Ez már nem játék: a Temu a játékpiacot is felfalja, a boltoknak a karácsonyi szezonon múlhat a túlélésük. „Olyan céggel kell versenyeznem, aminek komoly támogatása van a kínai államtól, és nem üzleti alapon működik” – mondja a JátékNet ügyvezetője, Őri Gergely. Van tervük a filléres óriás ellen. Temu-akták – ünnepi különkiadás.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) még március közepén jelentette be, hogy eljárást indít a Temu ellen. A kínai platform akkor már durván fél éve falta a magyar piacot, ma a legnagyobb szereplő a hazai e-kereskedelemben, a teljes forgalom majdnem tizedét viheti idén.
A GVH akkori közleménye szerint „a vizsgálat lefolytatására biztosított időtartam három hónap”, ez „indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható”.
Papíron a hét hónap lejárt. Közben mégsem. Október végén, amikor erről kérdeztem a GVH-t, ezt írták vissza: „(…) Az előírt eljárási határidőkbe a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján nem számítanak bele az adatkérések, illetve adatközlések időszakai.” Így érthető a tempó. A szabály, az szabály, várjunk türelemmel.
Más kérdés, hogy a piac is tud-e türelemmel várni.
„Én is azt látom, hogy ez nagyon lassú. Ennyi idő alatt csődbe lehet vinni versenytársakat”
– ezt már Őri Gergely mondja nekem, a JátékNet webáruház (Modell & Hobby Kft.) ügyvezetője. A JátékNet történetét és felvásárlását a 2020. júliusi Forbesban írtuk meg.
TEMU-AKTÁK
2024 a Temu éve. Rovat a Forbes.hu-n: hírek, iparági pletykák, mérések, elemzések, túlélési stratégiák Vaszkó Ivánnal.
Több magyar e-kereskedő és az őket képviselő Ecommerce Hungary is a Temunak kedvező pályát, versenyfeltételeket kifogásolja hónapok óta. Hogy a Temu-hatás (a globális kereskedők térnyerése) nemcsak piacelvétellel jár itthon, de kieső áfa- és adóbevételekkel, megszűnő munkahelyekkel.
„Hogyha azon a pályán kellene versenyeznie a Temunak, amin nekünk, már nem is lenne meg az árelőnye. Anélkül rögtön felértékelődne, hogy szeretnél-e ellenőrizetlen forrásból terméket a gyerekszobába, vagy sem” – Gergely véleménye határozott.
Az elhúzódó GVH-vizsgálat konkrétan „nem létező kedvezmények, pszichés nyomásgyakorlás és félrevezető zöld üzenetek” vádjával zajlik.
„Ez azért érdekes, mert ha minket keres akár a GVH, akár a fogyasztóvédelem, tipikusan 8–14 napunk van az adatbekérésnél. Piszok gyorsan kell válaszolni, maga az ügy utána elhúzódik” – mondja Gergely a cég irodájában készített interjún. A folyamat uniós szinten, de még a tengerentúlon is ennyire lassú, bürokratikus.
„A Temu olyan eszközökkel operál, akár az akciós ár feltüntetésénél, amikért mi szigorú büntetéseket kapnánk – folytatja. – Ránk már vonatkozik a harmincnapos szabály. A Temu konstans teljesen fiktív árakat ír ki, a fogyasztó annyit lát, hogy a 15 ezer forintos terméken 90+ százalék kedvezmény van, és csak nyolcszáz forint.
Hát, én ha ilyet kiírnék, kiszögelne a GVH a Parlament tetejére, hogy nézzétek, itt van a gaz! A Temu meg ezt csinálja hónapok óta.”
„Ott lesz még a Temu, ha gáz van?”
Nagy a tét, a játékpiacon karácsonykor szokott eldőlni minden. A JátékNetnél november–decemberben realizálódik az éves bevétel hatvan százaléka. Online tíz százalék feletti éves növekedés a céljuk, az idén nyitott üzletektől éves szinten több százmillió forintos bevételt várnak.
