A hatodik Zwack

Nem tudtam, hogy Wallenberg és Demján is kellett hozzá. Mert, hogy II. József – állítólag – azt mondta, hogy „Das ist ein unicum”, az ugye sokaknak megvan. De hogy utána […]

Bővebben

Alapvetően strandot akarok csinálni és nem parkolót – Gerendai a Lupa milliárdos homokozójáról

A harmadik szezonját kezdi meg a Budapest határától néhány kilométerre található Lupa-tó, Gerendai Károly legújabb vállalkozása. Az évek során milliárdokat költöttek rá, a kínálat és a színvonal ennek megfelelően messze a magyar piac átlaga fölött áll. Miközben körbeautózzuk a tavat, a tulajdonos mintha csak egy óriási homokozóról beszélne, pedig még sok terve van vele a jövőre nézve.

Gerendai Károly Sziget-alapító és Lakatos Péter, a Videoton Holding társtulajdonosa körülbelül négy évvel ezelőtt kezdtek bele a Lupa-tó fejlesztésébe. A vételárral együtt eddig összesen 3 milliárd forintot költöttek a területre, a kicsit elegánsabbra hangolt és drágább Lupa Beachre, valamint a mellette kialakított egyszerűbb és olcsóbb Öböl Strandra. A tulajdonos azt meséli, hogy eddig a 7000 fő fizetővendég volt a napi rekordjuk és a kánikulában nincs is sok dolguk, még Szlovákiából is jönnek a tópartra, amely jóval kisebb, de sokkal mélyebb a Balatonnál, ezért aztán nagyjából azonos vele a hőmérséklete. Természetesen szóba hoztuk, hogy mi a helyzet a sokat emlegetett parkolóval. Interjú.


Lecserélted a veterán Maseratit?

Nem, az is megvan még. De egy ilyen autót nem hétköznapi használatra találtak ki, a tókerüléshez jobb egy mai autó.

Miért választottátok ketté a két strandot?

Mert fontosnak tartottam, hogy akik régen idejártak a környékről, még a tiltott időszakban is fürdeni, azok se érezzék úgy, hogy elvettük tőlük a lehetőséget. De baromi meglepő volt számomra, hogy tavaly a sima strand résznek lefeleződött a látogatottsága, miközben a beach iránt nőtt az érdeklődés. Az derült ki, hogy sokan inkább kifizetik a magasabb árú belépőt, mert nem akarják magukat lúzernek érezni, hogy ők az olcsóbb strandra járnak. Ezt egyébként szerintem Szily Laci (a 444 újságírója – a szerk.) szúrta el, aki az első beszámolójában vicceskedve azt írta a Lupáról, hogy van a proli strand, meg van a menő strand.

Elég béna helyzet, hogy kedvezni szeretnél azoknak, akiknek ez pénzkérdés, és a végén mégis ők érzik magukat kellemetlenül.

Miközben a tengerpartokat idéző rész sem drága, hiszen annyi a belépő, mint a jobb budapesti medencés strandokra, erre a részre hétköznap 1000 forint, hétvégén pedig 1500 forint a belépő, amiből még lejönnek a különböző kedvezmények.

A kettő közül melyik termel több pénzt?

Egyértelműen a Beach. Idén kicsit változtattunk is az Öböl Strand koncepcióján. Bejött a területre egy új vendéglátó egység, amit a Dürer Kert üzemeltet. Azt remélem, hogy egy új célközönséget is be tudnak hozni. Az egész területet egy zöldebb, természetközelibb irányba pozicionáljuk, ezért például füvesítettük a partot, meg bevezettük a repohár használatát, hogy ne termeljünk fölöslegesen hulladékot, egyszóval ez lesz a környezettudatos strand.

Gerendai Károly

Fotó: Sebestyén László

A mélyebb víz nem gond a családoknak?

A Beach részen belül van egy külön családi strand rész a kisgyerekeseknek. Ide több árnyékolt részt építettünk, de van vízi kalandpark, trambulin, vízidodzsem is, mellette egy profi játszótér, a vízben pedig van egy elkerített tórész. A kerítésig nem mélyül a víz, ide nyugodtan be lehet engedni a kisebb gyerekeket is, mert ezen a részen legfeljebb 50 centis a tó.

Kutya jöhet?

