Megjelent a Mélylevegő Projekt második kötete, az Öntöző, ami amellett, hogy közérthető módon mesél pszichológiai jelenségekről, munkafüzetként segíti saját önismeretünk mélyítését. Kipróbáltuk.
Színes, szagos kis könyv szép grafikákkal, és lehet bele írni. Sokat. A Mélylevegő második kiadványa már nem az a példány, amit gondosan elolvasol, majd a védett helyre, a polcra helyezel. Az Öntöző mindig elől van, és pár héten belül szamárfülesek a lapjai, itt-ott tintafoltos, és a rengeteg rotringnyom mutatja: használatban van. És ha a füzet használatban van, az azt jelenti, hogy az agy, az önismeret, a belső kis motor is használatban van. Az Öntöző egy zsebpszichológus, akit napi szinten előránthatunk és a fotelbe ültethetünk, hogy feltegye nekünk azokat a kérdéseket és megadja azokat a válaszokat, amikkel előrébb mozdulhatunk.
Forbes × Mélylevegő
A Mélylevegő Projekt szerepelt a 2022-es 30 sikeres magyar 30 alatt listánkon, valamint közös interjúsorozatot is indítottunk velük mentális egészségügyi témákról.
A Gál Dóra Szabina, Juhász Bettina és Pető Dorina szerkesztésében megjelent kiadvány az első kötet, az Elmerülő folytatása. A három pszichológus egy kerthez hasonlítja az elmét, ami kellő odafigyeléssel, a megfelelő tápszerekkel és locsolással a mentális virágzás állapotába hozható, csak éppen ehhez fontos ismerni a növényeink igényeit, meg időnként kigyomlálni a gazokat. Az Öntöző egy személyes kis know-how, amiben saját válaszainkon keresztül kaphatunk használati utasítást saját magunkhoz, miközben az ismeretterjesztő részeknek köszönhetően egyre többet értünk meg a pszichénk működéséről.
Az Öntöző összeállításánál a terápiás folyamat struktúráit vettük alapul.
Bár a kötet nem kínál alternatívát a pszichológussal történő munkára, de ha valaki azt nem engedheti meg magának, vagy még fél belevágni, akkor jó belépő lehet a területre a könyv kitöltögetése. Az Elmerülő megírásánál is törekedtünk az interaktivitásra gyakorlati tippekkel, de az Öntöző eggyel továbblép, és munkafüzetként funkcionál, ami segít megvizsgálni, hogy állunk bizonyos érzelmekkel. Emellett vannak benne olyan gyakorlatok és táblázatok is, amiken követhetjük az előrehaladásunkat” – mondja el Dorina.
Még az egyértelműnek tűnő kérdéseket is érdemes időnként újragondolni
Őszinte leszek. Mikor először a kezembe vettem a Mélylevegő új könyvét, átsuhant az agyamon az a nagyképű gondolat, hogy vajon mi újat adhat ez a kötet. Hiszen önfejlesztő könyvek tucatjaitól roskadoznak a könyvesboltok polcai, ma már egyre többen eljutnak segítő szakemberhez, és aki az előző kettőből egyet sem pipált ki, az minimum követi a Mélylevegő Instagramját, ahol olvashat ezekről a témákról. Ott meg úgyis mindent elmondtak már, nem? Nos, nem. Pontosabban lehet, hogy az imént említett források lefedik a legfontosabb témákat, egy fontos dolog mégis hiányzik belőlük: az interakció. Az Öntöző tovább megy: nem csak beszél hozzád, de leültet magával szemben, és kérdéseket tesz fel. Viszont ezek a kérdések struktúráltak, teóriákhoz és konkrét gyakorlatokhoz kapcsolódnak, és így máris egészen más végiggondolni őket, mintha csak otthon, a plafont bámulva méláznál azon, hol rontottad el. Kérdezni önmagában nem elég – JÓL kell kérdezni, és éppen erre képes ez a kötet.
Egy fontos gondolat a könyvből:
Az önismeret egy aktív, önmegfigyelő, tudatos, élethosszig tartó folyamat.
Néhány fontos kérdés, amin érdemes elgondolkodni
- Hol tartasz most az életedben, mennyire vagy elégedett vele?