Az online szektorban azt pusmogják, enyhe élénkülés látszik az év végi forgalomban, bár a bázishatás miatt nem nehéz erőt demonstrálni. Ezt támasztja alá a MasterCard előrejelzése is: a november-decemberi ünnepi szezon forgalma tavalyhoz képest 7,7 százalékot nőhet.
Zoomoljunk ki. A globális, főleg kínai webáruházak az elmúlt évben egyre jönnek fel a játékszektorban is. Így kanyarodtunk rá a black fridayre és az ünnepi szezonra: egyre többen filléres platformokon szerzik be az ajándékokat, és a Temu szerint is egyre többen keresik náluk a játékkategóriát, foglalja össze a Reuters.
- Világszinten 109 milliárd dolláros piacról beszélünk, ahol egyre vonzóbb a Temu, a Shein és társai a fiatalabb vagy az alacsonyabb keresetű fogyasztók körében.
- Év eleje óta az európai fogyasztók 39 százaléka rendelt már játékot valamelyik kínai szájtról, a 18–34 éveseknél 60 százalék ez az arány. Brutális.
- És még csak most jön a karácsony. Idén az Egyesült Államokban az ünnepekre készülő vásárlóknak már a 13 százaléka tervez a Temun ajándékot venni.
A kínai piacterek értékajánlata bizonyos tekintetben nagyszerű. Lemondok a gyors szállításról, a teljeskörű terméktámogatásról, arról is, hogy eredeti-e a termék, vagy van-e rajta CE-jelölés, avagy megfelel-e az Unió minden szellemi jogi, biztonsági, egészségi, környezetvédelmi feltételének.
Cserébe töredékáron, széles kínálatból tudok válogatni, például a Temu esetében egy elképesztő felülettel, technikai háttérrel rendelkező platformon, ami magyarul beszél és forinton áraz. Meg valahol persze félelmetes pszichés nyomást és függőséget is okoz.
Hogy termékminőségben is kompromisszumot kell kötnöm? Még az se biztos, nyilván a drágább webshopok is árulnak kínai árut. Csakhogy a márkátlan, fröccsentett bóvlin túl egyre többször látni hamisítványt is a Temu-féle piactereken kereskedők kínálatában. Babákat, kártyajátékokat, amihez népszerű márkák (pl. Barbie, Uno) elemeit használják jogtalanul, akár nevet, logót is.
Pár, a Reuters által kiszúrt védjegysértő játékárut a Temu is utólag tudomásul vett, levett a kínálatból és kivizsgált. Egyre több elemzés szól az itt kapható, gyerekekre balesetveszélyes, káros anyagot tartalmazó játékokról is.
Átláthatósági jelentés à la Temu
Bizony, ilyet is kiadott a Temu az Európai Bizottságnak való megfelelés jegyében. Ebben a Retail Detail szerint azt állítják:
- 2500 fős moderátorcsapattal és automatizált rendszerükkel 6,3 millió potenciális szellemi tulajdonjogi jogsértést csíptek már el, és 7,2 millió darab nem biztonságos vagy tiltott terméket lőttek le az oldalról.
- Amit kevésbé tudok értelmezni egy ekkora platformnál: uniószerte csupán 89 darab bejelentést kaptak illegális tartalmú árucikkről, főleg nem biztonságos, vagy pedig helytelenül címkézett termékekről.
„Elsőre tök mindegy lehet, hogy ki nyomtatja rá a kártyára a +4 ábrát – ezt már Gergely mondja a minőség, a védjegysértés kérdésköréről. – Pedig előfordulhat, hogy kétszer játszol vele, és utána kidobod, mert egyszerűen szétfoszlik a pakli.”
