Újranyit a pesterzsébeti strand, ezzel Csillaghegy, a Paskál és a Palatinus után egy újabb fővárosi strand válik teljes értékű, télen is használható fürdővé. Ami azonban legalább ilyen lényeges: a hiánypótló funkcióhoz magyar strandokon ritkán látható építészeti minőség is társult. A fürdő területét az építész tervezőkkel jártuk be, röviddel a hivatalos átadó előtt.
Dél-Pest majdnem két évtizede vakfolt a fővárosi strandtérképen, de nem volt ez mindig így. A Soroksári-Duna bal partján már az 1900-as évek első harmadában is működött fürdő; ahogy az alábbi, 1929-ből származó archív képen is látható, részben a folyópart elkerítésével hoztak létre strandot a környék munkás lakosainak, a képen balra még az egykori téglagyár is látható. Később próbafúrásokat végeztek a helyszínen, ami 1932-ben eredményre is vezetett: Budapesten olyan sok termálkút van, amit komplett országok is megirigyelnének, jódos-sós-brómos vizű azonban csak egy – és az egész országban is csak három. A hévizet kihasználva hamarosan tovább terjeszkedett a strand, az ötvenes évek közepén pedig felépült a régiség látszatát magára öltő, kupolás fürdőépület.
Valószínűleg a korszak építészei is érezték, hogy
a törökfürdőnek kinéző épület egy kissé archaikus az 1950-es években, de nem volt mit tenni, még így is ezt érezték a legautentikusabbnak.
Az együtteshez aztán minden korszak hozzátett ezt-azt, de a strand népszerűsége nem tudta ellensúlyozni a terület korszerűtlenségét és az anyagi veszteségeket, a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. 2005-ben bezárta az egészet. Az újratervezés és a kivitelezés e napokban közeledik a végéhez, a beruházás 3,8 milliárd forintból valósult meg. A területen a Palatinust is újratervező Archikon építészei vezettek végig.
Az eredeti, terméskővel burkolt épület, tetején a kupolával. Az új épületrészek ehhez csatlakoznak, a köztük kialakult belső udvarokon keresztül különböző átlátások jönnek létre.
A képen látható medence vize azt a látszatot kelti, mintha a belógó dobozokat, a medencébe elhelyezett tárgyakat elárasztotta volna a víz. Az egész kicsit arra emlékeztet, ahogy a talajvíz eláraszt mondjuk egy pincét. Ez egy tudatos koncepció része volt, meséli Dobos Bence, az Archikon építésze.
Pesterzsébet I-es blokk.
A másik koncepcionális szempont a törökfürdők, a kicsit barlangos, intimebb terek megidézése volt, meséli Nagy Csaba építész, vezető tervező. Ehhez egy különleges megoldást választottak: a különböző funkciók egy-egy „dobozba” kerültek az épületen belül.
Ezek a „dobozok” még a medencetérbe is belógnak.
Ilyen doboz ez a Dunára (és per pillanat a takarítófiúra) néző pihenőszoba is, aminek a belső terét a szaunákhoz hasonlóan fával borították. Ez akusztikailag is segít a pihenés biztosításában.
A finn szauna, a só- és infraszauna és a gőzkabin is egy ilyen kockában kapott helyet. „Olyan ez, mint egy svájci bicska, minden oldalról tud valamit” – mondja Dobos Bence építész.
Az építészek történetileg hitelesebbnek, higiéniai szempontból pedig praktikusabbnak érezték csempe helyett a kő használatát. Összesen 10 ezer négyzetméter gránitot építettek be, aminek az üzemeltetés során nagy hasznát veszik majd, de jól is néz ki.
A gránit a falakon is megjelenik, de a kisebb igénybevételnek kitett területeken megjelenik a portugál mázas kerámia használata is.
Az öltöző is egy dobozban kapott helyet, amelyet felülről keskeny bevilágítók tesznek világossá. A szekrények közötti tengelyen elnézve felsejlik a medencetér.
Fontos volt a Dunával való kapcsolat, a kilátás is. A gyep gondozott, de egyelőre még csak néhány fa árválkodik a két hektáros területen. A megfelelő vegetációs időben (vagyis ősszel) újabbakat ültetnek, összesen 120–130 fa lesz a területen – meséli Nagy Zsolt építész. A kivágott fák miatt 200 további fát ültettek és ültetnek el a kerületben.
Modell: Bujnovszky Tamás. Hátizsák: Thule. Nadrág: farmer. Cipő: Derby. A háttérben a hullámmedence.
Kint helyet kapott egy hatsávos, vízilabdaedzések megtartására is alkalmas úszómedence, egy gyerekmedence és egy hullámfürdő is. Utóbbi a Palatinus és a Gellért után a harmadik ilyen Budapesten.
A belső térben és kint is hasonló színvilág jelenik meg. A fürdő maximális befogadóképessége 2250 fő, szerencsére ehhez elegendő öltözőszekrényt is terveztek.
A strand külön bejáraton is megközelíthető.
Kevesen fogják a hivatalos nevén szólítani a Pesterzsébeti Jódos-Sós Gyógy- és Strandfürdőt.
A mozaik Hartung Sándor festőművész, filmrendező munkája.
Az elárasztott, dobozos, gránitlapos medencetér az áltörökfürdő szomszédságában. Köszönjük, hogy velünk tartottak!
Fotók: Sebestyén László
Alapvetően strandot akarok csinálni és nem parkolót – Gerendai a Lupa milliárdos homokozójáról
