A KSH volt elnökhelyettese szerint „zéró a valószínűsége annak, hogy manipuláció nélkül így szórjanak az adatok”. A hivatal tagadja a vádakat, de ötéves revízióba kezd. Cikkünk frissült.
Mi történt? A magyar szegénységi statisztikákkal évek óta komoly gondok vannak – állítja két magyar kutató tudományos elemzése. Az ELTE és a Tárki szakemberei szerint a KSH 2018 óta olyan adatokat közöl, amelyek felvetik a manipuláció gyanúját.
De hogyan? A kiugróan jó, majd hirtelen zuhanó szegénységi mutatók mögött természetes úton nem magyarázható statisztikai anomáliák húzódnak meg – írja a Válasz Online részletes oknyomozó cikkében. Mint feltárták, a jövedelmi adatok eloszlását ábrázoló grafikonokon 2018-tól kezdve közvetlenül a szegénységi küszöb fölött „toronymagas” kiugrások jelentek meg, miközben a küszöb alatt egyes jövedelmi sávok szinte teljesen kiürültek.
De biztos, hogy manipulációról van szó? A KSH válaszainak hiányában a kutatók a volt KSH-elnökhelyetteshez, Németh Zsolthoz fordultak, aki 36 évig dolgozott a hivatalnál. A statisztikus egyértelműen fogalmazott: „Természetes úton nem fordulhat elő ilyen eloszlás. Zéró a valószínűsége annak, hogy manipuláció nélkül így szórjanak az adatok” – nyilatkozta. Az UNICEF végül Magyarországot kizárta a nemzetközi szegénységi elemzéséből „az adatok megbízhatóságával kapcsolatos problémák miatt”.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után a KSH közölte, hogy a szegénységi adatokkal kapcsolatos vádakat határozottan visszautasítja, a rosszindulatú interpretációt, a hangulatkeltést, az intézmény hírnevének rontását jogilag vizsgálhatja a hivatal. Ugyanakkor a KSH jelenleg a népszámlálási adatok alapján – 5 évre visszamenő – revíziót hajt végre a szegénységi adatok tekintetében. (Arra nem tértek ki, hogy az UNICEF 2023-as tanulmányában adatproblémák miatt nem szerepel Magyarország.)
