Gyerekkorában is folyton autókat rajzolt, huszonkét éve Németországban él, ma ő az autós világ legikonikusabb sziluettjéről ismert Porsche külső dizájnért felelős igazgatója, szakmájában aligha van ennél jobb pozíció. Top Gun generációról, Trabantokról, elektromos Porschékról (is) beszélgettünk, és az is kiderült, ma nem tudnának olyan állást kínálni neki, amiért hazajönne. Varga Péterrel beszélgettünk, közben rajzolt is nekünk egy autót.
Forbes.hu: Nincs két hete, hogy volt szerencsém úgy száz kilométeren vezetni egy Porsche Taycant Szardínia szigetén, hegyen-völgyön, szerpentineken, és bár nem vagyok autós újságíró, mint laikus autóvezető is tudtam értékelni. Azt meg pláne meg tudom állapítani, hogy szép autó, nem véletlenül szokták a Porschék formáját úgy emlegetni, mint az autótervezés legikonikusabb sziluettjét. Meg lehet azt mondani, hogy a dizájn mekkora szerepet játszik az eladásaitokban?
Varga Péter: Ha azt mondom, hogy egy nagyon fontos eleme, akkor ezt nem azért mondom, mert, hogy is mondjam, egoista vagyok, hanem mert egy ilyen márkánál tényleg rengeteget számít. Ha egy produktumról beszélünk, akkor kapásból a márkáról is beszélünk, a kettő egymást erősíti. És, legalábbis szerintem, a Porsche az egyik legjobb márka a világon.
Emlékszem, régen, amikor anyukám Németországba ment, és ott vett valamit, mindig mondta, hogy azért vette, mert az jó márka. Ez a mondat megmaradt a fejemben, valóban vannak jó márkák. Nekem a Porsche a Nike-val, az Adidasszal, az Apple-lel hasonlítható össze – meglátod a logót, látod a feliratot, és el tudod helyezni. És az első lépés, amikor egy márkával, így a Porschéval kontaktusba kerülsz, az a dizájn, a márka kifelé való megjelenítése. Ha az jó, akkor erősíti a márkát, és a kettő összeáll.
És az a legrosszabb, amikor van egy jó márkád, de nagyon rossz a produktum. Tehát én mindennap azért dolgozom, hogy amit csinálunk, az ehhez a márkához passzoljon.
De szét lehet vajon azt szálazni, hogy milyen arányban veszik a teljesítményéért és a formájáért az autót a Porsche-vásárlók? Van erre bármilyen kutatásotok?
Nagyon sokféle szempontból kutatjuk a vásárlókat, és rengeteg dolog befolyásolja az aktuális véleményüket. Akár olyanok is, minthogy épp milyen színű volt az autó, milyen volt aznap az idő, és milyen volt eleve a hangulatuk. De az biztos, hogy a jövőben, főleg az elektromos autóknál, a legnagyobb különbség a forma lesz. És nemcsak a dizájn, a külső és belső formatervezés, hanem az egész user experience, amit mi inkább driver experience-nek nevezünk. Mert egy Porsche arra való, hogy vezessék.
És valószínűleg azért volt jó élmény egy Taycant is vezetni, mert az egy nagyon jól sikerült produktum. Minden milliméterében Porsche.
2019-ben Kínában éppen te mutattad be az első Taycant, akkor azt mondtad, hogy ez egy nagy siker lesz. Bejöttek a várakozásaitok?
Abszolút. Fölötte vagyunk annak, amit betervezett a cég. (Hivatalos közlésük szerint 2020-ban 20 015 Porsche Taycant adtak el a világon, 2021-ben már 41 296-ot, idén az év első három hónapjában pedig 9470-et. Tavaly egyébként Magyarországon is jól ment a luxusautók piaca: 2021-ben csak Porschéből több mint 300 darabot adtak el az országban – a szerk.)
Korábban egyszer elmesélted, hogy 21 évesen azért választottad a Porschét, azért akartál éppen oda menni dolgozni, merthogy a Porschék nemcsak erősek, hanem a hangjuk is elképesztő. Most az elektromos autókat sok mindenért lehet szeretni, de hogy a motor nem bőg fel, az biztos. Mit gondolsz az elektromos autókról?
Minden változik, mi magunk is változunk, és ez nem baj, sőt ez a jó az egészben. Én például most egy hibrid autóval járok, és megmondom őszintén, hogy a legjobban azt szeretem, amikor nincs is a nagy motor bekapcsolva, csak a hibrid hajtással megy a városban.
