Avagy miért áruld el akár a munkatársaidnak is, hogy mennyit keresel?
A CNN Business összegyűjtött négy gyakran ismételgetett, pénzzel kapcsolatos mítoszt.
Ebből úgy tűnik, Amerikában ugyanazokat a mantrákat és féligazságokat hajtogatják egymásnak az emberek, mint itthon.
Persze tényleg nem lehet azt mondani, hogy egyikben sincs szemernyi igazság sem, de gyakran olyan alapvető igazságként értelmezzük ezeket, ami miatt aztán eszünkben sincs ezekkel ellentétes lépéseket tenni. Pedig az igazság ezekben az esetekben sem fekete-fehér.
1. A hitel mindig rossz
Nem csoda, hogy a hiteleknek rossz a híre: a bankok természetesen minél nagyobb nyereséget akarnak maguknak szakítani, ráadásul kinek van kedve hosszú évekig minden hónapban komoly összegeket áldozni arra, hogy a bank zsebét tömje a kamatokkal kiegészített törlesztőrészletével?
A CNN Business azonban arra figyelmeztet, igenis létezik „jó adósság”. Ezek közé tartozhat az alacsony kamattal felvett hitelek azon része, amelyektől később jogosan reméljük, hogy hasznot is hoznak.
Ilyen lehet például a diákhitel, esetleg az ingatlanvásárláskor felvett jelzáloghitel.
Ennek ellentéte pedig például a magas kamatozású hitelkártya, ami nagyon hamar hatalmas károkat tud okozni a pénztárcánknak – vagy itthon a hosszabb távon kiszámíthatatlan költségekkel járó devizahitel.
„A hitelkártya a legveszélyesebb dolgok közé tartozik. Sokkal károsabb, mint egy rossz befektetés vagy mint a párnánk alatt gyűjtögetett pénz” – figyelmeztetett Michel Resnick, a GCG Financial pénzügyi tanácsadója.
Persze a „jó adósság” is csak akkor hozhat hasznot idővel, ha az erre a célra felvett hitelt körültekintően költjük el. Egy értéktelen diploma vagy egy később nehezen értékesíthető, esetleg értékét vesztő ingatlan szintén nagy bajba sodorhat bárkit.
2. Albérletre pénzt kiadni olyan, mintha az ablakon szórnád ki a pénzt
„Hosszabb távon jó befektetés lehet saját otthont vásárolni, de nem biztos, hogy ez a megfelelő döntés mindenkinek” – mondja az Albert pénzügyi alkalmazás tanácsadója, Trina Patel.
A lakás- vagy házvásárlás előtt sokan nem számolnak nemcsak a hitel költségeivel, de az évek során szinte szükségszerűen megjelenő tatarozási költségekkel, biztosítással és az illetékkel.
Ezért Patel szerint azok, akik csak rövidebb ideig terveznek egy adott helyen, összességében jobban járnak, ha albérletben élnek, mintha saját ingatlant vásárolnának.
„Minek kockáztatnál veszteségeket rövidebb távon egy ingatlanon? Nem beszélve az adásvétellel együtt járó költségekkel?” – tette fel a kérdést Resnick.
Igaz, érveléséből kimaradt, hogy egy esetleges költözés után még mindig ki lehet adni az ingatlant, amiből szerencsés esetben több pénz folyik be, mint amennyi a hitelre elmegy.
Ezért kell, hogy több rossz ötleted legyen
3. Ha nyugdíjas leszel, úgyis kevesebbet költesz
Bizony, idősebb korunkban is meg kell élnünk valamiből. És ugyan miért változna meg egycsapásra minden, amit addig csináltunk, csak azért, mert már nem járunk dolgozni? Ráadásul talán mindenki készített már magának legalább fejben egy listát a dolgokról, amelyeket majd nyugdíjasként tesz majd – elvégre akkor lesz már rá ideje.
Csakhogy ezekhez a legtöbbször pénzre is szükség van – és a pénzügyi tanácsadók tapasztalatai is ezt támasztják alá.
„Több ügyfelünk is többet költ a nyugdíjas évei alatt, mint amikor dolgozott. Egyszerűen azért, mert van idejük utazni, esetleg új otthont vesznek vagy besegítenek az unokáik tanulmányi költségeibe” – mondta Chad Chase, a Garrett Investment Advisors tanácsadója arról, hogy szerencsés esetben az olyan jelentős költségek, mint egy jelzáloghitel visszafizetése idős korunkban már nem terhelnek minket, de mindig találni fogunk okot, hogy megszabaduljunk a pénzünktől.
4. Nem illik pénzről beszélni
Nagyon úgy néz ki, hogy a pénzügyek tabusítása ugyanúgy megy az Egyesült Államokban, mint itthon. Még akár egy háztartáson belül is – pedig ha erről őszintén és jól átgondoltan beszélnek egy családban, az sokat segíthet a spórolásban és a pénz helyes elköltésében.
„A gyerekeket pedig minél hamarabb oktatni kell a pénzügyekről” – hívta fel a szülők felelősségére a figyelmet a fentebb már idézett Patel.
Mi több, a CNN Business azt tanácsolja, hogy a munkatársak se szemérmeskedjenek egymás előtt, ha pénzről van szó.
Nyíltan beszélni arról, hogy mennyit keresünk – vagy legalább nagyságrendet elárulni – a munkáltatóval szembeni kiállást erősítheti.
Fény derülhet ugyanis indokolatlan fizetési különbségekre, és a rosszabbul fizetett munkatársak könnyebben érvelhetnek a fizetésemelésük mellett.
Persze az is lehet, hogy a munkaadó ilyen nyíltság után inkább eleve alacsonyabb fizetéssel kecsegteti a jelentkezőket, biztos, ami biztos. Tényleg nem fekete-fehér a történet.
Ugyanakkor ha akár baráti társaságban beszélgetünk a pénzügyeinkről, sokkal kevésbé tűnik majd ijesztőnek a téma, és akár tanulhatunk is egymás mindennapi trükkjeiből. „Sokat tanulhatunk egymástól. Ha ezt nem tesszük meg, sosem derül ki, mi az, amit nem tudunk, vagy hogy mit tehetnénk másképp” – fogalmazott Patel.
Borítókép: Annie Spratt / Unsplash