Sajnos nem. Ez kutyásként is nagy szívfájdalmam. Eredetileg kifejezetten szerettem volna egy kutyás strand részt is, mert a szabályok szerint ugyanott nem fürödhet ember meg kutya. De a nagyobbik baj, hogy az is elő van írva, hogy kutyánként több száz négyzetméter területet kell biztosítanod, hogy tudjon szaladgálni. Ami valahol persze logikus. De emiatt soha senki nem fog magántulajdonban lévő kutyás strandot csinálni. Ugyanis, ha van egy kéthektáros vízparti területem, arra be tudok engedni strandolni akár 2000 embert, míg kutyából összesen 40-et lehetne. Sosem fogod tudni kitermelni 40 kutyából egy ekkora terület költségeit. Nekünk hektáronként több százmilliós költség a partokat és az infrastruktúrát kialakítani, vagyis kutyánként el kéne kérnünk több tízezer forint belépőt, ami irreális.

Lehetnének Costes jutalomfalatok! Apropó Costes, pontosabban Costes Beach. Hogy megy?

Egyelőre sajnos még mínuszos, mert nagy személyzettel működtetjük és arányaiban kevés az olyan nap, amikor így is megéri. Azt remélem, hogy hosszabb távon már nem lesz veszteséges, mert idén elkészült a rendezvényház, amit szintén a Costes csapatával működtetünk majd. Ha ez beindul, akkor legalább ezen a részen egész évben folyamatos lehet majd a működés és a bevétel. Persze itt is a nyári szezon lesz a legvonzóbb, mert decemberben is lehet itt céges karácsonyi bulit tartani, de egy romantikus vízparti esküvőt nem hiszem, hogy sokan szeretnének februárban megtartani.

Ha jól értem, a Costesszel pozicionálod a rendezvényházat és ezen keresitek majd meg a pénzeteket.

Építettünk hozzá egy komoly rendezvénykonyhát, ahol akár Costes-minőséget is tudunk adni, de ha nincs igény rá, akkor persze nem muszáj ezt kérni… Ha kevésbé bonyolult ételre van kereslet, akkor egy jó szakácsnak lehet azt mondani, hogy most csak rántott húst csinálj, mert azt is el tudja készíteni, fordítva sokkal bonyolultabb szokott lenni a helyzet, mert attól, hogy valaki tud rántott húst készíteni, nem biztos, hogy másban is jó. (Nevet.)

Hányan dolgoznak a Costes Beachben és hányan az egész tó körül?

Nem mindenkinek mi vagyunk a munkáltatói, de nagyjából ki tudom neked számolni. Összesen 27 különböző vendéglátóegység található a tó körül, ezek közül a Costes Beach Club a legnagyobb, ott 25 fős személyzet van, de van olyan kis büfé is, amit elvisz négy ember váltásban, ezért szerintem az átlag itt 8 fő lehet per egység. Ezen felül vannak a vízimentők, a pénztárosok, a rendezők, a szervezők, a biztonsági őrök, takarítók, műszaki csapat és még sorolhatnám. Ez összesen szezonban még 240-250 ember váltásban, tehát ha ezeket összeadom, akkor a végén közel 500 fő, aki itt dolgozik.

Majdnem minden vállalkozásod aktuális sikere erősen függ attól, hogy milyen az időjárás.

Igen, ez valahogy így alakult, csak ez annyiban még nehezebb feladat, hogy egy fesztiválnál jó esetben elővételben eladsz egy csomó jegyet és ha rossz idő van, akkor van egy alapközönséged, aki már előre megvette a jegyét. Strandra viszont rossz időben nulla ember jön ki. Ennek a helynek a fő kihívása az időjárás mellett a szezonalitás, ezért ezzel is kell valamit kezdeni.

Például mit?

Főleg a sportaktivitások lehetnek olyanok, amiket elő- és utószezonban is lehet űzni és ezek egy része kevésbé időjárásfüggő. Például a wakeboard és a búvárcentrum nem csak főszezonban tud működni, de a horgászat is kis túlzással egész éves üzem tud lenni. Ezért épül most , árnyékolt lelátóval egy komoly strandsport aréna is, itt a világítás is megvan már, ezért nem csak a nappali órákban lesz használható.

A cél, hogy a strandröpiben, strandfociban, strandkéziben ez egy nemzetközi színvonalú, akár világversenyeket is befogadni képes hely legyen.

Milyen sportokat lehet még űzni?

Van óriás sakk, pétanque, lengőteke, szabadtéri kondi, mindenféle strandsport, a víz az úszástól a vízipólóig, a szörftől a búvárkodásig rengeteg mindenre jó. Saját bázisa van a SUP-osoknak, a kajak-kenusoknak, lehet vitorlázni is, egyedül a jetski-típusú, benzinmotoros vízisportokat nem engedjük biztonsági okokból. Én nem értek hozzá, de a wakeboard-pályánk a hozzáértők szerint világviszonylatban is a legjobb öt között van.

