Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Bereményi Magyar Copperfieldje kapta a Libri irodalmi díjat, Grecsó bármit ír, falja a nagyközönség

Egy nagyobb összegben mertem volna fogadni, hogy a Libri szakmai díját idén Bereményi Géza fogja elvinni. A Magyar Copperfield annyira erős, korszakos regény, mondhatni kultkönyv, hogy hiába a masszív mezőny, nem lehetett legyőzni.

Ez itt a Forbes és G. Tóth Ilda kulturális sorozata, a Rám fér a kultúra. Pár heti rendszerességgel megjelenő cikkek, ajánlók, történetek és interjúk színházról, könyvekről, zenéről – meg bármiről, ami kultúra.

Idén igyekeztem mind a tíz jelölt könyvet elolvasni a május 10-ei díjkiosztóig – egy híján sikerült is. Az erős mezőnyben külön öröm volt a négy női szerző, ráadásul könyveikben erősen előjönnek női témák. Viszonylag szokatlan, hogy éppen a közönségdíjat kapta meg egy verseskötet, mert ki gondolná, hogy ennyien olvasnak verseket, de lehet örülni, hogy igen, és hát úgy látszik, Grecsó Krisztián annyira népszerű, hogy az olvasók falják az írásait, bármilyen műfajban alkot. Tavaly Vera című regénye is közönségdíjas lett, idén pedig a Magamról többet című verseskötetére érkezett a legtöbb szavazat. (Mellesleg 2020-ban egy másik verseskötete is megjelent: a gyerekversekkel teli Belefér egy pici szívbe, amit kislánya, Hanna ihletett.) „Az apaság mindenestül vagyok, nem csak a viszonyom egy két kiló hetven dekával Született kislányhoz.” Így szól a kötet címadó versének utolsó két sora, a legeslegutolsó vers legeslegutolsó mondata pedig szintén az apaságról szól: „Apa lettem, magamról, tőle teljesen függetlenül, többet nincs mit mondanom.”

Mindemellett egy nagyobb összegben mertem volna fogadni, hogy a szakmai díjat Bereményi Géza fogja elvinni – bár fogadott volna velem valaki! De sok ismerősöm, barátom gondolta ugyanezt, és nagyjából mindannyiunknak már ott is van az éjjeliszekrényén Bereményi idei novelláskötete, az Azóta is élek. (Amiről amúgy májusi számunk Legyél jobb! mellékletébe Nyáry Krisztián írt ajánlót.)

 

A Magyar Copperfield annyira erős, korszakos regény, mondhatni kultkönyv, hogy hiába a masszív mezőny, nem lehetett legyőzni.

Bereményi életregénye (a zsűritag Károlyi Csaba irodalomkritikus nevezte így) az 50-es, 60-as évekről, a VIII. kerületről és annak jellegzetes alakjairól, egy szülők nélküli, mégis apró örömökkel teli gyerekkorról és annak drasztikus végéről szól. Az önéletrajzi regény főhőse, született Vetró Géza élete első éveit nagyszüleivel, Bereményiékkel töltötte a Teleki téri piac környékén.

„Fölém hajolt a legelső másvalaki, attól tudok emlékezni”– írja az író nagyanyjáról, Rózáról, aki kiskorában nevelte, persze a szigorú nagyapa, a szomszédok és az óvodai apácák segítségével. Bereményi egész életének titkait fedi fel a könyvben, olyan apró gyerekkori húzásoktól, mint hogy eltemeti kedvenc ólomkatonáját a belső udvar egyik virágágyásába, egészen addig, mennyire gyűlölte már akkor a kor emblematikus figuráit. A gyerekkor hirtelen véget ért, amikor hatévesen nevelőapához került. Halálos betegség, kommunista felvonulások, 56-os véres események, füredi retró és békebeli szerelmek is felbukkannak a korrajzban.

 

Fotó: Orbital Strangers

Nem kell különösebben Bereményi-rajongónak lenni ahhoz, hogy az ember értékelje a könyvet, a történelmi háttér anélkül is érdekes. Aki pedig látta az Eldorádó című filmet, annak már ismerősek lehetnek a nagyszülők karakterei és a Teleki tér hangulata.

