Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]


Bővebben

Három mulasztás, amit a kétségbeesett álláskeresők elkövethetnek

Az állásinterjúkon már igenis diktálhat a munkavállaló, érdemes figyelni a baljós jelekre, kutatni a munkáltató cég hátterét, valamint kérdezni, kérdezni és kérdezni.

A járványt követő gazdasági válság jelentősen növelte a legtöbb országban a munkanélküliséget, azonban az oltások miatt a nyugati társadalmakban gyors visszarendeződés indult meg. Számos gazdaság – köztük a magyar is – a válság előtt még munkaerőhiánytól szenvedett, a jelenlegi fellendülés alatt pedig a cégek előtt ugyanaz a kihívás áll: munkaerő kell bármi áron.

A munkaerőhiány jó tárgyalási pozíciót jelent azoknak, akik kétségbeesetten keresnek állást, azonban félreértett helyzetük miatt a munkavállalók megfeledkeznek róla, hogy akár diktálhatnak is

– írja Heidi Lynne Kurter, a Forbes.com szakírója. Eljárt az idő a mentalitás felett, mikor a munkavállaló a munkáltató kegyeiért küzdött, alárendelve magát az elvileg egyenlő felek tárgyalásán. Kurter szerint fontos emlékeznie mindenkinek, hogy lényegesen jobbak a munkavállalók tárgyalási pozíciói, amit érdemes kihasználni – erre tanácsokat is ad.

Mit kíván a dolgozó?

Kurter szerint a szakképzett munkaerő iránti igény miatt a foglalkoztatóknak egyre több kényelmi juttatást kell biztosítaniuk, illetve élhetőbbé tenniük a munkavégzést. Többen kérhetnek rugalmas munkaidőt, távoli, illetve otthoni munkavégzésre lehetőséget, de a munkavállalók a vállalati kultúra, a szakmai előnyök és a fejlődési lehetőség alapján minősíthetik a munkaadókat. A munkaerőhiány kiélezte a bérversenyt is, ebben is bátrabb igényei lehetnek az álláskeresőknek.

Nem szabad elfelejteni, hogy közös érdekből találkoztak az állásinterjún.

Figyelmeztető jelek

Minden állásinterjún vannak árulkodó jelek, ami a mérgező munkakörnyezetre utal. Ha ilyesmit érzékelünk, Kurter szerint ne hessegessük el, hogy majd hozzászokunk vagy függetlenítjük magunkat ezektől, mert jellemzően pont az ellenkezője szokott megtörténni. Ilyen jelek lehetnek, mikor az állásinterjún:

  • az interjúztató a szemét forgatja, nem figyel a másik félre;
  • az álláskereső egyértelmű kérdéseire kitérő, vagy nagyon általános válaszokat adnak;
  • panaszkodnak a jelenlegi vagy a korábbi alkalmazottakra;
  • nem tudnak világos karrierutat felvázolni;
  • nem tudják elmagyarázni az adott munkakör felelősségi köreit;
  • csapongó, esetlegesség hatását kelti az interjú;
  • nincs világos betanulási időszak, illetve belső képzési rendszer;
  • a felvételi interjúztató uralja a beszélgetést, nem ad időt neked a kérdésekre.

Ezek természetesen nem alkalmazhatók minden interjúhelyzetben, adódhatnak félreértések, amiket meg kell próbálni még az interjú során tisztázni. Azonban, ha nem ügyelünk erre, megmarad a kockázata, hogy egyoldalú feltételek alapján alakított, mérgező légkörű munkahelyre kerülünk.

Alapos kutatás

Már nem elegendő egy Google-keresést lefolytatni a potenciális munkahelyről. Egy alapos utánajárásnak komoly előnye lehet: felkészültebben érkezhetünk az interjúra, mélyebben képbe kerülhetünk a cég tevékenységével, mindezek pedig önbizalmat adhatnak a tárgyalásra az állásinterjún. Az alábbi kutatást érdemes lefolytatni:

  • ellenőrizzük a munkáltató Linkedin-oldalát, illetve a potenciális kollégákat és feletteseket;
  • amennyiben multinacionális cégről van szó, közérthető cégelemzéseket olvashatunk a Glassdoor, az Indeed, az InHerSight és a Kununu oldalain;
  • magyar cégek esetében érdemes lehet az Opten vagy a Bisnode értékelései között olvasni, még alaposabbak pedig az éves cégbeszámolókat is ellenőrizhetik a cégbíróság adatbázisában;
  • ismerjük meg a foglalkoztató vállalati értékeit, hosszú távú céljait;
  • ellenőrizzük a vállalat közösségi felületeit, hogyan és mit kommunikálnak magukról, ezek pedig milyen összefüggésben vannak a már lefolytatott keresési tapasztalatainkkal.

Startupok esetében feltétlen érdemes utánajárni a cég alapítóinak, illetve a már bevont befektetők körének. Így elkerülhető, hogy egy rossz hírű vállalkozó új alapítású cégéhez kerüljünk.

Mi is kérdezzünk

Fontos elsajátítanunk, hogy egy állásinterjú igenis kétirányú, a cég érdeke, hogy a lehető legjobb munkavállalót vegye fel, márpedig ezt nem lehet elérni egyoldalú megállapodásokkal.

Kurter ugyancsak példákat sorol fel, milyen kérdésekkel ismerhetjük fel, hogy megfelelő munkahelyre kerülhetünk-e, valóban jó-e az ajánlat:

  • Mi történt az előző ilyen pozícióban lévő személlyel? Meddig voltak ebben a helyzetben, mielőtt távoztak?
  • Észrevettem, hogy néhány online vélemény megemlítette a pletykakultúrát és a mérgező munkakörnyezetet. Elárulnának többet erről, és hogyan dolgoznak ezek kijavításán?
  • Hogyan adnak visszajelzést a munkámról? Hogyan szeretnének visszajelzést kapni tőlem, mint munkatárstól?
  • Hogyan hasznosítják az alkalmazottak visszajelzését az alkalmazottak általános tapasztalatainak javítása érdekében?

Ahogy korábban is jeleztük, nem szabad félreértéseket hagyni, ha valamilyen válaszban bizonytalanok vagyunk, bátran kérdezzünk vissza. Kurter megjegyzi, hogy az interjú után érdemes átgondolni a hallottakat, és ha mégis kérdésünk lenne, érdemes e-mailben megkeresni vele a felvételiztetőt.

Kiemelt kép: Depositphotos/Allaserebina


Oszd meg!