Maradandót alkotni – Kürti Sándornak, az adatmentésben világszinten elismertté lett Kürt Zrt. alapító tulajdonosának ez volt a fő célja A Kürt-dosszié című könyve megírásával. Annak idején a Kürt Gimnázium, a Kürt Akadémia vagy az alapítványa elindításánál, valamint mentori és más jótékony tevékenységeinél is ez motiválhatta.
Kürti Sándor egy Patyolat-üzletben alapította meg testvérével, Jánossal a mai Kürt Zrt. elődjét, a Kürt Kft.-t, és eleinte adattárolók javításával foglalkoztak. János ugyanis korábban, 1978-ban szabadalmat szerzett találmányára, a mágneses adattárolók javítására, Sándor pedig 1984-ben, műszaki doktorként beállt hozzá, a Kazetta Gmk.-ba segédmunkásnak. Ő korábban tizenkilenc évig a Dunai Kőolajipari Vállalatnál dolgozott, ám annyira speciális munkát végzett – a vegyipari folyamatok automatikus szabályozásához értett –, hogy miután elküldték a százhalombattai cégtől, nem talált a „szájízének” megfelelő munkát, hiszen Magyarországon csak egy olajfinomító működött.
A rendszerváltásig eltelt négy év alatt megtanultak a Kürti testvérek együtt dolgozni, később pedig – a piaci igényeket felismerve – elsőként vágtak bele az adatmentésbe. Rövidesen már hozzájuk sereglettek a MOM és a KFKI munka nélkül maradt szakemberei, a Kürt pedig hamar az egyik legismertebb hazai informatikai vállalkozás lett. Több külföldi leányvállalatot is alapítottak, tevékenységébe pedig az adatmentés mellé bejött a megelőzés, vagyis elkezdtek komplex információbiztonsági szolgáltatást nyújtani.
2006-ban kerültek be Európa 500 leggyorsabban fejlődő vállalata közé.
A 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokat, a 2004. decemberi távol-keleti cunamit, a 2005. augusztusi New Orleans-i hurrikánt, illetve a 2010-es magyarországi árvizet követően segítségül felajánlották adatmentési kapacitásukat. Kürti Sándor közben gimnáziumot gründolt, létrehozta a Cigányszármazású Gyerekek Oktatási Alapítványát, és elindította a cég felnőttoktatási intézményét, a Kürt Akadémiát, amit ma már fia, Tom visz tovább.
A napokban a Librinél megjelent A Kürt-dosszié – a világhír titka, avagy vezess a szíveddel című könyvében elmeséli, hogy negyvenkét évesen, betanított munkásként hogyan kezdett mindent a nulláról, miként vált sikeres üzletemberré, és mi az a tanulság, amit a Kürt kulisszatitkaiból az ember magával vihet. A megjelenés apropóján a CEU-n tartottak könyvbemutatót, íme 10 erős gondolat, ami Kürti Sándortól hangzott el az eseményen.
Tíz erős gondolat Kürti Sándortól a CEU-n tartott könyvbemutatóról
1. A gyerekkoráról: „Nem jártam óvodába, mert amikor a testvérem bevitt az ajtón, és láttam, hogy az óvónő csak vele foglalkozik, mert nagyon jóképű fiú volt, akkor kirohantam, hogy elegem van az egész vircsaftból. Otthon elbújtam a nagymama ágya alatt, és ott kihúztam éjszakáig. Mindenki halálra ijedt, így amikor előkerültem, örültek, hogy meglettem, nem zaklattak többé az óvodával. A büdös életbe nem mentem többet.”
2. Az első milliójáról: „Nem volt fókusz a fejemben, hogy csináljunk üzletet. Amikor kirúgtak Százhalombattáról, úgy éreztem, nincs alattam talaj, nem tudok mit kezdeni magammal.
Volt egy diplomám, meg még egy, sőt még egy, valamint egy doktorim is. Csak munkahelyem nem.
Bonyolult tudással rendelkeztem: optimalizálni tudtam nagy beviteli rendszereket, ezt pedig csak az olajfinomítóban lehetett végezni, máshol meg nem nagyon. Egyszer csak az Országos Gyógyszerészeti Intézet pályázatot írt ki, Bezegh András tudós barátommal és Zsom Béla műszerésszel megnyertük, és minőségmeghatározó kromatográfot kapcsoltunk össze egy számítógéppel. Nekem ez volt az első „millióm”, ha nem is annyi, de sok pénz egyben és tisztán.”
3. Arról, hogy lett sikeres a családi vállalkozásuk: „A testvéremmel mindig nagyon szoros kapcsolatban voltunk, nemcsak a vállalkozás miatt, de már előtte is. Nem versenyeztünk, megértők voltunk, ha valamelyikünk előbb kimondott valamit, a másik rámondta, hogy jó lesz úgy. Meggyőződésem, hogy a vezetés tudása abból áll, hány régi problémát tudsz felidézni ahhoz, hogy a jövődet egyengesd.
