A kegyetlenül nehéz napokat megélt vállalatot már temették, de a cég megerősödve, egy QLED televízióval akarja bebizonyítani, hogy komolyan számolni kell vele a jövőben Magyarországon is.
A Sharp a tévépiacon
A televíziós szektort egykor uraló japán cégek hegemóniája már régen a múlté. Egyes szereplők, mint a Sony vagy a Panasonic, marginalizálódtak, veszítettek jelentőségükből, hiszen piaci részesedésük jelentősen lecsökkent. Mások még rosszabbul jártak, hiszen például a JVC, a Toshiba, a Pioneer, vagy a Hitachi pedig egyszerűen eladták, kiárusították tévés részlegüket. Ezt követően a tulajok aztán a jól csengő névvel trükközve arra használták és használják e márkákat, hogy rásózzák a kevéssé tájékozott vevőkre a nem túl nagy tudású, a japán iparhoz egyébként semmilyen szinten nem kötődő termékeiket.
Sokáig úgy tűnt, hogy ez a sors vár a Sharpra is, hiszen a tévés iparág egykori vezérbikája a 2010-es évek közepére iszonyatosan mély gödörbe került.
Az elhibázott fejlesztések, a borzasztó marketing, és a tragikus gazdasági körülmények együtt a sír szélére sodorták a konszern televíziós divízióját. Először csak a regionális kirendeltségeket, illetve névhasználati jogokat adták el, hogy mentsék a helyzetet, de ez sem segített. 2016-ban aztán elővágtatott a ködből egy fehér lovag, az a világ egyik legnagyobb elektronikai konglomerátuma, az Apple termékek beszállítójaként is ismert Foxconn, és felvásárolta azt, ami a Sharp televíziós szekciójából megmaradt. Ilyesmit már láttunk korábban, az említett más cégeknél, úgyhogy sok jóra senki sem számított, azonban a Foxconn hamar nyilvánvalóvá tette, hogy mások a szándékai.
Voltak, akik nem bíztak benne, hogy a Sharp tényező lehet 2022-ben. Kép: Sharp
A Sharpot ugyanis különálló entitásként kezelik, megmaradt a cég operatív és fejlesztési központja Tokióban, és azt is kijelentették, hogy vissza akarják vezetni a brandet a csúcsra vagy legalábbis annak közelébe. Tehát nem csináltak belőle egy hamar filléresíthető bohóc brandet, ami mindenképpen pozitívum. Nagyon mélyen volt a startvonal, hiszen a Sharp televíziók gyakorlatilag évekre eltűntek, így a nulláról kellett kezdeni az építkezést. A már bevált stratégia mellett döntöttek, azaz első lépcsőben kis tudású, ám olcsó modelleket dobtak piacra, hogy aztán az évek során fokozatosan bővüljenek “felfelé”, hogy végül fejlett innovatív termékekkel erős pozíciót építsenek ki az über prémium kategóriában is.
A Sharp tévék egy ideje Magyarországra is visszatértek.
A konszern egyébként a hiátust követően Magyarországon is újra létrehozta hídfőállását egy disztribútor segítségével, és nekik köszönhetően már kaphatóak egy ideje az újkori Sharp, olcsó televíziói nálunk is. A jelek szerint most érkeztünk el a második fázishoz, azaz a fejlettebb, nagyobb tudású készülékek bevezetéséhez.
A cég ugyanis a közelmúltban bejelentette, hogy csatába küldi QLED, azaz kvantumpontos technológiára épülő televízióját, amely hazánkban is elérhető.
Ez a Sharp EQ3, amely igazi vízválasztónak bizonyulhat. Kis tudású, olcsó tévét viszonylag könnyű készíteni ugyanis, de egy olyan modell amely már megfelelhet a kényesebb ízlésű felhasználóknak, és fejlettebb eljárásokra épül, már keményebb dió. Ez a készülék eldöntheti, hogy van-e komoly keresnivalója a Sharpnak a televíziós szektorban, én pedig kipróbáltam, hogy megnézzem, hogy van-e erre esély.
Ez a Sharp EQ3
Az rögtön látszik, hogy nem egy tizenkettő-egy tucat olcsó tévéről van szó, hanem egy különlegesebb modellről. A nagy méretű képernyő alatt ugyanis ott figyel egy beépített, a hangspecialista Harman Kardon által készített audio rendszer, amelynek hangszóróit nem elrejtették, hanem direkt a nézők felé fordították.