Milyen újdonságok lesznek idén?

Nemsokára elkészül a Strandsport Aréna és

megnyitunk egy víz fölé belógó szaunaházat is, ami a tervek szerint nem csak főszezonban üzemel majd.

Teszt jelleggel kialakítottunk két, vízen álló, fürdőszobás kisházat. Vicces volt, mert amikor meghirdettük őket, gyakorlatilag két nap alatt a teljes nyárra az összes éjszakát lefoglalták, ezt még mi sem gondoltuk. A terv az, hogy a későbbiekben majd összesen tíz ilyen kisházat állítsunk fel, illetve innen jött az ötlet, hogy az Öböl Strandon nyissunk egy glampinget is.

A Costes Beach terasza. Fotó: lupabeach.com

Ha nem a Costesben akarok enni, mit tudok?

A gasztrosétányon kifejezetten strand kaják vannak, csak a strandokon megszokottnál jobb minőségben. Van halas, hamburgeres, pizzás, lángosos, palacsintás, de találsz itt magyaros, görög, olasz és thai konyhát, meg persze van zöldség-gyümölcs is. Ezek a büfék nem árulnak alkoholt, arra ott vannak a koktélbárok.

Nem baj, hogy így kétszer kell sorba állni?

Megpróbáltuk különválasztani a fesztiválokhoz hasonlóan. Amúgy az egész vendéglátás rendszerét hasonlóan alakítottuk ki, mint ahogy azt a nagyrendezvényeken megtanultuk. Itt sem fogadunk el készpénzt, hanem bankkártyával vagy feltöltőkártyával tudsz csak a területen belül fizetni. Az elszámolás is úgy van kitalálva, hogy nem fix pénzt fizetnek a vendéglátósok egy-egy helyért, hanem mindenki a forgalmából ad le százalékot. Itt is együtt sírunk, együtt nevetünk rendszer van.

Ha már fesztiválok, lesz Tankcsapda-koncert a tó mellett?

Nem, nagyobb koncertek vagy fesztiválok helyszínének én egyáltalán nem tartom alkalmasnak a tavat. Nem azt mondom, hogy nem lesz semmilyen zene, de egy hangos koncert szerintem a látogatóink közül több embert zavarna egy ilyen környezetben, mint aki örülne neki és akkor a környéken lakókról még nem is beszéltem.

Ha fesztiválhelyszín nem is lesz, hol lesz zene?

A rendezvényházunk egy zárt hangszigetelt épület, de az egyéb programokat főleg a tóba benyúló 500 méteres földnyelven tudom elképzelni. Itt olyan beach klubokat alakítottunk ki saját parttal, vendéglátással, stégekkel, ahol a többi résztől elszeparáltan is tudnak események lenni. Például szülinapokra, salsa estekre vagy sunset partykra ez a rész szerintem ideális.

A környék mennyire díjazza ezt?

Bár a közvetlen környezetünkben egyáltalán nincs lakó, de valószínűleg a környékbeli településekkel is kevésbé lehetne harmonikusan együtt élni, ha itt hangoskodnánk.

Gondolom nem akarsz több telefont kapni Tarlós Istvántól.

A hangerő miatt biztos nem! A hatóságokkal küzdeni már nem szeretnék ilyesmik miatt. (Nevet.)

Gerendai Károly

Fotó: Sebestyén László

Ez egy olyan strand, aminek többet beszéltek a parkolójáról, mint a vízpartjáról. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a parkológate úgy tartozik hozzá a Lupához, mint a zajmérés a Szigethez.

Ez tényleg olyan, mint egy folytatásos regény. Az első fejezet még 2016-ban íródott, amikor azon kezdtek el háborogni néhányan, hogy elvesszük az addig illegálisan használt bányatavukat és megpróbáltak mindenféle vádakat megfogalmazni velünk szemben. Azt híresztelték, hogy a Sziget Fesztivált fogom ideköltöztetni, de ezt még könnyű volt kezelni. Elmentem egy lakossági fórumra és elmondtam a valódi terveket.

Sajnos elkövettünk egy hibát, mivel nem néztünk utána, hogy a tó északi oldalán található ivóvízkutak kijelölt védőterülete még a tótól délre is tart,

ezért azon a telken, amit az önkormányzattól kifejezetten parkoló üzemeltetésre béreltünk ki, nem volt elég a normál eljárás szerint egy szezonális parkolót engedélyeztetni, hanem egy sokkal szigorúbb környezetvédelmi eljárást is le kellett volna folytatni. Ez nem történt meg időben, így végre találtak rajtunk valami fogást.