Tény, hogy annak idején, amikor a gyakorlatomat csináltam a Porschénál, akkor a Carrera GT volt a Supersportwagen, tehát a König, a király. Akkor pont azokat tesztelték a versenypályán, tényleg nagyon hangosak voltak. És ez nekem akkoriban, mint diák, és mint aki először van a Porschénál, nagyon tetszett. Teljesen más élmény volt.
De azóta sok más hozzájön ehhez, és megmondom őszintén, hogy egy elektromos Porsche is igazi Porsche tud lenni.
Amikor kezdted a pályádat, akkor a zöld szempontok, a fenntarthatóság kérdése még szinte biztosan nem volt elsődleges az autók tervezésénél. Mennyire írta ez át a munkádat, és mennyire megy szembe a dizájnnal, a minőségi anyaghasználattal?
Erre megint azt tudom mondani, hogy minden változik, mert tényleg ez a lényeg, és az új anyagokat is nagyon meg lehet szeretni. Én például most rendeltem egy új autót, mert minden évben mással járok, ez egy teljesen bőr nélküli Taycan lesz.
Ugye ez azért érdekes, mert a Porsche különben kapásból bőrözve van, tehát ha nem akarsz bőrt, akkor azt be kell krajcolni a rendelésnél, más márkáknál ez valószínűleg épp fordítva van.
Nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy milyen lesz. De az például már évek óta nem is annyira tetszik, ha bőrkormányos egy autó, én mindig az alcantara kormánybevonatot rendelem. (Ez egy speciális szintetikus szövet, nagy részben újrahasznosított anyagokból, tapintásra a velúrbőrhöz hasonlít – a szerk.)
Ami meg a széndioxid kibocsátást illeti, az az aerodinamika miatt befolyásol bennünket. Ha nagyon egyszerűen kellene optimalizálni egy autót, akkor valószínűleg minden márka ugyanannál a formánál kötne ki. De mivel nagyon jó mérnökeink vannak, és kitalálták például az úgynevezett első adaptív légterelőket, amik menet közben változtatják az aerodinamikát, ezáltal mi is tudunk olyan dizájnt tervezni, amit tényleg szeretnénk. De ez sok pénzbe kerül, ehhez kell, hogy a Porsche hajlandó legyen pénzt fektetni a fejlesztésbe, és abba, hogy ne úgy nézzenek ki az autóink, mint más modellek.
Sok példa van rá, hogy hogy néz ki egy autó, hogyha aerodinamikailag tökéletes. Az nem éppen gömbölyű.
Ha már gömbölyűség, próbálom elképzelni, mik vettek körül téged, amikor gyerekkorodban elkezdtél autókat rajzolni. A nyolcvanas években még a nem éppen a formatervezésükről híres Wartburgok, Ladák között nőhettél föl. Egy Trabant lázba hozott?
Nem! (Nagyon nevet.) Abban az időben nőttem fel, amikor a nyugati kocsik már épp jöttek be. Ismerősöknek, aztán az édesapámnak is volt már nyugati autója, én ebbe nőttem már bele, és láttam a hatalmas különbséget. Én a Top Gun, a Vissza a jövőbe, a DeLorean generációja vagyok, ennek a generációnak volt affinitása az autókhoz, motorokhoz, mi ilyen filmeken nőttünk fel, volt honnan szedni az inspirációt.
Nekem inkább az az érdekes, hogy a mostani generáció honnan szedi azt? Nekik biztos, hogy nehezebb, most csak klímavédelem van, és ehhez hasonlók.
Melyik tervedre vagy a legbüszkébb, melyik a legemlékezetesebb?
Biztos, hogy a legemlékezetesebb a 911-es, a 991-es modell. Még nagyon aktív, fiatal dizájner voltam, amikor azon a projekten dolgoztam, nagyrészt egyedül. Persze mindig sok ember dolgozik egy ilyen autón, de abban az időben a dizájner még sok mindent egyedül csinált. Azóta ez megváltozott, később a dizájnerek csoportvezetője lettem, most meg mint a külső dizájnért felelős igazgató egy csapattal dolgozom, de ugyanúgy tudok adott projektekért lelkesedni.