Már olyat is láttak – a Crayola írószerek hazai képviselőjeként –, hogy a Temun árulták a márka hamisított termékeit. „Nem írta ki, hogy Crayola, de maga a termék ugyanaz volt. Még alatta a termékvideó is a Crayola reklámja volt, mesterséges intelligenciával lehúzva és átvariálva.”
Gergely szerint kétfelé érdemes választani a Temu problémáját.
„Az egyik a fogyasztó szempontja. Biztos, jó minőségű a termék? Vissza tudom-e küldeni, ott lesz-e még a Temu, ha valami gáz van?”
A másik a kereskedő szemszöge. „Vagyis a mi szempontunk. Olyan céggel kell versenyeznem, ami nem fizet áfát, és aminek Kínából komoly dotációja van az államtól. Nem üzleti alapon működik, nem termel profitot. Amennyiért átjön ide a terméke, annyiért belföldön nem tudom kiszállíttatni. Ő sem amúgy, ha nem támogatná a kínai állam.”
Mivel a JátékNet inkább a minőségi, közép-felsőkategóriás termékekre fókuszál, Gergely szerint eddig inkább a hipermarketek játékpolcai voltak pariban a temus ajánlattal. Ettől még a forgalmazott márkáikra célzott Temu-hirdetések, az árban egyre inkább lefelé vásárló rétegek vagy az egyre sokasodó kamutermékek már az ő bizniszükre is veszélyes lehet.
Itt jön a kérdés: 2024-ben, a globális kereskedelem, a rövidülő logisztikai láncok korában hol tud még értéket teremteni egy nagy játékkereskedő? Gergelyék válasza: boltokkal, terjeszkedéssel.
„Ennél többre vagyunk képesek”
Nehéz 2023-at hagyott maga mögött a JátékNet üzemeltetője. A Modell & Hobby Kft. árbevétele 2022-höz képest 22 százalékot esett (9,9 milliárd forintról 7,7 milliárdra), az adózott eredmény több mint ötödére zsugorodott (525,5 millióról alig több mint 74-re). Kis- és nagykereskedelemként működnek, előbbi hatvan százalékot tesz ki cégben.
Tavaly minden összejött nekik a magas inflációs hatástól a fogyasztás drasztikus visszaeséséig. Visszább vettek a megélhetésen kívüli költésekből a vásárlók, ez pedig nem kedvezett a játékszektornak sem. „Az idei is még egy jó nehéz év, hiába mutatott minden oda, hogy 2024 már a visszapattanásé lesz” – vallja Gergely.
A húsvét nem úgy alakult, ahogy azt elképzelték, ami szerinte azért kár, mert a többi hónapban már minimum stagnáltak, vagy erősebbek voltak éves alapon. „Sikerült valamennyit növekednünk, a cégek közül még talán az élmezőnybe tartozunk. De azért mi ennél többre vagyunk képesek” – teszi hozzá.
Belátja, néhány döntést hamarabb meghozhattak volna, mert jó iránynak bizonyulnak.
Hagyományos JátékNet-üzleteket nyitottak, egyet a budapesti Árkádban, négyet pedig vidéki nagyvárosokban. Versenytársaktól vették át őket, négyet a Formatex Kft.-től, egyet az üzleteit bezáró Galaxy játékáruháztól (utóbbinak az üzemeltetője évek óta szerepel a NAV-nál az áfamulasztók listáján, most is végrehajtási eljárás fut a kft. ellen).
Drága plázákban bent lenni, Gergely szerint a korábbi üzemeltetőknek is ez lehetett a problémája. El kell érni azt a forgalmi szintet, ami fölött már megéri bérlőként bent lenni bevásárlóközpontokban. Az eddigi üzemeltetéshez képest harmadával nagyobb bolti forgalmat céloznak az évre. „Nem veszteséges üzletágként szeretnénk rá tekinteni.”
Az online és offline csatornák harmóniájáról az Omnichannel Scale 2024 nevű kutatás fogalmaz meg fontos tanulságokat. Ma már minden platformon ugyanazt az élményt várjuk, ha a kereskedő összehangolja őket, nő a vásárlói elégedettség és hajlandóság.