A Sharp EQ3 korrekt dizájnnal bír. Kép: Sharp
Ez manapság nem számít elterjedt megoldásnak, mint ahogy az is kiemeli a termékóceánból, hogy a szélen elhelyezhető olcsó tappancsok helyett egy fokkal trükkösebb kialakítású fém talpat kapott. A kávák a mai trendeknek megfelelően igen keskenyek, és mivel egy síkban vannak a kijelzővel, ezért kikapcsolt állapotban láthatatlanok.
A készülékház alumíniumból van. Kép: Sharp
A tv mindent összevetve teljesen jól néz ki, vannak ennél figyelemfelkeltőbb, szoborszerűbb darabok is, de emiatt sem kell senkinek sem szemlesütve szégyenkeznie. A képernyő magától értetődően akár a falra is fellógatható, nem kell hozzá semmi más, csak egy bármilyen boltban beszerezhető szabványos konzol. A csatlakozó kínálat rendben van: a ki- és bemeneteknek köszönhetően egyszerűen rádugható külső játékkonzol, hangprojektor, házimozi szett vagy DVD-lejátszó is akár. Rendelkezik beépített Bluetooth adapterrel, és a WiFi-sem hiányzik, azaz a különféle vezeték nélküli adatátviteli eljárások támogatása is biztosított.
Milyen a kép?
Nyilván a cég is érezte, hogy e téren kell igazán előre lépni a korábbi modellekhez képest, és érezhetően ráfeküdtek a jó képminőségre. Ennek érdekében egy saját fejlesztésű és gyártású, úgynevezett kvantumpontos kijelzőt építettek a Sharp EQ3 televízióba, amelyből egy szintén házon belül készülő képfeldolgozó chippel kísérlik meg kihozni a legtöbbet.
Kvantumpontos technológiára épül. Kép: Sharp
A kvantumpontos, vagy más néven QLED-nek nevezett eljárás lényege, hogy a panelt kiegészítik egy igen-igen apró, néhány milliomod milliméter átmérőjű, átlátszó kristályokból (ezek a kvantumpontok) álló filmréteggel. Ez nagyon tiszta, szennyeződésmentes fehérré alakítja a kék háttérfényt, és megnöveli a fényerőt is. Ennek révén a hagyományos modellekhez képest elméletileg gazdagabb, markánsabb, látványosabb tónusok, és mélyebb fekete, valamint nagyobb kontrasztarány megteremtésére nyílik lehetőség. Tehát ez a technológia egyértelműen kínál gyakorlati előnyöket is papíron, nem csak valami jól hangzó marketingkommunikációs humbug.
Nos, a gyakorlati használat során arra jutottam, hogy tényleg van értelme a dolognak, a szimpla LED LCD tévéknél lényegesen szebb képet produkál.
Valóban erőteljesebbek a tónusok, jobb a kontraszt, a színgazdagság kiemelkedő, és a színpontosságra sem lehet panasz a műszeres méréseim alapján: megfelelő beállítások használata esetén csak minimális mértékben térnek el az árnyalatok az iparági standardban meghatározottaktól. A készülék biztosítja a HDR tartalmak kezelését, és mivel a fényerő kellően nagy ehhez, így ez az effektus látható, észlelhető a megfelelő tartalmak esetén. Bár tény, hogy vannak már olyan, más gyártótól származó QLED televíziók, amelyek ennél a Sharp modellnél e tekintetben jobban teljesítenek. A mozgásmegjelenítés során durva hibákba nem futottam bele, a gyatra online streameknél érezhető némi szaggatás, de ezt a tv beépített javító algoritmusával elég hatékonyan ki lehet küszöbölni.
A kép minősége teljesen rendben van.
Viszont azt itt érdemes megjegyezni, hogy a maximális képfrissítési frekvencia csak 60 Hz, ellentétben a jobb tévék által produkált 120 hertz-cel, Így hiába a dinamikusan változó képfrissítési technológia (FreeSync) támogatás, és a viszonylag jó (11,6 ms a méréseim alapján) bemeneti késleltetés, játékra van jobb megoldás, mint ez a készülék. Ez a tv is 4K-s a mai elvárásoknak megfelelően, tehát a részletessége kiváló. Megfelelő minőségű forrásanyag használata esetén ronda pixelesedéstől, elmosódottságtól nem kell tartani, minden kellően éles, a finom átmenetek visszaadása is megoldott. Mindent összevetve a kép minősége teljesen rendben van, próbáltam mindenféle tartalommal, tehát játékokkal, akció-, rajz- és természetfilmekkel, klipekkel, focival, autóversennyel, különféle forrásokból, a látványvilág teljesen rendben volt.
