Feminista jogvédő, a társadalmi igazságosságért küzdő képviselő, sokoldalú író, iskolaalapító és orvosnő – őket tenné a magyar történelem fontos nőalakjai közül magyar papírpénzekre Nyáry Krisztián író. És hogy kit miért? Azt megírta a Forbes áprilisi számában.
500 forint: Ráskay Lea
Az első magyar értelmiségi nő, akinek munkásságáról és életéről is maradtak fenn adatok. A főnemesi családból származó, kimagasló műveltségű apáca a Margit-szigeti kolostor könyvtárosa és kódexmásolója volt. A régebbi magyar nyelvállapotot tükröző szövegeket átírta „kortárs” köznyelve, hogy megértésük ne okozzon gondot a novíciáknak.
Valószínűsíthető, hogy latin nyelvű szövegeket is fordított, és titkári feladatokat is ellátott a zárda főnökasszonya mellett.
A mohácsi csata után a zárda többi lakójával együtt neki is menekülnie kellett a Margit-szigetről. Szerencsére a kódexeket sikerült biztonságba helyeznie, így maradtak fenn az egykori könyvtáros emlékével együtt.
Érdemeiről további részletek az áprilisi magazinban olvashatók:
1000 forint: Hugonnai Vilma
Az első magyar orvosnő húsz évig küzdött azért, hogy nők is szerezhessenek diplomát Magyarországon. Nem adta fel, emelt fővel csinálta végig a megalázó eljárásokat, csak hogy gyógyíthasson. A zürichi egyetemen szerzett diplomájával 1880-ban tért vissza Magyarországra, ám oklevél-honosítási kérelmét elutasították.
A női egyenjogúság szószólója volt, tucatnyi cikke, bátor hozzáállása is hozzájárult ahhoz, hogy végül a kormány 1895-ben rendeletet alkotott a nők egyetemi képzéséről.
2000 forint: Szabó Magda
Sokoldalú írónő volt: írt verseket, regényeket, hangjátékot, színdarabot, gyerekkönyvet, drámát, elbeszélést. Ma a külföldön leginkább ismert magyar írók egyikének számít. Feltűnően szép lány volt, aki az eszével akart érvényesülni. Költőnek készült, ezért is érezte óriási megtiszteltetésnek, amikor arról értesült, hogy megkapta a legnevesebb hazai irodalmi elismerést, a Baumgarten-díjat. Mindössze néhány óráig volt a díj birtokosa, közölték ugyanis vele, hogy Révai József kultuszminiszter utasítására helyette egy kommunista költő kapja a kitüntetést.
Nem politikai okokból állították félre, kellett a hely a másik jelöltnek, és egy nőt kihúzni a listáról egyszerű megoldásnak tűnt.
5000 forint: Schlachta Margit
A magát keresztény feministaként meghatározó Schlachta Margit a nők és az üldözöttek jogaiért harcolta végig az egész életét. A századforduló után mint fiatal tanárnő lépett be a Szocialista Missziótársulat nevű szerzetesrendbe, amely elsősorban munkásnőknek gyűjtött segélyt és közvetített munkát.
Hamar rájött, hogy jogi egyenlőség nélkül a nők szociális helyzete sem javítható hatékonyan, ezért egyre határozottabban emelt szót a nők választójoga mellett.
Arról, hogy Nyáry Krisztián szerint még kik érdemelnék meg, hogy magyar papírpénzre kerüljön az arcuk, a Forbes áprilisi számában lehet olvasni. A magazinba, amelyben Fördős Zé címlapsztorija mellett a legbefolyásosabb nők listája is megtalálható, itt bele is lapozhatsz:
Legbefolyásosabb magyar nők: Lévai Anikó már nem az első
Mítosz, hogy a női vezetők elhanyagolják a családjukat – Interjú Czakó Borbálával