Bödőcs Tibor humorista szerint (aki a könyvet méltatta az onine díjátadón), Bereményi már akkor is cool volt, amikor ezt a szót még nem is használták. „A párbeszédek hercege, a dramaturgia királya” – mondta róla Bödőcs, aki egyszerűen remekműnek nevezte a regényt. És nehéz lenne vele nem egyetérteni.

Szabadulástörténetek

„Ha egyszer felkerültél erre a listára, úgy tűnik, nehéz lekerülni” – mondta Tompa Andrea, amikor pár héttel ezelőtt gratuláltam neki ahhoz, hogy Haza című regénye a Libri irodalmi díj tíz döntős könyve közé került. 2018-ban Omerta című könyve kapta meg a szakmai díjat, amelyet olvasva az is megtanulhatta a rózsanemesítés rejtelmeit, aki sosem gondolta volna, hogy egyszer több száz oldalt képes lesz végigizgulni a női lélek kuszaságain való elmélkedések közé becsempészett témáról. (Tompa Andrea Ámosz Oz: Szeretetről, sötétségről című könyvét ajánlja a májusi Forbes Legyél jobb! mellékletében.)

A Haza című afféle roadregény (ha már roadmovie létezik, miért ne volna ilyen) leginkább azt a kérdést boncolgatja, hogy megérkezik-e valaha a folyton úton lévő ember, és hogy miért hatalmasodik el rajtunk időnként a honvágy.

Nagy öröm, hogy a Jelenkor Kiadó idén is több női szerzővel képviselteti magát a tízes listán, Tompa Andrea új regénye mellett Halász Rita és Selyem Zsuzsa könyvei is felkerültek rá.

Egyik kedvencem az idei tízes válogatásban az elsőkönyves Halász Rita Mély levegő című regénye, amely alapvetően a családon belüli erőszak témáját boncolgatja,

és egyfajta szabadulástörténet, magával sodró, kíméletlen részekkel, éppen megfelelő mennyiségű iróniával és öniróniával.

A nyitó képben egy anya két gyerekével új otthonuk felé autózik, méghozzá a nagyapához, aki ideiglenesen befogadta a verbális után fizikai agresszió jeleit is egyre többször mutató férj elől menekülő nőt és a gyerekeket. A regényben szép lassan felsejlik a múlt, hogy mikor romlott el a házasság, vajon bizonyos pillanatokban még megmenthették volna vagy nem. A válóperre aztán kitisztul a nő feje: mit is akar valójában, és hogy arra, mármint az egyedüllétre és a gyereknevelésre igenis képes lesz, annak ellenére, hogy éveken át sulykolta belé a férje, hogy bizony nem.

Más kérdés, hogy addig van a sztoriban kokain, fatimei utazás a barátnővel, fiatalkori szerelmek felfrissítése, meg persze rengeteg bizonytalanság és önostorozás.

Migránsüldözés és rendszerváltás

A másik nagy élmény nekem Jászberényi Sándor novelláskötete, azon belül is A varjúkirály című írás volt, bár nevezhetjük inkább sokknak is, ami az olvasás közben ért. Jászberényi korábban inkább haditudósítói élményeiről írt (ott volt például a 2011-es egyiptomi forradalomnál és a líbiai polgárháborúnál is), A lélek legszebb éjszakája című novelláskötetéről a Guardian azt mondta:

„Jászberényihez képest Hemingway és Kapuściński puhának és öregnek tűnik.”

A varjúkirály főhőse két fiatal fiú, Tamás és Csabi, akik elérve a nagykorúságot, a nevelőotthonból a tanyavilágba, egykori otthonaikba költöznek haza. Nem túl nagyvonalú állami hozományukat hamar elverték, szüleik öngyilkosok lettek, így ők most munka után néznek, és jobb híján belépnek egy önkéntes határvédelmi egységbe.

Migránsüldözés, cigányozás, nemi erőszak és szárnyaikkal az ajtóra szegezett varjak – leányregénynek semmiképp nem mondható.

Másképpen, de szintén elég vad Selyem Zsuzsa Az első világvége, amit együtt töltöttünk című novelláskötete, sőt Szabó T. Anna Szabadulógyakorlat című könyve is. Előbbi szereplői néha groteszk helyzetekbe keverednek, egyikük háborúból menekül, a másik nem szökik el egy abúzus elől, abban viszont egyformák, hogy próbálják túlélni kiszámíthatatlan sorsukat. Az egyik legszürreálisabb novella az, amelyben három transzvesztita egy romániai zenei fesztiválra utazik, ahol abszurd kalandokba keverednek.