- Heti szinten mennyi időt tudsz eltölteni az önismereted fejlesztésével?
- Mi az az 5 dolog, amivel jellemznéd magad?
- Milyen céljaid vannak, amikor belefogsz egy önismereti utazásba?
Ha azt hiszed, mindent tudsz magadról, nagyot tévedsz
„Fogadjunk, hogy van három dolog, amit nem tudtál saját magadról” – írta a Mélylevegő egy friss posztjában Instán. Aztán a könyvből kiderül, hogy valójában sokkal több is van. Míg a legtöbb időt saját magunkkal töltjük, hajlamosak vagyunk azt hinni, pontosan ismerjük a működésünket, holott ott van az a bizonyos „vak terület” az általunk még fel nem térképezett tulajdonságokkal. Amíg teljes meggyőződéssel viszonyulunk saját működésünk felé, könnyen kerülhetünk gondolatcsapdákba, amik szabotálják a fejlődésünket, és arra motiválnak, hogy a jól beváltnak hitt, de sokszor téves működésmechanizmusokhoz nyúljunk vissza.
Az Öntöző „ki vagyok én” állomása megvizsgálja a társas összehasonlítás jelenségét, a szerepeinket, karaktererősségeinket, sőt, még kívülállók bevonására is motivál ezekhez. Emellett az is kiderül, hogy a személyiségünk jellemvonásait érdemes spektrumként kezelni, nem pedig úgy, hogy vagy rendelkezünk velük, vagy nem.
Egy fontos idézet a könyvből:
Az önismeret egyik célja, hogy megismerjünk magunkról olyan dolgokat, amelyekre korábban nem láttunk rá.
Néhány fontos kérdés, amin érdemes elgondolkodni
- Milyen területeken hasonlítod össze magad másokkal?
- Mik a legerősebb szerepeid a jelenlegi életedben, és mikre vágynál még?
- Mik a legfőbb karaktererősségeid?
A tanult tehetetlenség helyett lépjünk át a cselekvőképesség állapotába
Az alapgondolat, ami kis túlzással gyakorlatilag a pszichológia teljességét meghatározza, és amiről már több interjúban is beszélgettünk a Mélylevegő tagjaival, az Öntözőt is végigkíséri: ha szeretnénk kiszállni a rossz működési mintázatokból, fejlődést elérni magánéletünkben és karrierünkben, nem spórolhatjuk meg az önismereti munkát. Oké, tudjuk, de hogyan tovább? Ahogy korábban interjúinkban is írtunk már sokszor erről, a pszichológiát hajlamosak vagyunk nem prevencióra, hanem intervencióra használni. Holott, ha a cél a megelőzés lenne, nem csak krízisek és traumák során vennénk elő a módszertanát, hanem akkor is, ha erősebbek, reziliensebbek, sikeresebbek szeretnénk lenni. Ugyanis mindez tanulható, csak éppen ugynaolyan sok gyakorlást igényel, mint mondjuk a kosárlabdában a zsákolás. Az Öntöző több fejezeten átívelően tér vissza az önfejlesztés kérdésére, amihez módszereket is ajánl: bemutatja a 24 karaktererősséget, amik feltérképezésével megtudhatjuk, miben érdemes fejlődnünk és milyen jó tulajdonságainkra építhetünk. Ismerteti a szükségletek és vágyak evolúciós hátterét, valamint a jutalmazás fontosságát. Segít megérteni a motiváció működését, és egyben bemutatja a SMART-módszert, ami segít abban, hogy konkrét, mérhető, elérhető, fontos és időhöz kötött célokat fogalmazzunk meg magunk számára. Végül pedig támpontokat ad a hatékony időmenedzsmenthez és a határaink felállításához.
Egy fontos gondolat a könyvől:
Míg tudatossá nem teszed, a tudattalan fogja irányítani az életed, és te sorsnak hívod majd. (Carl Gustav Jung)
Néhány fontos kérdés, amin érdemes elgondolkodni
- Kivé szeretnél válni?
- Milyen módszereid vannak a céljaid eléréséhez?
- Milyen tulajdonságaid segítenek a céljaid elérésében?
