Véget ért az idei Hello Wood Építész Mustra ’18, amelynek keretében 10 projektet valósítottak meg a régió 8 településén. Ezek közül többet is megnéztünk a helyszínen, ebből hármat mutatunk most be.
Füstölő
Amikor egy helyit a tíz évvel ezelőtt bezárt gyárról kérdezel és annak könnybe lábad a szeme, akkor ott érzed, hogy szavakkal nehezen leírható, különös kapcsolat van a város lakói és az egykori üzem között. A település felé közelítve már egészen messziről látszik a két, égbe meredő kémény, majd beérve benzinkút-szupermarket-katolikus templom-focipálya sorminta fogad, majd a 37-es főutat két oldalról keretbe foglaló Hegyalja Kapuja (ami jó eséllyel pályázik a legértelmetlenebb, de legalább jó sok uniós pénzből készült beruházások megtisztelő címére). Innen sétatávra találjuk a gyárat, vagy inkább annak hűlt helyét, csak a már említett két kémény, a gyárkapu és néhány ipari műemlék épület maradt meg.
Szerencsen járunk, a Hello Wood Építész Mustrájának befejezése után néhány nappal. Az egyhetes alkotótábort az összes magyarországi építészképzést folytató egyetem hallgatóinak részvételével rendezik,
a feladat pedig csapatonként egy-egy installáció létrehozása, természetesen fából.
Van, aki inkább egy l’art pour l’art formagyakorlatot tervez ilyenkor, míg mások egy gyakorlati problémára keresik a választ. A megközelítések különbözőek, de ami biztos, hogy az évente megrendezett alkotótáborok után előremutató, tetszetős, friss alkotások lepik el a vidéket. (Korábban Csopak környékét építették tele, idén másodszorra rendezték itt, a tokaji régióban.)
Az egykori szerencsi cukorgyár oldalába tervezett installáció az első kategóriába esik. A Debreceni Egyetem hallgatói – Keller Ferenc és Zombor Gábor vezetésével – egy olyan kilátóhelyet terveztek, ami a két téglakémény egykori füstjét idézi meg. A járdára felfestett pontra állva az az illúziónk támad, hogy a kémények ismét működnek, a feketére festett lécek helyére füstöt képzelve. Ezzel a gesztussal egy pillanatra helyreállítják a múltat.
Hol? Szerencs, Rákóczi út (GPS: 48°09’33.8″N 21°12’31.9″E)
A Debreceni Egyetem csapatának Füstölő névre keresztelt projektje. A járdán felfestett fehér pontra állva az az optikai illúziónk támad, mintha a fekete lécek csoportja a két kéményből kiömlő füst lenne.
Ugyanez, immár az installáció belsejéből kukucskálva. Sajnos a fotón továbbra sem látszik az a pont, ahogy a fekete lécek pont a kémények teteje fölött lebegnek, szóval meg kell nézni élőben is!
Élj a MÁV-nak!
Golop egy kis falucska a tokaji borvidéken. Félezernél valamivel több lakójára egy katolikus és egy református templom, valamint két kastély is jut, neve mégis kevésbé cseng ismerősen, mint a közelben található, kiváló borairól ismert Tállya. A település vasúti megállóhelye a Volt egyszer egy Vadnyugat című klasszikust juttatta az ide megérkező képzős diákok eszébe, így a Charles Bronson-féle film ötletétől vezérelve egy hordólerakatot építettek. Emellett felújították a nem túl esztétikus illemhelyet is: ehhez olyan használati tárgyakat kértek a helyiektől, amelyet már nem használnak, de régen szerették azokat. A wc falait ezek a tárgyak díszítik, egészen fura, mégis otthonos egyveleget sugározva.
Hol? Golop, vasúti megállóhely (GPS: 48°14’33.2″N 21°12’14.2″E)
A Magyar Képzőművészeti Egyetem csapatának Élj a MÁV-nak! című installációja. A faépítmények mögött látható vasúti wc, vagy talán helyesebb a budi szót használnunk, szintén új arculatot kapott.
Bodrogólya
Bodrogkeresztúr egy kis település a Bodrog partján, mintegy 1100 lakossal és egy felújítás alatt álló gyönyörű gótikus templommal (ahová egy-másfél év múlva érdemes lesz visszanézni). A település modern kori történelmében mégsem erről, hanem Fülöp gólyáról lett híres. Ezek az állatok ugyanis csak a legritkább esetben maradnak egy helyen, telelni melegebb éghajlaton szeretnek.
Fülöp 2 éves korában érkezett Spanyolországból és 13 éven keresztül el sem mozdult innen, ami világszerte ritkaságszámba megy.
Így nem csoda, hogy idővel a település kabalaállatává vált, még futóversenyt is elneveztek róla (amelyen idén 500 résztvevő indult). Fülöp idén júniusban pusztult el, a településen sokan szó szerint megsiratták. A Pécsi Tudományegyetem csapata ide egy olyan kilátópontot tervezett, ahonnan nyugodtan nézhetjük a Bodrog kanyargását és a felettük lebegő gólyák vitorlázó repülését, de az egész egy mementó is, az égbe meredő piros csőrök és a kecses szárnyak mind a környék leghíresebb gólyájára emlékeztetik a falu lakóit.
Hol? Bodrogkeresztúr, Kossuth utca (GPS: 48°10’05.2″N 21°21’56.9″E)
A bodrogkeresztúri Bodrogólya a Pécsi Tudományegyetem csapatának munkája. Kilátóhely és Fülöp-emlékmű egyben.
A szervezőknek nem is titkolt célja, hogy az alkotótáborok tapasztalatai minél inkább beépüljenek a magyar oktatási rendszerbe, másrészt, hogy az istallációk akár önálló célpontokként is működjenek, ezzel fellendítsék a most még főleg a szüret környékére koncentrálódó turizmust. Látnivaló van bőven fainstallációkon innen és túl is, szóval irány Tokaj, a környék simán megér egy hosszabb túrát is.
Fotók: Bujnovszky Tamás.
A borítóképen a BME installációja, az Églék. A kilátóként és menedékházként is funkcionáló építmény egy magaslati ponton kapott helyet Szerencstől északra, egy feketefenyő-lugasban, ahová a helyi fiatalok gyakran feljárnak bandázni.
Teleépítették Tokajt, de ők tök jól tették
Korszakhatár? Látványos fakabinokat húznak fel a Művészetek Völgyére
