Ha az embert tényleg megérinti a hit és nem csak kurzuskeresztényként viselkedik, akkor attól kezdve az üzleti életben is eszerint tud csak élni, hangzott el a keresztény vállalkozók konferenciáján ma délelőtt. A kerekasztal-beszélgetésen szóba került, hogy mitől lesz egy kereskedőcég keresztény, mi a gond a „jó tett helyébe jót várj”-alapú gondolkodással és hogy milyen csapdákba esik bele könnyen egy felsővezető.
A kereszténység és az üzleti élet kapcsolatáról beszélgettek a fővárosban megrendezett Országos Keresztény Vállalkozói Konferencián. A délelőtti kerekasztal-beszélgetésen olyan vállalkozók és korábbi felsővezetők osztották meg véleményüket a témáról, akik saját bevallásuk szerint az életük minden területén igyekeznek megélni vallásosságukat.
Óhatatlanul is előfordul egy vállalkozó életében, hogy kompromisszumokat kell hozni az üzleti logika és keresztény értékrend között. Milyen mértékig szentesítheti a cél az eszközt? – tette fel a kérdést a beszélgetés moderátora, Bíró Bence Péter pszichológus.
„Bedobom a féltéglát a babaház ablakán: semmiféle kompromisszumot nem köthetünk”
– szögezte le rögtön Dabóczi Kálmán közgazdász. A szakember két és fél évtizeden keresztül töltött be különböző felsővezetői pozíciókat, például a Budapesti Közlekedési Központot is négy éven át vezette a Tarlós István-féle városvezetés idején. (Onnan végül a fideszes polgármester menesztette az elektronikus jegyrendszer 2019-es bedőlése miatt, jelenleg pedig a kormány által létrehozott korrupcióellenes intézmény, az Integritás Hatóság alelnöke.)
Dabóczi szerint látszik, ha valaki nem a mostanában trendivé vált „kurzuskeresztényként” viselkedik. „Ha az embert egyszer megérinti az evangélium mélysége, akkor nincs visszaút, onnantól kezdve az élet minden dimenzióját aszerint kell élni.” Szerinte a kompromisszumok elutasítása olyan hétköznapi dolgokban is jelentkezik, mint az időbeosztás. Felsővezetőként maga is beleesett abba a csapdába, hogy a munkavégzés a családi élet rovására ment.
„A nap végén azt fogjuk sajnálni, hogy minek dolgoztunk többet és miért nem az Istennel és az emberekkel való kapcsolatba fektettünk.”
Nyugodtan mondd ki, ha nem fér bele
A kompromisszumok elutasításával Gugg Zsolt is egyetértett, aki az Etalon Tools és a Tesla Élmény társtulajdonosa. „Kereskedőcég vagyunk, de nem gázolunk át a konkurenseinken a profit érdekében” – mondta. Szerinte az emberséges cégműködéshez nem is kell feltétlenül kereszténynek lenni: aki nem tartja be az alapvető játékszabályokat, azt a piac amúgy is kidobja magából.
Fontos minden pillanatban beállítani a lelki antennáinkat, hangsúlyozta Bedő Imre, a Férfiak Klubja alapítója – ő például a bibliaolvasást és a rendszeres imádkozást ajánlja ehhez. Ennek gyakorlása mellett pedig az ember nyugodtan hallgathat a lelkiismerete szavára: „ha úgy érzed, hogy ez nem fér bele, akkor nyugodtan mondd ki, hogy nem fér bele”.
Kiss Ulrich jezsuita szerzetes szerint minden döntés előtt azt kell mérlegelni, hogy mi visz közelebb Istenhez és az embertársainkhoz. Ulrich atya maga egyébként már 2004 óta tart kurzusokat a keresztény szellemiségű menedzsmentről. Mostanra már túl van a 76. szemináriumon is, saját bevallása szerint pedig
a lényegi tanítást mostanra már egy mondatba lehet sűríteni: „leadership is love”.
Azaz a vezetéstudomány nem boszorkányság, mindössze egy dolgot igényel: a szeretetet.
Nem jó az embernek egyedül
A beszélgetés résztvevői az embertársainkkal való emberséges bánásmódot hangsúlyozták. Ennek több megjelenési formája lehet:
- Dabóczi Kálmánra például mély benyomást tett a 2015-ös menekültválság, amikor a Máltai Szeretetszolgálat munkatársai a Keleti pályaudvaron rekedt családoknak segítettek.
- Ugyanígy fontos az is, hogy egy felsővezető is képes legyen foglalkozni a munkatársak személyes problémáival. Dabóczi szerint nem kell zsigerből osztani az iskolában megtanult menedzsmenttanácsokat, hanem türelemmel meg kell hallgatni őket. „Valóban ezzel kell foglalkoznia egy vezérigazgatónak, miközben ott van a rengeteg projekt és áll a város? Igen.”
- Gugg Zsolt szerint az értékesítő kollégáiknak is azt tanítják meg először, hogy egy potenciális ügyfélnek először a problémáit kell megérteni. „Segíteni akarj és ne rögtön a jutalékot lásd benne.” Később pedig úgyis jönni fog a partnertől a megrendelés, de nem szabad rögtön elvárni.
Kiss Ulrich szerint a „jó tett helyébe jót várj” mondás mögött valójában üzleti logika áll: ha én jót teszek, akkor elvárom, hogy te is tegyél jót velem. Az isteni gondviselés nagy találmánya ugyanakkor a jótétemények „bankja”: nem rögtön kapjuk vissza a jó tetteink ellenértékét, hanem majd akkor, amikor szükségünk lesz rá.
A beszélgetés zárásaként Dabóczi Kálmán ismét az emberi élet közösségi dimenzióját hangsúlyozta. „A Teremtés könyvében is olvashatjuk, hogy az embernek nem jó egyedül. Keressük egymással a kapcsolatot, tudjunk bizalommal kapcsolatot építeni anélkül, hogy azt néznénk, mikor szúr hátba a másik!” Szerinte a közéletben és az üzleti életben is bátran fel kellene vállalni a keresztényeknek a saját értékrendjüket. Ez most nincs teljesen így, mivel sokan túl mocskosnak tartják ezeket a területeket.
Borítóképünkön Dabóczi Kálmán, a 72 Tanítvány Mozgalom egyik alapítója a Teremtés hetét lezáró konferencián a Bálna Budapest Rendezvényközpontban 2017-ben. Fotó: MTI/Soós Lajos