A kutatás szerint gyakori negatív tapasztalat a vevőknek, hogy a webshopon feltüntetett ár, akció vagy készlet a hagyományos üzletben már nem érhető el. Az online vásárlás ellen szóló legfőbb érvek, hogy nem lehet kipróbálni, megfogdosni a terméket, vagy hogy kiszállítási díj van.
Vannak erős online márkák, akik offline-osodnak is, elég csak ránézni a cseh Alzára, boltokat nyit nálunk. A JátékNet oldalának sarkában már ott virít a csetbot (megkérdezheted az MI-t, hogy mit vegyél a tízéves legófanoknak), de a mosolygó bolti eladó is újra felértékelődik. Gergely szerint ide fordul vissza a világ, elég nosztalgikus, de van benne ráció.
„Nagyon sokan úgy jönnek be, hogy nem tudják, mit szeretnének. Jól képzett, hozzáértő kollégáink vannak, odamennek hozzád, kérdeznek, segítenek választani. Ez nagyon eltűnt a kiskereskedelemből.
A boltnyitási stratégiánk pont a Temura válaszunk. Amit mi adunk – szakértelmet, saját raktárlogisztikát, gyors kiszállítást és átvételt, magyarra adaptált termékeket –, azzal nem tudnak versenyezni.”
Kérdés? Témajavaslat?
Nyakunkon az év végi hajrá és a karácsony. Ha temus kérdésed vagy témád van, esetleg olvastál, hallottál valami izgalmasat, akkor írd meg TEMU-AKTÁK tárggyal az ivan.vaszko (kukac) forbes (pont) hu-ra!
Gyengülő forint, világrekorder áfa
Másik ilyen vonal a nemzetközi terjeszkedés. „Nem szabad csak a magyar piactól függeni. Itt ha valami nem működik, és csak ezen a piacon állsz, nem egy életbiztosítás.”
2024 nem a drágulásokról szólt a játékpiacon. Az emelkedő dollár- és euróárfolyam miatt Gergely attól tart, hogy 2025 már erről fog, nemcsak az ő polcaikon, de bárhol, ahol az árut külföldi devizáért szerzik be. „És a gyengülő forintra rájön még a világrekorder áfánk is.”
Ugyanakkor ez azt jelenti, hogy igenis kell az export, elszálló árfolyamoknál jól jön a külföldi piacokról szerzett devizás bevétel.
Itthon több online piactéren fent vannak, de már az Emag román felületén is. Következő lépés az Allegro, azon keresztül szeretnének Lengyelországban és Csehországban is árulni. A 2015 óta futó romániai webáruházuk mellett idén elindult második külföldi oldaluk Szlovéniában, és már dolgoznak a horvát webshopon is.
„Nincsenek kint kollégák, magyar munkahelyet, magyar adóbevételt fogunk teremteni – mondja Gergely. – Valahol nagyon boldog lennék, ha, mondjuk, nem is a kínaihoz vagy jó néhány európai országhoz mérhető támogatást kapnánk, de azért meglátnák az itthoni cégekben is a fantáziát, hogy tudnak nemzetközi szinten értéket teremteni, segíteni kell őket. Holott ha megnézem, hol lehetne erősíteni a magyar gazdaságot, akkor pont ebben.”
Szerinte „azokat a kis-közepes cégeket kell segíteni, akik elég erősek, elég éhesek ahhoz, hogy határon kívülről hozzanak exportbevételt az országba”. Hozzáteszi, „soha egy árva fillér támogatást nem kaptunk”.
„Egyelőre nemhogy segítséget nem kapunk, de ezerrel küzdünk, hogy megfeleljünk a tipikusan jóval szigorúbb magyar szabályozásnak.”
A cikk frissült a Galaxy játékáruházat érintő információkkal. A borítóképen Őri Gergely, fotó: Sebestyén László.