetések, így próbál óvatos bánni a szükséges és a szükségtelen kategóriákkal. De vitathatatlan, hogy például a rugalmas gondolkodás, a tudásvágy nélkülözhetetlen kompetenciáknak tekinthetők.
A Milestone Intézet és a Real School alapítói a Forbes Flow színpadán. Fotók: Fekete Csaba (7 kép)
Greskovits azt mondta, nincsenek univerzális tulajdonságok vagy képességek, amire mindegyik top egyetemre be lehet jutni.
„Angliában az intellektuális fetisizmus jellemző.
Ehhez képest az Egyesült Államokban sokkal jobban érdekli az iskolákat a diák története, valamint az, hogy milyen társadalmi hatást tud kiváltani.”
„A vállalkozói gondolkodás minden területen nagyon jól tud hasznosulni” – állította Baráth Barna, a Real School alapítója. Az indonéz mintára alapított Real School diákjait egy szebb világ létrehozásának szellemében oktatják, különböző projekteken keresztül keresnek választ arra, miként tudnak valami jót tenni a társadalom érdekében. A tavalyi projekt alapkérdése az volt, hogyan képes a művészet hatni a társadalomra, a diákoknak pedig az volt a feladatuk, hogy egy számukra fontos társadalmi kérdéshez kapcsolódóan – mint például az egyenjogúság vagy a környezetvédelem – készítsenek egy műalkotást.
Nem minden tantárgyuk projektalapú, de sajátos oktatási módszerekkel dolgoznak. A pénteki Forbes Flow napján például a diákjaik az ókori Róma történelmét tanulták, és egy iskolai előadás során bemutatták, hogy az Aquincumnál található iskola környékén milyen formában jelenik meg a rómaiak ránk hagyott öröksége. Az előadás során nemcsak a környezetüket vizsgálták meg alaposabban, hanem a soft skilljeiket, mint például a nyilvános beszédkészséget is fejlesztették.
Próbálják áthidalni a társadalmi különbségeket
A beszélgetés egy pontján arra is kitértek a vendégek, hogyan próbálják a különböző anyagi háttérrel rendelkező diákokat bevonni az alapvetően fizetős oktatásukba. A Milestone-ban a kezdetek óta vannak ösztöndíjas helyek, mostanra külön egyéves programot indítottak a hátrányos helyzetű diákok számára, a toborzásukra külön energiát fordítanak. Greskovits hozzátette: szeretnék, ha a jövő vezetői elitje kerülne ki a Milestone-ból, ehhez pedig sokszínű háttérből érkező fiatalokra van szükség.
„A jó oktatás viszont nem olcsó – és ezt társadalmilag is érdemes lenne belátni.
Az oktatás komplex, a belefektetett pénz hosszú távon fog megtérülni.”
A Real Schoolban központi szerepet játszik a fenntarthatóság gondolata. A menzájuk teljesen vegán, a diákok az első napjukon saját kulacsot kapnak, valamint az oktatásban is rendszeresen visszaköszön a környezetbarát szemléletmód. Baráth szerint a fenntarthatóság alapja a sokszínű közösség, így ők is kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy legyenek ösztöndíjas diákjaik, akik vagy kedvezményes vagy térítésmentesen tanulhatnak náluk. A sokszínűséget erősíti, hogy mindenfelől érkeznek hozzájuk tanárok, de elsősorban a brit kerettantervre építenek. Hongkongból, Kanadából, az Egyesült Királyságból, Kaliforniából is érkeztek idén tanáraik, a kulturális különbségeket jól tudják ötvözni a saját világuk kialakításában.
Hova jelentkeznek a diákok a Brexit óta?
„Ébredezik épp a Brexit utáni brit egyetemi szektor – a Milestone-ból továbbra is 40 százalék jelentkezik az Egyesült Királyságba. Emellett elkezdtek a diákok az Egyesült Államokban és Kanadában is gondolkodni, amit már 4-5 évvel ezelőtt is szorgalmaztuk,
de a legtöbbeknek a mamája azt mondta: Amerika túl messze van”
– mondta Greskovits. Európán belül a legtöbb diákjuk a holland egyetemekre szeretne bekerülni, de az angolszász országok intézményei továbbra is rendkívül népszerű a fiatalok között.
A borítóképen Greskovits György, a Milestone Intézet alapítója.