De ez azért nem most történt. Miért nem sikerült még mindig megoldani ezt a helyzetet?

Azt tudni kell, hogy előtte, bár tilos volt, de idejárt boldog-boldogtalan a környékről, fürdeni, meg autót mostani, meg mindent csinálni.

A nudistáktól a horgászokig, ez egy mindenki számára közkedvelt hely volt. Nem volt ugyan se wc, se vízimentő, se büfé, se semmi.

Így aztán csak képződtek a szeméthegyek és mindenki ott állt meg, ahol tudott, akár közvetlen a kutak mellett is, hiszen nem volt sehol kijelölt parkoló. Ahogy az is fontos információ, hogy ugyanezekhez a szentendrei kutakhoz tartozó védősávba még beleesik a súlyosan szennyezett talajú volt orosz laktanyától, a vízelvezetéssel nem rendelkező, napi százezres autóforgalmat lebonyolító Szentendrei útig egy csomó minden, amit persze nem jelentettek fel. Nekünk viszont rögtön nekünk estek, amihez persze joguk van, hiszen hibáztunk. A feljelentések sem kellemesek, de a probléma akkor kezdett el kezelhetetlen mértéket ölteni, amikor elkezdték azt a hazugságot terjeszteni, hogy az engedély nélküli parkolónkkal elszennyezzük az ivóvízkutakat, hiszen erre már az országos média is felkapta a fejét, a helyiek pedig érthetően megijedtek.

Lupa

Fotó: Sebestyén László

Mi volt a folytatásos regény következő fejezete?

Az idei év elején újabb fordulatot vett az ügy, miután felajánlotta egy profi parkoló üzemeltető cég, a Star Parking Zrt. a segítségét. Megállapodtunk velük, hogy átveszik tőlünk üzemeltetésre a területet és a saját költségükre átalakítják az előírásoknak megfelelően, illetve ők folytatják le az új engedélyezési eljárást is a saját műszaki megoldásaik alapján. Ezért most már nem mi vagyunk ugyan a frontvonalban, de sajnos a probléma még mindig nem oldódott meg megnyugtatóan. Szerintem a végére ez lesz Magyarország legdrágább és legprofibb öt hektáros parkoló ingatlanja.

Oké, drágának drága. De mekkora pontosan? Ma is öt hektár ez a terület?

Ez is egy félreértés, valamiért ez úgy jött le a sajtóban, hogy most sokkal nagyobb lesz a parkoló.

Ez egy baromság. Pont ugyanakkora területen pont ugyanakkora parkoló van most is, mint eddig.

Abból lett a félreértés, hogy ez a terület maximálisan 1200 férőhelyes, amit most már az új üzemeltető, a Star Parking ezzel a számmal kezdett el engedélyeztetni, vagyis egyidejűleg maximum ennyi autó fér el rá. De egyébként nem így számolják a szezonálisan működő parkoló engedélyezésnél a környezeti terhelést, hanem egy általános terhelést számolnak, vagyis azt, hogy az egész éves átlagterhelése mennyi az adott parkolónak. Mivel itt egyébként 8 vagy 9 hónapig semmi nincs, ezért mi egy átlagos 275 fős terheléssel számoltunk.

Akkor azért van, hogy az engedélyek 275 férőhelyre szólnának – ha lennének engedélyek. Szóval alkalmazkodtatok a szabályhoz, ez nem tilos. Miért nincs még mindig engedély?

Mert minden létező helyen fel lettünk jelentve. Bár azt minden szakhatóság elismeri, hogy valójában nem veszélyeztetjük az ivóvízbázist, a feljelentések és a sajtónyilvánosság miatt mégis minden hivatalban olyan megoldást várnak el, mintha közvetlen az ivóvízkutak mentén lenne a parkolónk és nem onnan másfél kilométerre.

Mikor lesz megoldás?

Aktuálisan most épp az a legnagyobb problémánk, hogy magyar jogrendszer szerint a környezetvédelmi eljárásokba érintett ügyfélként bekapcsolódhatnak a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek, ami sajnos kettős élű fegyver. Én is el tudok képzelni olyan helyzetet, ahol hasznos egy ilyen jogi eszköz, de a mi esetünkben, miután az eljáró kormányhivatal befogadta ügyfélnek az egyik környezetvédő szervezetet, most az történt, hogy a hatóság ugyan kiadta a jóváhagyó engedélyt, de a szervezet megfellebbezte azt. Így megint további hónapokkal sikerülhet elhúzniuk az eljárást.

Kik pontosan?

