A családi kézben lévő Arcanum az elmúlt harminc évben szinte mindent beszkennelt, amit csak érdekesnek talált idehaza, ma már külföldi levéltárakkal is együttműködnek. Adatbázisait nem csak kutatók használják (többek között az újságíróknak sem jön rosszul), az elmúlt években kialakult az Arcanum-függők tábora is, akiket a múltban való kutakodás ugyanúgy kikapcsol, mint mást a netflixezés.
A Facebookon rákeresni arra, hogy Facebook vagy a Google-ön arra, hogy Google – nagyjából hasonlóan szürreális érzés volt begépelni az Arcanum szót az Arcanum Digitális Tudománytár (ADT) keresőjébe, hogy utánajárjak, mit érdemes tudni a budai központú, harmincéves családi cégről, aminek adatbázisát szerkesztőségünk heti szinten használja – sőt olyan is van, hogy kicsit tolakodnunk kell a forbesos fiókért.
https://magazin.forbes.hu/2020-junius/mire-lehetett-volna-kepes-ezzel-goethe
Az Arcanum teljes sztoriját a júliusi Forbesban írtuk meg – itt találod a digitális verziót
Az ADT nem az egyetlen adatbázis, amit a Biszak család – az alapítóval, Sándorral az élen – szinte a semmiből épített fel. Gyűjtéseikkel felbecsülhetetlenül sok munkát megspórolnak levéltáraknak és könyvtáraknak, hiszen nem kell előhalászni az iratokat, és attól sem kell tartaniuk, hogy elrongyosodnak, vagy kár éri őket a sok használat során. Közel 75 ezer regisztrálójuk és hétezer előfizetőjük között vannak egyetemisták, kutatók, történészek, a számítógéphasználatot könyvből tanuló nyugdíjasok, térképrajongók, családfakutató civilek, sőt honlapjuk tanúsága szerint egyszerű Arcanum-függők is.