Nem kell hozzá más, csak emlékezz vissza, mit hogyan oldottál meg, jól vagy rosszul. Ha ezeket a tapasztalatokat elő tudod hozni, előbb-utóbb jó vezető leszel.
Dönteni kell mielőbb, mert a legrosszabb, ha nem döntesz – végül is az is egy döntés. Akkor kicsúszik a kezedből minden. De ha döntesz, fontos, hogy utána állj bele, és ha pofára esel, akkor leesik a tantusz, hogy ez most rossz tapasztalat volt, ha legközelebb ilyenbe megyek, megjegyzem. Ez a vezetés.
Én ezt még az általánosban kezdtem megtanulni, mert Mária néni elsőben azt mondta: esténként tessék imádkozni, a jótettért tessék megdicsérni magad, a rosszat megbánni. Nem tudtam, mi az, hogy imádkozni, de a dicséretet és a megbánást értettem, és a tanácsát ma is alkalmazom.”
4. A vezetői attitűdről: „Nelson Mandela is mondta:
ha vezető vagy, akkor az örömökben legyél hátul, ha balhé van, akkor viszont legyél elől.
Ennyi, nem kell sokat lírázni. A kollégáid, társaid, barátaid, segítőid mind egók, önálló gondolkodó lények. Úgy tudsz közel kerülni hozzájuk, hogy ha balhé van, annak legalább a felét elviszed. Mert te mint vezető biztosan benne vagy a hibában, talán valamit nem vettél komolyan, például az oktatást, és emiatt valaki nem volt tisztában azzal, hogy mit kell tennie. Nem jó, ha a döglött lovat áttolod a túloldalra, mert akkor a másik majd visszatolja, és az ide-oda tologatással nem megye előre semmi.”
5. Arról, hogy mi a siker titka: „Kell egy jó ötlet, de a legenda szerint már Rockefeller is azt mondta, hogy egy jó ötlet egy-két százalék csak a sikerhez.
A teljes megvalósításnak 98 százaléka sártaposás, kemény meló, ez kell ahhoz, hogy az ötleteddel piacra tudj kerülni.”
6. A mentális egészség fontosságáról: „Anélkül nincs semmi. Fontos, hogy úgy érezd, jó helyen vagy, jó gondolataid legyenek, szeresd a kapcsolataidat, a környezetedet. Enélkül sehol nem vagy. Az sehova nem visz, hogy dögöljön meg a szomszéd tehene.”
7. A csapatépítésről: „Hogy egy csapattal hogyan kell bánni, azt Kemény Dénes tudja. Két-három zsenit kell kinevelni, a többi legyen jó vízhordó, akik a zseniket kiszolgálják.”
8. Arról, hogy miért érdemes élni: „A harvardosok azt mondják, három dolog fontos:
hogy szeresd a melódat, szeresd a hatalmat és a pénzt, és akarj boldog lenni. Én nem harvardos, hanem veszprémi vagyok, és ilyen akarok én is lenni.
De tudjátok, mi a negyedik? Maradandót akarok alkotni – ez a magyar oktatási rendszerből egy az egyben kimaradt, pedig én végigjártam annak minden szintjét. Ezt csinálom azzal, hogy mentorálok fiatal okostojásokat, és erre törekszem azzal is, hogy könyvet írok.”
9. Arról mi volt a célja a könyvírással: „Önkielégítés. Amikor leültem, és egy évet éltem könyvírással, kifejezetten jól éreztem magam, jókat röhögtem, ha egy jó sztorit sikerült leírnom.
És ahogy mondtam, a másik cél az volt, hogy maradandót alkossak. Remélem, hogy valakinek segítek vele, legalább az unokáim el fogják olvasni. Hátha van benne egy-két dolog, amivel sikerülhet otthon a családban vagy a vállalkozásban értéket varázsolni. Én pedig kaptam most vagy száz »puha pihét« azzal, hogy itt vagytok a könyvbemutatómon vagy százan.” (A könyvben így hívja a boldogságélményeket – a szerk.)
10. A versenyről és az együttműködésről: „Nekem a verseny és az együttműködés együtt megy. Nézzétek csak meg: Djoković, aki a világ első számú teniszezője, mindig hagyja, hogy az ellenfele szerezzen pár pontot.
A verseny nem arról szól, hogy öld meg a másikat.
Az MIT sztárprofesszorra, Peter Senge Az 5. alapelv című könyvében csodálatosan leírja, hogyan kell egyszerre versenyezni és együttműködni. Ezek nem ellentétes fogalmak, hanem összetartozók. Ha megszűnik a csapaton belül a verseny, megette a fene, mindenki a meleg vízben áztatja a micsodácskáját.”
A borítóképen Kürti Sándor. Fotó: Ajkai Dávid.