Bősze Ádám, aki a járványhelyzet miatt idén is a Facebookra kényszerült Libri díjkiosztó műsorvezetője volt, azt mondta, Selyem Zsuzsa kötetéé a legjobb könyvcím, amivel valaha találkozott.

Szabó T. Anna novelláskötetében is sok történetnek nők a hősei, bár kevésbé, mint a szerző előző könyvének, a Töréstesztnek. A szókimondó sztorik néha egészen buja vágyakról, sóvárgásokról és kiszolgáltatottságról szólnak. (Szabó T. Anna is írt ajánlót a Legyél jobb! mellékletbe, méghozzá egy Márquez-könyvről, amit a járvány idején szenvedélyt és messziséget keresve vett kézbe.)

Háy János, Selyem Zsuzsa, Jászberényi Sándor, Kiss Tibor Noé, Szabó T. Anna, Nádasdy Ádám, Halász Rita, Grecsó Krisztián, Bereményi Géza és Tompa Andrea. Fotó: Libri

Háy János A cégvezető című regénye a rendszerváltás történetét hozza, a sztori a 80-as évektől napjainkig tart, sőt picit még vissza is nyúlik a múltba. Sokan csalódtak, akik jobb rendszerváltást gondoltak volna el, boldogabb országot, megbízhatóbb életszínvonalat, hiszen a szocializmusból szemlélve a demokrácia vágyott álomkép volt, azt hihette az ember, hogy automatikusan boldogabb lesz mindenki. Csakhogy az alapproblémáink még egy rendszerváltással sem oldódnak meg, ott kísértenek minket egész életünk során.

Nádasdy Ádám hozza a szokásos elegánsan humoros, őszinte, picit szégyenlős stílusát a melegekről (is) szóló novelláiban, A szakállas Neptun című kötetben. Kiss Tibor Noé Beláthatatlan táját viszont még el kell olvasnom, sajnos a sor végére maradt, pedig állítólag szintén zseniális. Alig várom, és ígérem, hogy beszámolok róla.

21 ezer szavazat

A Libri irodalmi díjakat 2016-ban alapította a Libri Könyvkereskedelmi Kft. A díjak az előző év legjobb szépirodalmi könyveit helyezik előtérbe, céljuk, hogy felhívják a figyelmet a kortárs magyar irodalom kiemelkedő műveire.

A hazai kulturális élet 212 képviselője tett javaslatot, hogy a 2020-ban megjelent alkotások közül melyik tíz kerüljön a szakmai zsűri elé, illetve melyekre szavazhasson közönség. A szakmai zsűri tagjai Fullajtár Andrea, Szilágyi Zsófia, Bálint András, Beck Zoltán és Károlyi Csaba voltak. Idén ebből a tíz könyvből kerültek ki a győztes alkotások:

Bereményi Géza: Magyar Copperfield (Magvető)
Grecsó Krisztián: Magamról többet (Magvető)
Halász Rita: Mély levegő (Jelenkor)
Háy János: A cégvezető (Európa)
Jászberényi Sándor: A varjúkirály (Kalligram)
Kiss Tibor Noé: Beláthatatlan táj (Magvető)
Nádasdy Ádám: A szakállas Neptun (Magvető)
Selyem Zsuzsa: Az első világvége, amit együtt töltöttünk (Jelenkor)
Szabó T. Anna: Szabadulógyakorlat (Magvető)
Tompa Andrea: Haza (Jelenkor)

Fotó: Libri

 

A döntős könyvek közül öt regény (Bereményi Géza, Halász Rita, Háy János, Kiss Tibor Noé és Tompa Andrea könyvei), négy novelláskötet (Jászberényi Sándor, Nádasdy Ádám, Selyem Zsuzsa és Szabó T. Anna művei), egy pedig verseskötet (Grecsó Krisztiáné).  

A tíz döntős könyvre idén közel 21 ezren szavaztak (tavaly több mint 34 ezren). A díjakkal járó jutalom összege kétmillió forint, a díjazott könyvek pedig 30 millió forint médiatámogatást kapnak.

Borítókép: Libri

Láng Zsolt Bolyaija a Libri irodalmi díj nyertese, a közönségdíjat Grecsó Krisztián kapta

 

Oszd meg!