Nemrég egy szegedi kutatócsoport eredményeivel kapcsolatban élénkült fel a vita, hogy a mesterséges faültetés jót tesz-e a környezetnek vagy sem. Az egyik legnagyobb faültető szervezethez, a 10 Millió Fához rengeteg kérdés érkezett ezzel kapcsolatban, közleményükben igyekeztek tisztázni a képet.
Állításuk szerint az elmúlt évek talán legfontosabb felismerése, hogy a klímaváltozás és bolygónk élővilágának rohamos pusztulása ellen az egyik leghasznosabb dolog, amit ma tehetünk, az a faültetés. A szárazföldi ökoszisztémák közül az erdők tárolják a legtöbb szenet, árnyékot adnak, levegőt tisztítanak, hűtik a környezetüket, egyfajta természetes légkondicionálóként működnek.
Egy gyakran idézett tanulmány, amit a Zürichi Egyetem kutatói adtak közre, pontosan kiszámolta, mekkora területre van szükség a Földön ahhoz, hogy a légkör szén-dioxid szintje jelentősen csökkenjen.
Ez nagyjából az Egyesült Államok és Kína összeadott területének felel meg.
A világszerte szárba szökkenő kezdeményezésekhez kormányok, politikusok, hírességek és vállalatok társultak. Értek el eredményeket, de előkerült néhány szakmai probléma is. Ezek közül az egyik legjobban elhíresült külföldi eset, mikor Törökország egy nap alatt több millió fát ültetett el, de az utógondozás hiánya miatt a tudósítások szerint legnagyobb részük elpusztult. A 10 Millió Fa szakértői szerint az ilyen szakmai hibák azonban legtöbbször elkerülhetők, a kritikus megjegyzésekre pedig van előremutató válasz.
Fákból nem lesz erdő
Nem, kizárólag faültetésekkel nem tudjuk megállítani a klímaváltozást – emelik ki a közleményben. Legalább ilyen fontos lépés a fosszilis tüzelőanyagok használatának radikális csökkentése és az alternatív, környezetbarát energiahordozók, a megújuló energiaforrások használatára való átállás.
Az erdők összetett rendszerek, és a szakszerűtlenül elültetett fák, a tájidegen, invazív fajok telepítése nagyobb kárt okozhat a környezetben, mint amennyi hasznot hoz.
A 10 millió Fa közösség szakértői kerekasztala, a legtöbb hazai faültető közösséggel együtt is a termőhelynek megfelelő fafaj ültetését, a megfelelő utógondozást (locsolást) emelte ki. Hosszú távon az erdei ökoszisztémák restaurációja (visszavadítás) is az egyik legfontosabb cél.
A jó állapotú gyepek, rétek mind a szénmegkötés, mind az élővilág sokfélesége szempontjából legalább olyan fontosak, mint az erdei ökoszisztémák, ezek erdősítése veszélyezteti a terület biodiverzitását és szénraktárait. Tehát a jó állapotú és védett rétek, gyepek erdősítése nem elfogadható. Magyarországon sok olyan száraz terület van, például a száraz alföldi homoki talajok, ahol az erdősítés helyett a gyepesítés a megfelelő lépés.
Nem mindegy a talaj
A vízháztartásra káros fatelepítésekről azt emelték ki, hogy az eredmények egy erősen vízlimitált tájban, hazánk legszárazabb részén, a Duna-Tisza közének homokhátságán születtek. Itt általában erdősztyepp a termőhelynek megfelelő vegetáció, és nem zárt erdő. A legvitatottabb homokhátsági régiókban is nagyon fontos tehát a városok, települések zöldítése. Kerülve persze a tájideken fajok telepítését, hiszen ezen települések a legkitettebbek a klímaváltozás hatásainak.
A társaság összességében azt szeretné hangsúlyozni, hogy Magyarország nagy részén fontos, és érdemes fát ültetni és erdősíteni.
Az ország erdősültsége 21 százalék, ez a szám még jelentősen növelhető.
Mindemellett a szervezet szerint nagyon fontos, hogy a meglévő erdeink, jó állapotú gyepjeink megfelelő védelmet kapjanak, és hogy a faültetéseknél szakszerűen járjunk el, a termőhelynek megfelelő fajokat ültessünk, és külterületen őshonos fajokat részesítsünk előnyben.
Fotó: Unsplash
