Hat lehúzós trend vagy hat kiugrási lehetőség? Nemcsak divathóbortok, hanem bizniszek, amelyekben Magyarország akár jobban is teljesíthetne.
Mi a közös a húsmentes hamburgerben, a Netflixben, a golfban és a metaverzumban? Mindannyian olyan gazdasági „divatok”, melyek mögött a covidot, háborút, válságot is túlélő üzleti trendek, lehetőségek állnak/lapulnak. A nagyvilágban állnak, mint a cövek, imádják a befektetők és a fogyasztók, kis hazánkban inkább csak meglapulnak. Habár van most elég bajunk a háború, aszály, stagfláció, elakadt EU-s források és árfolyamingadozás következtében, a kanyarban előzéshez a felzárkózáshoz nélkülözhetetlen, hogy néhány igen kurrens világtrendben, jövőbe mutató bizniszben is erősítsünk. Amelyek nemcsak népszerűek, de komoly üzleti potenciállal is bírnak. Ezekből szemezgetünk most hatot.
Megjegyzés: Csak akkor olvass tovább, ha szeretsz gyorsan és egyenesen vezetni, itt senki sem rángatja a kormányt se jobbra, se balra. Hiába lenne csábító, nem foglalkozunk világnézeti, politikai, vallási, vagy kulturális indíttatású hullámokkal, divatokkal, sem kormányzati, vagy személyes érdekekkel, erről mások jobban és többet tudnak írni – bőven van itt kiaknázatlan üzlet, rejtett kincs. Nézzük sorban.
Vagány vegánok – Vegetarianizmus
Sokan azt hiszik, ez egyfajta vallás, életmód-szekta. Lehet. Másodsorban hatalmas üzlet. Évek óta stabilan kétszámjegyű, de inkább 20 százalék feletti növekedésben van minden, ami alternatív élelmiszerrel, növényi alapú termékek előállításával, egészségesebb és változatosabb táplálkozással kapcsolatos. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a világ vezető tejtermékgyártó és -forgalmazó Danone-nak már évek óta a legprofitábilisabb és legdinamikusabban növekvő üzletága a növényi tejeket, joghurtokat készítő Alpro. És kevesen tudják, hogy pár éve a saját, elhaló piacát legyorsuló vetélytársát vásárolta fel ez a mamut.
De itt van DiCaprio és Bill Gates által is milliárdos befektetésekkel finanszírozott Beyond Meat – már a Burger King húsmentes pogácsái közt is ez található. Miközben nyugaton már Gordon Ramsey, korábban húsimádó sztárséf is vegán éttermeket nyit és könyveket ad ki, Budapesten tömegével panaszkodnak a turisták, hogy nem tudják hol elkölteni a pénzüket vega opciók hiányában. Az iskolai menzákon és a médiában pedig tovább tart az old school mantra a tej csodatevő hatásairól, és a magyar férfigyomornak kedves zabálásról (hiszen nem is ember az, aki 100 kiló alatt van). Azon kívül, hogy a magyar mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak ritka esélye lenne ezen a Közép-Európában is viszonylag niche piacon sikereket elérni, még az össztársadalmi hatása (kevesebb elhízott, beteg ember, alacsonyabb egészségügyi költségek) is kedvező lenne.
Szomszédnak, rokonnak nem adunk pénzt! – Közösségi finanszírozás
A magyar emberek általában együttérzően fordulnak a bajba jutottak felé, szerényebb anyagi lehetőségeik mellett is adakoznak, adományoznak. Vegyük csak az 1 százalékok, vagy a beteg gyerekek javára gyűjtő szervezetek sikereit. Na de hol van ez a bajtársiasság és üzleti társulás, ha a szomszéd kávézóját, a haver garázscégét kell vásárlással támogatni, a volt kolléga vállalkozásába pénzzel beszállni?
Az üzleti életben kockázati közösséget és finanszírozást ritkán vállalunk. A családi bizniszek viszályba fulladnak, a kockázatitőke-világ és startup szcéna is csak az azt pénzesővel agyonöntött Jeremy-alapok, az állami és EU-s pénzek miatt működik. Nem is beszélve a crowd-funding (közösségi finanszírozás) szinte ismeretlen gyakorlatáról. A fentiekben rejlő lehetőségek jobb kihasználása nemcsak üzleti haszonnal, hanem a vállalkozási kedv és tapasztalat társadalmi szintű emelkedésével járna.
Golf? Nem sport az, sznobok hobbija – Globális sportok
Magyarország sportnemzet. Ez úgy igaz, hogy a magyar szereti nézni a sportot és kiváló egyéni eredményeket tud felmutatni néhány speciális, olimpiai sportágban. Vitathatatlan karaktert és karaktereket ad ez nekünk, joggal lehetünk büszkék rá.
Ugyanakkor globalizálódó életünkben a sportértéket világszinten és pénzügyileg (is) nézik. Ez az iparág önmagában 1 százalékkal emeli átlagosan egy ország GDP-jét, és a kapitalizmusban hatalmas üzletté nőtte ki magát. Közvetítések, médiajogok, reklámok, termékelhelyezések, szponzoráció, sportszergyártás, kapcsolódó turizmus és ingatlanbiznisz… óriási léptékben. Ha végigvesszük, hogy melyek a legnépszerűbb, legnézettebb, legnagyobb üzleti értéket képviselő, a legjobban kereső sztárokat felvonultató sportágak világszerte (futball, kosárlabda, golf, profi box, tenisz, rögbi, hoki stb.), sajnos azt láthatjuk, hogy mi sehol nem vagyunk, sem eredményességben, sem üzleti potenciálban. Le a kalappal az olimpiai bajnok magyar vívók, öttusázók, úszók vagy vízilabdázók előtt,
de attól, hogy néhánnyal több úszósapka fogy, kétszázzal több ember préselődik be az uszodába, vagy sportcsarnokba, gazdaságilag nem leszünk előrébb.
