Közel telt házas pénteken vonultak fel 2023 rocksztárjai a nagyszínpadon – és az Imagine Dragons. Vajon ők is beragadtak hazafele a kijáratnál? És mit szóltak a Carson Coma frontemberének pólójához? Ez sem fog kiderülni második napi Sziget-beszámolónkból!
Eddigi Sziget-beszámolóink
Amiről mindenki beszél
A Carson Coma tavalyi nagyszínpada után kisebb volt a hájp, vagy legalábbis a hírértéke annak, hogy a banda újra nagyszínpadra áll. Aztán Fekete Giorgio frontember a Kék Hullám Kemping első verzéjét még a háttérből, a banda, a neonlogó és a tógában asztalhoz ültetett statiszták mögött kezdte.
Majd előjött. Rózsaszín pólójára annyi volt írva,
„A homofóbok Buzik”.
(Így, nagy B-vel.)
Szimpla polgárpukkasztás? Semmi lényege az elfogadás fesztiválján?
A Carson Coma a magyar zeneipar jelenleg legpolitikusabb zenekara, ezen a szinten az LMBTQ-jogok leghangosabb, legerősebb támogatója. Népszerűségük csúcsán új albumuk, a IV témáival és szövegeivel kevesen tudnak ennyire közeli leírást adni zenészként arról, amit ma magyar valóságnak hívunk.
De szerintem itt nem az előadó személye volt a lényeg, mondván, húha, hiszen ez a Carson Coma, ők aztán nagyon kormánykritikusak, hogy betettek nekik Brüsszelben is! Aki jobban ismeri a zenekart, az amúgy is tudja, hogy nyíltan beszélnek a nézeteikről, az ország helyzetéről (lásd akár a 444 interjúját Giorgióval).
A Sziget értékei vitathatatlanok. Viszont folytonos dilemmám, hogy az odacsődülő külföldi látogatók vajon hány százaléka van tisztában bármilyen szinten is a magyar viszonylatokkal. A kormány melegellenes politikájával és intézkedéseivel, hogy nekünk a szabadság és elfogadás mit is jelent valójában.
A nemzetközi előadóknál ugyanez áll. Bár ugyanúgy befogadásról üzennek, akaratlanul megtörik az optikája a dolognak. Olyan értelemben, hogy sokan közülük demoktratikusabb közegben, rendszerben alkotnak, élnek. És nem biztos, hogy értik a magyar helyzetet, vagy hogy itthon miért buzizzák le a homofóbokat. Aminek ráadásul angolul nem is lenne értelme.
Csak Orbán Viktor országában és Orbán Viktor nyelvén van értelme hasonló performansznak – elvégre Orbán Viktor az is, aki ezt kikényszeríti.
Ha viszont megjelenik egy ilyen póló, külföldiként pedig vagy rákeresel, vagy akár megkérdezel egy magyar vendéget melletted, hogy ez mit jelent, máris a legideálisabb feladótól és csatornát át landol az üzenet. Mert mi tényleg értjük, mit jelent, ha valaki azt mondja, „A homofóbok Buzik”. Nem a Carson Coma miatt fontos ez a póló. A fontos az, hogy felkerült ez a póló, amit amúgy a Carson Coma frontembere hordott. Megjegyzem, egy nagyon pimasz, mégis magabiztos, dögös koncerten.
Amiről kár volt lemaradni
A brit rapperről, Loyle Carnerről tegnap már előre lelkendeztem. Megérzéseim nem hagytak cserben, tényleg megérte kihagyni érte a fedésben indult Imagine Dragons elejét.
Carnert őrjítő energiák vitték a színpadon, büszkén mesélt a fiáról, a nagysátorban is tisztességes számban voltak, jazzkíséretes grime-ját pedig meglepően hangosan énekelte a közönség. Ahol kellett, nagyon erős fényjátékkal nagyon erős ütemek kísérték Carnert, aki közben helyben, időben is abszolút jelen volt. Két szám között megindító sorokkal konferálta fel zenéjét, az utolsó harmadban pedig az egyik rapbetéttel olyan zenei katarzist vezetett fel, hogy azért sunyiban ellenőriztem, hogy most csak izzadni kezdett-e a szemem környéke.
A poppunk Kengyelfutó gyalogkakukkja, Yungblud másodjára jött a Szigetre, és immár nagyszínpadot kapott. Ezzel együtt tisztább hangzást is, mint négy éve a nagysátorban. Így viszont lehet, csak nekem volt zavaró, hogy ennyire durván kibukott az énekből, mennyire túl van vezérelve az énekprocesszor. De lehet, tényleg ilyen szép hangja van a brit énekesnek, aki percenként ötször futja körbe a színpadot fekete-fehér csíkos szettjében, háromszor veszi közben fel-le steampunkra hajazó napszemüvegét, a közönség pedig önmagából kikelve ordibálja vele, hogy „I’m just a fleabag”.
Ilyen (is) egy rocksztár 2003-ban… pardon, 2023-ban.
És ha már Imagine Dragons. Véletlenül sem tehetségtelenséggel vagy pitiánerséggel vádolva a roppantmód népszerű nevadai poprockbandát, elvégre nemhogy hang vagy mozdulat, de hangregzés vagy fénysugár nem csúszott félre a koncert alatt. Sőt, izomrost sem, Dan Reynolds frontembernek 20 perc kellett talán, hogy félmeztelenre vetkőzzön a 15 fokban.