- Mire gondolsz, ha elakadsz a céljaid elérésében?
Korunk társadalma tartogat olyan kihívásokat, amikkel szemben jobb, ha felvértezzük magunkat
A könyv negyedik fejezetének nagyvonalúan a „hogyan csökkentsem a rosszat?” címet adtál a lányok – elsőre meg is fogalmazódik bennem, hogy dehát ahányan vagyunk, annyi jelentéssel bírhat a rossz, annyi különböző démonnal küzdünk. A világ összes problémájának leírása lehetetlen feladat lett volna, így a csapat arra az öt fő kihívásra koncentrált, ami talán a legnagyobb veszélyt jelentheti korunk teljesítményorientált és pörgős mindennapjaiban. Úgy gondolom, jól választottak. A perfekcionizmus, a halogatás, a szorongás, a kiégés és a stressz az a mesteri ötös, amikből legalább kettővel minden olyan ember találkozik, aki az identitása részének tekinti a teljesítményét, ráadásul a világ kurrens történései – beleértve a covidot, a háborút, az inflációt – különösen rájuk irányította a figyelmet. Általános ellenszer nincs, jól irányzott kérdések és gyakorlatok viszont vannak: segítséget kapunk a határaink kijelöléséhez és az átkeretezéshez, valamint egy újabb emlékeztetőt kapunk arra vonatkozóan, hogy nem mindenre van ráhatásunk.
Egy fontos gondolat a könyvből:
Ha a szellem nem tud nemet mondani, a test megteszi helyette. (Máté Gábor)
Néhány fontos kérdés, amin érdemes elgondolkodni
- Mit jelent számodra a kudarc?
- Ha halogató vagy – mi akadályoz abban, hogy hozzákezdj a teendőidhez?
- Mi a legrosszabb, ami történhet, ha bekövetkezik egy szorongásod?
- Mit teszel meg magadért napi szinten, hogy vigyázz a mentális egészségedre?
Az érzéseid mindig indokoltak, csak nem mindig arra irányulnak, amire gondolod
Selye János, a stresszelmélet megalkotója szerint a stressz az élet sava-borsa, ami alapvető szerepet játszik a mindennapi kihívások leküzdésében. Tetszik ez a mindset – jó egy kicsit átkeretezni azt, ahogy a stresszre, minden jó elrontójára, az életünk megkeserítőjére gondolunk általában. Az egyik kedvenc részem a könyvben az, amikor a stresszre adott reakciónkat bonthatjuk részekre, vizsgálhatjuk meg alaposabban. A könyv egyaránt kikérdezi a lelki és testi reakcióinkat, illetve egy QR-kódon keresztül elérhető gyakorlat segítségével abban is segít, hogy összehasonlítsuk mások megélésével a saját stresszreakcióinkat. Hatékony, megnyugtató oldalak ezek: jó látni, hogy az átélt, elsőre krízisnek tetsző élmény racionalizálható, hogy nem vagyunk vele egyedül, és hogy tudományos tények támasztják alá a dinamikáját. Emellett a könyv behozza a naplójegyzet-technikát, felhívja a figyelmünket a gondolati torzítások csapdájára, és megoldási stratégiákat is javasol, amik – spoiler – túlmutatnak az „engedd el”, „nem ér annyit”– utcai praktikákon. Jó kis módszerek ezek, amikhez biztosan visszanyúlok a későbbiekben is.
Egy fontos gondolat a könyvből:
A stresszt úgy definiálhatjuk, mint bármilyen típusú változást, amely fizikai, érzelmi vagy pszichológiai megterhelést okoz. Tehát tulajdonképpen a tested válasza mindenre, ami figyelmet vagy cselekvést igényel.
Néhány fontos kérdés, amin érdemes elgondolkodni
- Milyen gondolatok kerítettek hatalmukba a legutóbb átélt stresszhelyzet során?
- Mi bizonyítja, hogy a stresszhelyzetben érzett gondolataid igazak?
- Meg tudsz fogalmazni helyettük alternatív gondolatokat is?
- Ha végiggondolod a legutóbbi 5 stresszhelyzetet, amit átéltél, mi volt a közös bennük?