Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Fotó: Orbital Strangers

Évente annyi McDonald’snak gyárt pultot világszerte a magyar családi cég, mint amennyi Magyarországon van összesen

A 2008-as pénzügyi válság után a négy Bányai testvér sikeresen kivezette a gödörből a szülőktől frissen átvett családi céget, a Bányai Bútorokat. Részben talán emiatt is magabiztosak a mostani válsággal kapcsolatban, bár az is kapóra jön nekik, hogy az elmúlt évtizedekben több külföldi piacon is megvetették a lábukat.

A Bányai Bútorok teljes történetét a májusi Forbesban írtuk meg

Az 1989. szeptemberi Budapesti Nemzetközi Vásár kapott hideget-meleget a korabeli sajtótól, a Bányai család méretre gyártott konyhabútorairól azonban több lap is úgy írt, mint a bútorbemutató szenzációjáról. A Népszabadság „konyhabútorokra kiéhezett látogatók rohamáról”, a Vas Népe pedig akkora tolongásról számolt be, hogy még a lap újságírója is csak néhány percre tudta elcsípni a családfőt, Bányai Józsefet.

A kiállításra József négy gyereke, az akkor tizen-, huszonéves József, Péter, Zita és Balázs is úgy emlékszik vissza, mint fontos mérföldkőre a pilisvörösvári családi cég életében. „Akkoriban még mindent elkordonoztak. Mi voltunk azok, akik odaengedték a közönséget a bútorokhoz” – mondja a legidősebb testvér, József, majd Péter veszi át a szót: „A BNV minden tekintetben óriási lökést adott, rengeteg megrendelés érkezett, és ekkor kaptuk Pilisvörösvártól azt a támogatást, aminek segítségével telekhez jutottunk.”

Zita, József, Péter és Balázs. A Bányai Bútorok csinálta a Telekom- és a Trigranit-székház, illetve a Kálvin Center recepcióinak pultjait is // Fotók: Orbital Strangers

Valamivel több mint harminc évvel később a Bányai Bútorok iránti érdeklődés töretlen, bár a koronavírus-járvány természetesen az ő működésükre is kihat. A termelés egyelőre zavartalan, de már most látják, hogy az európai gyárak leállása miatt a későbbiekben alapanyaghiánnyal kell számolniuk. „Most az elsődleges feladatunk a termelés megőrzése és a rendelésállomány csökkenésének mérséklése. Pillanatnyilag körülbelül kéthavi termelést biztosan látunk előre” – mondja (a fiatalabbik) József. 

A járvány miatt néhány projektjük csúszik – például egy családi ház komplett bútorberendezése és egy romániai szálloda bebútorozása –, bemutatótermeikben pedig érezhetően csökkent az érdeklődés.

Nagyon azért nem esnek kétségbe, a fokozatosan magához térő Ausztriából például estek már be új megrendelések.

Az osztrák piac eddig is fontos terepe volt a hazai bútorgyártó cégnek. A Bányai Bútorok több mint félmilliárd forintos bevételének nagyjából felét az exportpiacok adják. Hozzájárultak már négy- és ötcsillagos német és svájci hotelek berendezéséhez, de ellátják azt az osztrák Schloffert is, ami több mint huszonöt éve beszállítója ötven ország McDonald’sának.

„Évente annyi McDonald’snak gyártunk pultot világszerte, mint amennyi Magyarországon van összesen.”

A Bányai Bútorok teljes sztoriját a májusi Forbesban írtuk meg. Ha belelapoznál, itt megteheted:

 

"A celluloid a világ legdrágább kábítószere."