Mindegyikért, de van, amelyik különösen a szívemhez nő. A mostani 911 turbo például nagyon jó projekt volt. Az most kint van az utcán. Vagy a legújabb projekt, a Mission Air, ami egy elektromos versenyautó. Nem kapható, az egy dizájn modell, amit ki lehet állítani, de azért úgy raktuk össze, hogy közben megy is kétszázat. Azt hiszem, hogy pont az újságírók mehetnek vele. Na az az autó, az például fantasztikus.
De érdekes, hogy ha ránézek egy ilyen modellre, akkor már nemcsak az autót látom, hanem a csoportot, hogy ki mit csinált.
A csapatmunkát, és hogy mire vagyunk képesek, és hogy milyen rövid idő alatt hány autót csinálunk. És hát az félelmetes.
Hányat?
Azt számoltam, hogy csináltunk már 60-70 dizájn modellt is egy évben. Az sok. Annak ellenére, hogy aztán nem mindegyiket mutatjuk meg a nyilvánosságnak.
Most hány fős a csapatod?
Nagyjából 26 ember van alattam, az én csoportomban, ehhez még körülbelül 50–60 külsős jön hozzá.
Rajzolsz még?
Ritkán. Az, hogy én az irodában ülök és valamit rajzolok, nem nagyon fordul elő. Ha valakivel megbeszélek valamit, és valami részlet nem tetszik, akkor szoktam rajzolni. De akkor ott abban a pillanatban kérek egy papírt meg egy tollat, és gyorsan lerajzolom, hogy ezt így kéne, azt meg úgy. Ennyi.
Ha most megkérlek, hogy rajzolj nekünk, tudnál valamit rajzolni?
Amit akarsz. (És már rajzol is egy autót. Porschét. Hátulról.)
Ilyenkor nagyon koncentrálsz közben?
Legszívesebben zenét hallgatok.
Milyen zenét?
Filmzenét. A dramatikus filmzenéket szeretem nagyon, nagy zenekarokkal. Autóban is ilyeneket hallgatok.
Pár villámkérdés, csak vágd rá: kombi, vagy sedan?
Kombi. Mindig azt választanám, mert karakteresebb. Kicsit fiatalosabb is.
SUV vagy sportautó?
Á, sportautó.
Piros vagy fekete?
Fekete.
Mit nézel meg egy autón először?
A fenekét, a hátát. A Porschénál is az a legfontosabb. Hátulról, egy adott távolságból kell, hogy a legattraktívabb legyen.
Melyik a kedvenc Porschéd?
Hú, ezt a kérdést mindig megkapom, és nincs rá jó válaszom, ha magamnak kellene vennem, nehezen is tudnék dönteni. De abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy minden évben mást választhatok és vezethetek, így ez nem merül fel. De azért azt hiszem, egy 911-est mondanék, hogy pont melyiket, az már a következő kérdés.
Sokáig az alapmodellt tartottam a legszebbnek, a legletisztultabbnak. De aztán pár éve néhány napig nálam volt egy GT3-as RS, Weissach Packet (a Weissach-csomag egy súlycsökkentést szolgáló extra – a szerk.), karbon motorháztetővel – ez a legsportosabb 911-es, a legvadabb. És annyira tetszett az az autó! Nemcsak azért, mert olyan gyors – és hát mentem vele a Fekete-erdőben, szóval kipróbáltam –, hanem ahogy kinéz. Sötétzöld volt, fekete elemekkel, bronzszínű felnikkel, ott állt a ház előtt, és azt mondtam, hogy egyszerűen ezt így, ahogy van, betenném a garázsba, csak azért, mert milyen frankón néz ki.
Régen azt gondoltam, hogy a letisztultság a lényeg, de akkor rájöttem, nem mindig az működik. A kompozíció az, ami a végén dönt. Azt az autót, pont úgy, elfogadtam volna.
És egy magyarországi pozíciót? Amikor elmentél Magyarországról, még alig volt autógyár az országban. Ma volna olyan állás, amiért hazajönnél?
Szerintem nem. De nem is baj. Igaz, hogy azóta lettek autógyárak Magyarországon, de itt a gyártás van. A fejlesztés, a dizájn továbbra is Németországban vagy Európa más országaiban van. És már huszonkét éve élek Németországban. Ugyanolyan fontos nekem, mint Magyarország, ugyanolyan jól érzem magam ott.
Nyitókép: Varga Péter / Fotó: Hirling Bálint; Galériaképek forrása: Porsche AG