A mai napon a Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban jelentették be az intézmény által kiírt nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét. A felhívásra összesen tizenhárom magyar és külföldi építésziroda adott be pályaműveket, melyeket hazai és nemzetközi szakemberekből álló 18 tagú zsűri értékelt – áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményben. Mutatjuk a terveket!
A tervpályázat nyertese a Diller Scofidio + Renfro építésziroda lett. A világhírű amerikai tervezőiroda számos jelentős közintézményt és múzeumot tervezett világszerte az elmúlt évtizedekben, egyik legismertebb munkájuk a New York-i High Line, ahol egy felhagyott iparvasútból alakították ki a világ egyik legsikeresebb új sétányát és parkját.
A budapesti Közlekedési Múzeum számára a terület ipari örökségét tiszteletben tartó, a MÁV korábbi dízelcsarnokának megőrzését és múzeumként való újjászületését biztosító, az egykori járműjavító épületét új kiállítóterekkel kibővítő, izgalmas, kortárs tervet nyújtottak be.
Az eredményhirdetésen Tarlós István főpolgármester beszédében elmondta, hogy az ország egyik leginkább családbarát, közkedvelt múzeuma születhet újjá Kőbányán, több hektáros egykori ipari övezetben, ahol a tervezett további kulturális és zöldterületi fejlesztésekkel együtt egy új szabadidős, sport és kulturális alközpont jöhet létre.
Vitézy Dávid, a Közlekedési Múzeum főigazgatója a döntés és a pályaművek ismertetésekor kiemelte: „A barnamezős beruházás keretében Európa egyik első közlekedési múzeumát a múzeumépítészet terén a világ egyik legnevesebb építészirodája fogja megtervezni a Könyves Kálmán körút és a Kőbányai út sarkán. A mintegy hét hektáros területen egy nemzetközileg is jelentős tudásközpont jön létre új közösségi terekkel és színvonalas szolgáltatásokkal.”
A nyertes pályamű
A nyertes az amerikai Diller Scofidio + Renfro iroda komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó terve lett. Az építésziroda ezzel elnyerte a lehetőséget a Közlekedési Múzeum új épületegyüttese és az azt körülvevő park tervezésére.
A nyertes pályamű a dízelcsarnokot új épülettel egészíti ki, amely befelé áthatja a csarnok tereit, illetve egy szinte lebegő tető alatt új múzeumi kiállítóhelyet és többszintes városi közteret hoz létre.
A régi csarnokhoz csatlakozó épületszárny mintegy kihúzott fiókként enged betekintést a múzeum belsejébe, és a látogatókat bevonzza a Kőbányai út és a Könyves Kálmán körút kereszteződése felől. A kialakított közterületek karakteres, vonzó környezetet teremtenek az intézmény látogatóin túl a járókelők számára is. Az új épületrész a meglévő ipari örökségi értékeket engedi érvényesülni, megőrzi és újrahasznosítja a csarnok karakteres belső tereit, valamint legfelső szintje remek kilátást nyújt a területre és az egész környező városrészre.
A nyertes építésziroda
Elizabeth Diller, Ricardo Scofidio és Charles Renfro építészirodája 1979-es alapítása óta sorra nyeri el a legjelentősebb észak-amerikai múzeumi és köztérfejlesztési projekteket.
Munkásságukból kiemelkedik a bostoni Institute of Contemporary Art, a New York-i Museum of Modern Art (MoMA) több fázisból álló bővítése, a Lincoln Center felújítása, egyik leghíresebb alkotásuk pedig az elhagyott manhattani magasvasútból kialakított High Line közösségi park és kulturális tér, továbbá a Moszkva szívében 2017 őszén megnyílt 13 hektáros Zarjadje-park. Elizabeth Diller néhány hónappal ezelőtt egyedüli építészként szerepelt a világ 100 legbefolyásosabb emberének a Time magazin által összeállított listáján. Az építész egyúttal a világ egyik legrangosabb építészeti szervezete, a RIBA (Royal Institute of British Architects) meghatározó alakja. Diller és Scofidio 2019-ben elnyerte a brit Royal Academy of Art építészeti díját.
A helyszín és a projekt
A kormány 2017 decemberében döntött arról, hogy a megújuló Közlekedési Múzeum, amely helyhiány miatt már nem fért el korábbi városligeti épületében, a volt Északi Járműjavító területére, a főváros egyik legkiterjedtebb, jelentős átalakulás küszöbén álló rozsdaövezetébe költözik. Itt a múzeum és környezete a kapcsolódó más állami, fővárosi és kerületi fejlesztésekkel együtt új városközponttá, a környező városrészek megújulásának katalizátorává, a közösségi tanulás csomópontjává válhat.
