Legalább két bürokratikus gubanc biztosan kellett hozzá, hogy az iráni Bahrehmand testvérek, Kiarash és Kiarmin ne Manchesterben vagy valahol máshol Nyugat-Európában, hanem Magyarországon alapítsanak sikeres egészségügyi vállalkozást. Az 2014-ben főként terhesgondozási profillal induló fővárosi Villa Medicina mostanra az onkológiai nőgyógyászat területén vívott ki országos elismertséget.
„Apám azt mondta, ha a szőnyeget is el kell adnia – tudod, az nálunk nagy érték –, akkor azt is eladja, csak szabad lehessek” – meséli fiatalkoráról Kiarash Bahrehmand szülész-nőgyógyász-daganatsebész, vagy ahogyan páciensei hívják, doktor Kia. Aki ugyanis Iránban államilag finanszírozott orvosképzésben tanul, annak kötelező a képzés idejének másfélszeresét orvosként otthon ledolgozni, ellenkező esetben vissza kell fizetnie a képzés díját. Márpedig doktor Kia, aki ma már az Országos Onkológiai Intézet osztályvezető helyettes főorvosa, azt tervezte, hogy külföldön praktizál majd, miután Iránban elvégezte az ott hétéves orvosi egyetemet 1998-ban.
Ekkor hangzott el a családi asztalnál az apa felajánlása, és vissza is fizették a képzés árát. Csakhogy az indulást még meg kellett, hogy előzze egy huszonegy hónapos sorkatonai szolgálat is – ez volt Irán elhagyásának másik feltétele.
Így Kiarash Bahrehmand 1998 és 2000 között katonaorvosként teljesítette a kötelező katonaságot, csak aztán indult a magyar kaland. Méghozzá korántsem zökkenőmentesen.
Amíg az öccsével közös magánegészségügyi központjuk, a Villa Medicina lakberendezési magazinból kiugrott, nappalinak álcázott várótermében ülök az interjú előtt, elismerő mondat üti meg a fülem: „Csak ő vállalta úgy a miómaműtétemet, hogy megmentjük a méhemet. Előtte mindenki azt mondta, hogy esélytelen.” Az orvosi bravúrokra is rá kell kérdeznem – csillagozom be a jegyzeteimben, majd a vázában lévő liliomokra tapad a szemem.
A Villa Medicina kifejezetten elegáns, a feszengősség határát súroló magánegészségügyi környezetet hoz, ami mögé viszont a szakmaiságot és a tartalmat is határozottan odatették, így nem csak az Angliában nyomtatott, egyedi tapéta és a hetente cserélt élő virág miatt érezhetik a páciensek, hogy exkluzív helyen vannak. A doktor ugyan azt mondja, hogy vállalkozása már rég nem one man show,
de azért annak alapján, ahogy kérdez, figyel, közlekedik az épületben (nagyon gyorsan jár, látszik, hogy szüléseken és műtéteken edződött), egyértelmű, hogy az itt összpontosuló szakmai tudás mellett a személyisége is áthatja a helyet.
Ember maradt
„Ültem huszonhét évesen, fehér köpenyben a Péterfy Sándor utcai kórház nőgyógyászatának folyosóján, és azon gondolkoztam, lesz-e olyan, hogy én ezekből a szavakból bármit is ki tudok mondani” – idézi fel gördülékeny magyarsággal doktor Kia 2000 végét, amikor a teheráni orvosegyetem diplomájával a zsebében akkor tizenhét éves öccsével Magyarországra érkezett, munkába állt.
„Nagyon jó operatőr, sok nehéz helyzetben mentett már meg életeket”, mondja róla kollégája. Fotó: Orbital Strangers
Kiarash és öccse, Kiarmin Iránban születtek, de családjuk – amellett, hogy apai nagyszüleik a dél-iráni Kermánban több száz hektáron termeltek pisztáciát – mindkét ágon bővelkedett évtizedek óta Amerikában és Nyugat-Európában élő rokonokban. Kiarasht Iránban érettségizett, és mivel a kötelező sorkatonaság abszolválásáig nem hagyhatta el az országot, európai egyetem szóba sem jöhetett.
„Ha ember tudsz maradni a szakmádban, csak akkor legyél orvos, ha nem, akkor inkább tárgyakkal foglalkozz, és legyél építész” – adta meg a felütést kórházépítéssel foglalkozó, mérnök édesapja a pályaválasztáshoz,
és Kiarash ezért választotta az orvosi hivatást. Na, meg persze azért, mert Teheránban négymillióból mindössze négyszáz jelentkezőt vettek fel az orvosira, és ő elsőre bekerült. „Anyámtól mindig azt hallottam, hogy legyek a nők védelmezője” – mondja arról, mi terelte a nőgyógyászat felé.
2000. október 27-én, több mint húsz éve – vágja rá gondolkodás nélkül, hogy mikor jött öccsével Budapestre. Amikor a katonaság után megkapta az útlevelét, körbetelefonálta az összes európai ország nagykövetségét, hogy hová lehet leghamarabb vízumot kapni. Magyarország lett a befutó az egyhetes ígérettel – amiből végül három hónap lett. Papírjai ott ragadtak a követségen, így kénytelen volt kivárni a magyar vízumot. Addig, hogy saját területén Magyarországon elismert szakember legyen, hosszú út vezetett. „Mindamellett, hogy hihetetlen munkabírású specialista, aki a legnehezebb eseteknek is óriási elszántsággal és tudással megy neki, ember maradt” – mondja róla a női egészségkommunikációra missziót (és üzletet) építő Matics Kata, az Intima.hu női egészségportál alapítója.
Arról, hogy hogyan találta meg a helyét a nőgyógyászatban és a daganatsebészetben, és hogyan építette fel öccsével a Villa Medicinát, valamint hogy mi köze a doktornak a LED-fényekhez, a januári Forbes-ban olvashatsz. Lapozz bele a magazinba!
<iframe src=”//d1y64ffhdtvco7.cloudfront.net/web-app-2/app.html?type=iframe&color=0x0072bc&theme=light&application_id=201&identifier=2022_januar_teaser&free=true” width=”100%” height=”450″ scrolling=”no” allowfullscreen=”allowfullscreen”></iframe>