De koncert közben elméláztam valamin (nem Reynolds felsőtestén). Ha egy zenekarnak ennyire a tökéletes, már-már videóklipszerű élmény átadása a célja a koncertjein, ahol se hibának, se spontán közjátéknak nincs helye, de talán még egy őszintén kibukó köszinek sem, ott mi történne, ha én lennék a szintis, és szándékosan beütnék valahova egy olcsó trombitahangot? Vajon még másnap is én lennék a szintis?
Imagine Dragons péntek este a Sziget nagyszínpadon. A képen Dan Reynolds (mielőtt ledobta volna a textilt). Fotó: Sziget fesztivál // Facebook
Hogy mi piszkálja a csőröm?
Pénteki, szombati vagy telt házas napon sosem fűzök komoly reményeket a kijutáshoz. Ilyenkor vagy a nagyszínpados főfellépő vége előtt pár perccel indulok meg, vagy maradok sokkal tovább és bulis estét tervezek.
Ahogy várható volt, az Imagine Dragons vége után tényleg rengetegen indultak meg a kijárathoz, annak rendje és módja szerint pedig tömegjelenet kerekedett. Beállt a K-híd előtti út és a híd maga is, a közösségi médiás kommentek szerint voltak, akik órákat vártak, hogy kijussanak. Ez ilyen játék, nem először van hasonló a Szigeten. Szívás ott toporogni, sokszor infóhiány is van. Ha nem történik óriási baj, érdemes túllendülni a dolgon, nehogy ez szegje kedved, bulizni jöttél elvégre.
Az viszont továbbra is aggasztó, hogy ilyen necces helyzetekben mennyire földbe tud állni a fesztivál kríziskommunikácója.
Csak fél 3-kor került ki az első poszt arról, hogy „biztonsági okokból lassabb a kijutásra kell számítani a K-hídon keresztül, de a helyzet javul”, aztán hajnal 5-kor kommenteltek újra a szervezők, hogy most már minden rendben. Vannak, akik arra is panaszkodnak, hogy hiába hallották-olvasták, hogy kövessék a személyzet utasításait, látótávolságban egy munkatársat vagy egyértelmű jelzést se láttak, valamint azt is többen felvetették, hogy ez totál életveszély, csoda, hogy nem volt baleset, tragédia.
Ezeréves a huzavona. A K-híd a BKK álláspontja szerint biztonságos, de tényleg ráférne már a felújítás, és a zsúfoltabb napok miatt is jobb lenne több kijárat a fő utakon (a H-híd amúgy idén le is van zárva a gyalogosok előtt, bár ha jól tudom, tegnap ők is használhatták). Utópia. Viszont a szakaszos kiengedési rendszer annyit segít, hogy nem tudni arról, hogy valakinek súlyos baja esett volna. Még ha a rendszer tötymörgéssel, kétségbeeséssel és bosszankodással is jár.
Szóval biztos idegesítő lehet hallani, hogy jegyvásárlóként még csak haza se tudsz menni akkor és úgy, amikor szeretnél. De nyugtasson a tudat, hogy tízezrekkel jársz hasonló cipőben, a szervezők pedig tudják, hogy ilyen jeleneteknek nem szabadna náluk előfordulniuk.
Addig is fesztiválozóként légy higgadt, türelmes a főbb napok előtt és közben. Ha úgy komfortos, lépj le hamarabb, esetleg bulizz tovább, közben pedig mindenképp vigyázz a körülötted levőkre. És magadra is.
Mondok valami szépet is
Biciklivel a Szigetre menni durva jó! Bár idén a bringások is le vannak tiltva az eddig megszokott H-hídról, és érkezéskor, távozáskor szlalomozni kell a tömegben, a K-híd előtt balra hajtűkanyarban pöpec tárolót visz a Magyar Kerékpárosklub.
Felírják a biciklid, kapsz a kormányra, valamint a karodra egy-egy karszalagot ugyanazzal a sorszámmal, utána éjjel-nappal őrzik neked egészen a fesztivál végéig, távozáskor pedig összevetik a sorszámokat. Két parkolás után (egyelőre) semmi baja a bicómnak. Szóval talán még az is beleférhet, hogy szombat este itt hagyom, hazahévezek, és majd csak vasárnap hazafele kapom fel.
Nekem a Délitől a tárolóig 8 kilométer a táv, oda-vissza az napi nettó 16 kilométer tekerés volna. Van ennél hasznosabb módja a lejutásnak?
Azért rögzítsük írásban, hogy ittasan persze inkább HÉV-re szállj a bringáddal.
Ezt ma ki ne hagyd
Veretős napokon, ha valaki nem fogékony a lakossági mulattatásra, annak ismét csak közel végtelen türelmet tudok javasolni, ezúttal David Guettához. Helyette lehet sötétben is nyugiban barangolni a kisebb helyszínek között, amíg a mai főfellépő ki nem húzza a pendrive-ot. De ironikusan biztosan el lehet lenni szökőévente egyszer egy David Guettán is, amiért a jutalom a nap végén úgyis a Moderat nevű elektronikai szupergrúp lesz 0:30-kor a nagysátorban. Kifelemenet meg csak türelmesen!
A borítóképen a Carson Coma pénteki koncertje a Sziget fesztivál nagyszínpadán.