Milyen a hang?
Korábban már szóba került a Harman Kardon hangrendszer, ami miatt remélni lehetett, hogy az átlagnál egy-két fokkal jobban szól majd, és a tv nem is okozott csalódást. Oké, egy normálisabb dedikált külső hangeszközzel nyilván nem veheti fel a versenyt, de mélysugárzókkal kiegészített, 30 wattos integrált szett egész vállalható megszólalást produkál.
Jól szól!
Azaz a basszusok is érzékelhetőek, és a végeredmény nem steril, nem természetellenes. Azt nem állítanám jó szívvel, hogy zenehallgatásra ideális, hiszen a finom részleteket hajlamos elkenni, a hangtér is lehetne szellősebb, ráadásul a sztereó sem tökéletes, de filmezéshez, tévézéshez, játékokhoz gond nélkül megfelel.
Android a tévében
A Sharp nem vesződött azzal, hogy saját okotévé rendszert fejlesszen, hanem a Google platformját licenszeli. Ez az Android TV, amely szerintem jelenleg az egyik leggyengébb ilyen megoldás a piacon. Az tény, hogy több, mint 7000 apphoz kínál közvetlen elérést, amivel minden vetélytársát leveri, de szerintem egy tévébe elég lenne ennek tizede vagy akár százada is talán. Az lenne a lényeg, hogy fussanak a filmes, videós, sportközvetítős appok, tehát a Netflix, az HBO Max, a YouTube, a Twitch, az NFL Network vagy az NBA League Pass, aztán kész. Senki sem fog híreket olvasni vagy recepteket nézegetni egy tévéről abban a korban, amikor az okostelefonok meg a laptopok uralnak mindent.
Android TV smart platformot kapott. Kép: Sharp
A hardver pedig a játékokhoz gyenge, szóval még egy konzol kiváltására sem igazán alkalmas a készülék. Ezek az említett, fontos tartalomszolgáltató alkalmazások innen nem hiányoznak, azzal nincs hiba. Azzal viszont igen, hogy a rendszer néha belassul, emellett a grafikus kezelőfelület kicsit átláthatatlan, és tele van reklámmal. Szerencsére azért a korábbi verzióktól eltérően a friss Android TV már legalább nem fagy, nem indul újra magától, szóval azért katasztrófáról szó nincs. Inkább csak kis bosszúság van az emberben, hogy lehetne egyszerűen jobb is az élmény. Ebben az fájhat igazán a Sharpnak (és a többi cégnek, akik e platform mellett döntöttek), hogy ez nem is az ő hibájuk, hanem a Google-é, amely konszern évek óta fittyet hány a mindenhonnan érkező kritikákra, és nem nagyon töri magát, hogy végre radikálisan, az alapoktól megújítsa végre a platformot.
Mérlegen az igazság – Sharp EQ3
Mindegy is, a lényeg az, hogy a Sharp bebizonyította az új kvantumpontos tévéjével, hogy nem csak az olcsó szinteken tud vitézkedni, hanem az innovatívabb ligában is van keresnivalója.
Az EQ3 ugyanis egy teljesen korrekt tv, amely abszolút versenyképes alternatívája lehet a hasonló kategóriájú, azaz közép-felső osztályú riválisoknak.
Az tény, hogy nem ez a világ jelenlegi legjobb tévéje, de ez az árán is meglátszik, hiszen durván 260 000 forintot kell érte letenni az asztalra, ami durván fele annyi, mint amit a hasonló méretű és felbontású jelenlegi csúcsmodellekért elkérnek. A tajvani hátterű Sharp szintet lépett, de még nagyon messze vannak a kitűzött céloktól. Muszáj lenne a közeljövőben még két evolúciós ugrást megtennie, hogy a prémium szegmensben is jelen legyen készülékeivel. Azaz, hogy megpróbálja lefedni a teljes potenciális vásárlói szegmenst, és hogy maximálisan komolyan lehessen venni a konszernt. Vannak ilyen tervek, hiszen Japánban már bemutatott a cég elvileg OLED tévéket is például, de arról nem tudok, hogy ezek a boltokba is kerültek volna, és az biztos, hogy Európába nem hozták még el őket.
