Sulyok Tamás aláírta a saját megbízatásának végét jelentő alkotmánymódosítást. Mi jön most?
Mi történt? Magyar Péter szűkszavúan ugyan, de először szólalt meg az új államfőről azt követően, hogy Sulyok Tamás bejelentette: aláírja az alkotmány 17. módosítását, ami azt is jelenti, hogy vasárnaptól már nem ő Magyarország államfője.
Magyar a Facebook-oldalára ezt írta:
A TISZA álláspontja szerint egy olyan köztársasági elnök tudná legjobban megtestesíteni a nemzet egységét, aki mindenféle pártpolitikai múlt és kötődés nélkül szolgálná a nemzetet.
Mi jön most? Éjféltől Sulyok Tamás megbízatása lejár, a feladatait ideiglenesen Forsthoffer Ágnes házelnök veszi át. Az Országgyűlésnek 30 napja van, hogy új államfőt válasszon.
Máshogy választunk majd új elnököt? Felmerült a követlen államfőválasztás lehetősége is, a választási kampányban maga Magyar Péter is beszélt arról, hogy támogatná, hogy a választók szavazzák meg, ki legyen az államfő. Mivel a Tiszának kétharmada van az országgyűlésben, dönthet úgy is, hogy megváltoztatja a köztársaságielnök-választás szabályait, de jelölhet maga is új államfőt, hiszen ehhez elegendő többsége van.
Melléthei-Barna Márton, a Tisza frakcióvezető-helyettese a 24.hu-nak beszélt arról, másfél-két év múlva lehet új alkotmány, amit népszavazásra is fognak bocsátani. Ha változik a köztársasági elnök jelölésének és megválasztásának módja, valószínűbb, hogy az új alkotmánnyal vezetik azt be.
Az utód legfontosabb feladata. Precedens nélküli, hogy így távolítanak el egy elnököt, a Tiszának ehhez a politikai felhatalmazása megvan, de jogászok is kritizálták az eljárást. Melléthei-Barna azt mondta, nem számít emiatt alkotmányos válsághelyzetre, ugyanakkor Sulyok utódjára fontos politikai munka vár: vissza kell állítania a köztársasági elnöki hivatal tekintélyét.
Miről szólt még az alkotmánymódosítás? Nemcsak Sulyok, de az Alkotmánybíróság elnökének, Polt Péternek is megszűnik a megbízatása.
Az alkotmánymódosítás lényege:
- Megszünteti a hivatalban lévő köztársasági elnök, Sulyok Tamás megbízatását, és 30 napon belül új államfőt kell választani.
- Átalakítja az igazságszolgáltatás rendszerét: módosítja az Alkotmánybíróság (Ab) és a bírósági vezetők szabályait.
- Visszaállították a hetven éves felső korhatárt az alkotmánybíráknak, amellyel két hónap múlva megszűnik Polt Péter elnök és másik három bíró megbizatása.
- 12 éves cikluskorlátot vezet be az országgyűlési képviselők számára.
- Szűkíti a kétharmados törvények körét, és megszünteti a Költségvetési Tanács vétójogát.
- Létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal alkotmányos alapját.
- Több intézményi változást is tartalmaz, például ismét „megyéknek” nevezi a vármegyéket, megszünteti az Országgyűlési Őrséget, és részben visszaállítja az Alkotmánybíróság hatáskörét egyes költségvetési ügyekben.