Ezen speciális sportokból üzletet csinálni illúzió, tömegsport és egészségmegőrző jellegét jelentőssé tenni pedig nagyon melós. Magyarország az utóbbi időben komoly sikereket ért el jelentős nemzetközi szintű sportrendezvények idehozatalával – FINA úszó-vb, Giro d’Italia, kézilabda-Eb, labdarúgó-Eb stb. Ezek hasznos, egyszeri népszerűséget és turistát vonzó, de sok költséget jelentő, kevésbé fenntartható és a globális sport szövetébe ágyazó lépések. És lenne még egy kiaknázatlan terület számunkra: a világon rohamosan terjedő e-sport – újdonsága miatt itt ráadásul különösebb hátrányban sem vagyunk – még.
Osztogatnak vagy fosztogatnak? – Sharing economy
A fogyasztói igény felmerülésekor szinte azonnali megoldásként eszközök, kapacitások IT platformon keresztüli megosztását jelenti a sharing economy. Munkavégzés a Kaptár közösségi házból, csavarhúzó bérlése a Miutcánk oldaláról, ételrendelés a Szatyorboltból, egy lakásétteremben vacsora (odajutás szigorúan a Bubival), esti olvasás a Rukkola.hu-n beszerzett könyvből… így idealizáltuk még pár éve a szép új világban a „közösségi gazdaság” magyar jövőjét. A trend világméretű, de épp ezért a lokális megoldások nem mindig tudják felvenni a verseny egy Netflix-szel, Spotify-jal, Booking.commal. Költségszerkezeti és volumenelőnyük van ezeknek a cégeknek, nem véletlenül lett a Netpincérből Foodpanda. Az viszont nem feltétlenül jó nemzetgazdasági irány, hogy adminisztratíve, szabályozással, vagy adóztatással próbáljuk fékezni ezt a jelenséget. Vitatható, hogy miért is kéne a taxishiénákat preferálni az Uberrel szemben, megnehezíteni, hogy magyar lakástulajdonosok szabadon fogadjanak vendégeket az Airbnb-n keresztül – ugyanis ezzel saját magunknak ártunk.
Szemétgyűjtés helyett – Körforgásos gazdaság
Tudtad, hogy becslések szerint a termékgyártás során felhasznált anyagok csupán egy százaléka marad „használatban” hat hónappal az értékesítés után? Hogy a világ top 100 vállalatának közel fele rendelkezik már olyan koncepcióval, amelynek célja, hogy az általuk felhasznált anyagok folyamatosan használatban maradjanak? Ez a koncepció nem más, mint a körforgásos gazdaság, amely a fenntarthatóságot kereső új fogyasztók, az egyre kritikusabban csökkenő nyersanyagkészletek, és a negyedik ipari forradalom részeként óriási áttöréseket hozó új technológiai megoldásoknak köszönhetően az elmúlt években az akadémiai kutatásokból átszivárgott a nagyvállalatok stratégiáiba – és elkezdett pénzt termelni.
Nem csoda, hogy Kínától Európáig számos kormány tesz erőfeszítéseket a körforgásos gazdasági átállás elősegítésére, mind támogatások, mind szabályozások formájában. Ez egy olyan rendszer, amelyben nincsenek hulladékok és amelyben a ma termékei egyben a jövő alapanyagai. Több mint újrahasznosítás – egy értékláncokon és iparágakon átívelő gazdasági modell, amely újradefiniálja a terméktervezés, gyártás, fogyasztás folyamatát, ezzel megnyitva új, eddig kiaknázatlan (másod)piacokat a vállalatok számára. Most már érthető, hogy miért szállt be a legnagyobb magyar vállalat, a Mol a hulladékbizniszbe. És ez csak a kezdet.
Zuckerberg álma – Metaverzum
Definíciója szerint egyfajta realisztikus, mégis virtuális 3D-világ, ahol számos, a való életben is létező dolgot megtehetünk (termékek, szolgáltatások, akár ingatlan vásárlása, szerződések kötése, munkavégzés, szórakozás stb.), illetve a metaverzumban rejlő eszközök tulajdonosaiként ezeket szabadon átvihetjük egyes alkalmazások és világok között. Nem csodálkoznék, ha ez így sem lenne teljesen világos.
Mindenesetre arról már biztos hallottunk, hogy Zuckerberg Metára keresztelte Facebook-birodalmát, láttunk VR headsetben nemcsak gyerekeket, de felnőtteket is egy új világgal kísérletezni. Becslések szerint már idén több mint 50 milliárd dolláros a metaverzum-biznisz, a fontosabb vállalatvezetők kétharmada részt akar benne venni, a fogyasztók több mint felét érdekli. Snoop Dogg már a metaverzumban is zenél, a Gucci NFT-kel értékesíti virtuális termékeit, a JP Morgan ott vásárolt ingatlant. Talán még fontosabb a metaverzum mögött álló technológiák (virtuális valóság, kriptovaluták, NFT, cloud computing, blockchain) üzleti jelentősége.
Érdemes lenne tehát az autó-összeszerelés, a shared service centerek és a magyar (nyelvű) software-fejlesztések mellett ezekbe is invesztálnunk.
Hogy a fentiek futó trendek, kései utópia, vagy már egy új üzleti paradigma szövetei – nehéz most még eldönteni. De nem szabad, hogy idealizálás, még kevésbé, hogy ideologizálás áldozatául essenek. Tanuljunk, merítsünk és nyerjünk belőle!
Osztovits Ádám,
a PwC közép-európai stratégiai vezetője
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