A régi városligeti helyszínhez képest kétszer nagyobb, mintegy 10 ezer négyzetméteres, korszerű kiállítástechnológiával létrejövő új állandó kiállítás számtalan eredeti műtárgyon és járművön keresztül mutatja be a magyar közlekedés nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő, inspiráló történetét. Az új épületegyüttesben a kiállítás területével közel azonos méretű látogatható műtárgyraktár, szakkönyvtár, dokumentációs központ, műszaki restaurátori tudásbázis is helyet kap. A nagyközönség elől majdnem másfél évszázada elzárt terület megnyílik, átjárhatóvá válik, új közösségi terek, találkozóhelyek jönnek létre, és a volt ipari övezet rehabilitációjával a főváros jelentős új zöldterülettel is gyarapodik.
Díjazásban részesült pályaművek tervezői:
- helyezett: Diller, Scofidio + Renfro
- helyezett: Reichen et Robert & Associés / Ralph Appelbaum Associates / PLANT Atelier Kis Péter
- helyezett: Építész Stúdió Kft.
További, megvételt nyert pályaművek tervezői:
Foster & Partners + CÉH
gmp International GmbH
A tervpályázat
A kormány 2017 decemberi helyszínt kijelölő döntése után a legalkalmasabb tervező megtalálása érdekében a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum 2018. augusztus 9-én nemzetközi építészeti tervpályázatot pályázatot hirdetett. A múzeum előzetesen tizenegy neves hazai és világhírű külföldi építészirodát kért fel a részvételre, akikhez nyílt eljárás során további négy pályázó csatlakozhatott.
A tervpályázaton résztvevő építészirodák és konzorciumok névsora: 3H Építésziroda, Amanda Levete Architects Ltd., Atelier Brückner GmbH, Bjarke Ingels Group, Caruso St John Architects, CÉH Zrt. + Foster & Partners, David Chipperfield Architects, Diller Scofidio + Renfro, Eisenman Architects / Beyer Blinder Belle, Építész Stúdió Kft., gmp International GmbH, KÖZTI Zrt., Lacaton & Vassal Architectes, Reichen et Robert & Associés / Ralph Appelbaum Associates / PLANT Atelier Kis Péter, Schmidt Hammer Lassen Architects / Perkins+Will / BuroHappold Engineering / JAC Studios
A pályaműveket ismert hazai és külföldi szakértőkből álló bírálóbizottság értékelte: a bírálóbizottság elnöke Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója, társelnöke dr. Makovényi Ferenc PhD építész, a Magyar Építész Kamara elnökségi tagja, tagjai dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, Demeter Nóra DLA építész, a Budapesti Építész Kamara delegáltja, Kristin Feireiss, építészeti és design kurátor, író, Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár, a Miniszterelnökség delegáltja, dr. Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár, Prof. Pedro Gadanho építész, kurátor, a lisszaboni Művészeti, Építészeti és Technológiai Múzeum igazgatója, dr. György István, Budapest Főváros kormánymegbízottja, Z. Halmágyi Judit DLA építész, Pieter Jonckers, a Train World Brussels igazgatója, Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum nyugalmazott főigazgatója, Mártonffy Miklós, Budapest Főváros Városépítési Főosztályának vezetője, dr. Pap Sándor, Kőbánya alpolgármestere, Marcela Steinbachová PhD építész, Szemerey Samu építész, a Kortárs Építészeti Központ alapítója, Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program vezetője és Winkler Nóra művészeti újságíró.
Nagy séta, nagy interjú – Vitézy Dáviddal és Török Andrással a városban a városról
Vitézy Dávid, a Közlekedési Múzeum főigazgatója egy korábbi interjúnkban egész Budapest egyik legizgalmasabb rozsdaövezeti fejlesztési területetének nevezte a környéket. Ugyanebben az interjúban kérdésünkre válaszolva beszélt már korábban a lehetséges tervezőkről:
Nemzetközi tervpályázatot írtunk ki, amire óriási nevek, világhírű építészirodák adtak be pályázatot. Vannak köztük, akik még a régióban sem pályáztak korábban. A világban mindenütt milliárdokért dolgozhatnak és végtelen mennyiségű megbízásuk lenne Dubajban, Moszkvában, Isztambulban, New Yorkban vagy Sanghajban, de egy felhőkarcolóval nehéz már újat mondani. Itt viszont egy meglévő, első ránézésre nem is evidens módon értékes épületből lehet valami 21. századit csinálni. Ehhez gondolkozni kell és szerintem pont ez a kihívás vonzotta a világ legnagyobbjait.