A mostani ügyfél státuszt már a Védegylet kapta, akik egy komoly szakmai háttérrel rendelkező csapat, de ők csak az utolsó hónapokban lettek bevonva a helyi civilek által. A képviselőjükkel én is többször beszéltem, nála nem éreztem ellenséges szándékot. Velük szerintem csak az a gond, hogy készpénzként kezelik a korábbi hazugságokon alapuló feljelentéseket és erre próbálnak a saját csapatukkal rákapcsolódni. Eredetileg a feljelentések egy helyi civil szervezet, a Zöld vagy Zaj? nevében születtek, aztán mostanában már egy újonnan alakult, 2011 nevű civil kezdeményezés neve is megjelent. Ők, ha igazak a hírek, már politikai ambíciókat is táplálnak és saját polgármesterjelöltet akarnak majd állítani Budakalászon.

Mi történt ezután?

Továbbra is zajlanak az eljárások, de szerencsére azt a szakemberek és az illetékes hatóságok is pontosan tudják, hogy a tótól délre található parkolónk nem tudja az onnan másfél kilométerre északra található ivóvíz kutakat elszennyezni, hiszen a térségben a földalatti rétegvizek is a Dunával párhuzamosan, azaz északról délre mozognak. Ráadásul a parkoló és a kutak között található a saját tavunk, amit talán elhiszitek nekem, hogy eszem ágában sincs elszennyezni, hiszen akkor minek költenék rá milliárdokat? Elég kellemetlen érzés, hogy miközben elsősorban a mi fejlesztéseinknek köszönhető, hogy megszűnt a tó és környékének eddigi felelőtlen szennyezése, sokan mégis tőlünk féltik a környezetet.

Miért nem magyarázod el nekik?

Mivel egy környezetvédővel szemben te soha a büdös életben nem leszel rendes ember, hiszen ő azért védi a környezetet, mert ő a rendes ember.

Azt nem feltételezi ilyenkor senki, hogy esetleg azért támad téged, mert politikai ambíciói vannak és szerepelni akar. Még nekem is csak most kezdett el összeállni a kép, amikor azt hallottam, hogy saját polgármester jelöltet terveznek indítani a választásokon. Ezért aztán inkább nem akartam nekiállni a sajtóban hosszasan magyarázkodni, mert úgy éreztem nem fogok tudni belőle jól kijönni. Te tudod mi az, hogy rétegvíz és merre mozog, vagy mi a különbség a védőövezeti besorolások között? Ezek olyan érvek, amiről az átlagembernek lövése sincs. Az viszont jól hangzik és könnyű elhinni, hogy a vállalkozó veszélyezteti az ivóvizet.

Miért nem ti csináljátok a parkolót?

Mert nem értünk hozzá, eddig is csak szívtunk vele. Az én szememben ez csak nyűg, hogy még parkoltatni is kell. Én alapvetően strandot akarok csinálni és nem parkolót. (Nevet.)

Hogy nézett ki a parkoló kialakítása?

Sajnos az építkezés kapcsán is beleszaladtunk egy-két nehezen kezelhető problémába. Ugyanis több, egymásnak ellentmondó előírásnak is meg kéne felelni. Például az egyik azt mondja, hogy vízzáró réteget kell képezned, a másik meg azt mondja, hogy négy autónként egy fát kell ültetned. Vízzáró rétegbe mondjuk elég nehéz fát ültetni. Oda-vissza dobálgatják egymásnak a papírokat, most már lassan két éve. Az egyik hatóság előír valamit, amire a másik azt mondja, ehhez ő nem járul hozzá.

A Star Parking Zrt. most 100 millió forintból megcsináltatta ezt az öthektáros területet. Hány év megtérüléssel számoltak?

Igazából, ők sem örömükben fektettek be ennyit, de ők meg még ahhoz képest is, amit nekünk előírtak, mert így nemcsak a vízzárást oldották meg, hanem az aszfaltozással sokkal jobban használhatóvá tették a területet. Mi egy egyszerűbb, fóliás vízzáró technológiát választottunk, amire visszakerül az eddigi murva, ez is egy vagyonba, de csak körülbelül 60 millióba került volna. Ők azzal indokolják, hogy azért költöttek most ennyit, mert ennek a karbantartási költsége a későbbiekben már sokkal kevesebb. Az eredeti terveikben még 5-6 éves megtérüléssel számoltak, de szerintem akkor még nem nagyon tudták, hogy mit vállalnak be. (Nevet.)

Amíg nincsenek engedélyek, a Star Parking közben tud parkolódíjat szedni?

Nem, addig nem szedhet pénzt, amíg nincsenek az engedélyek kiadva a parkoló üzemeltetésre.

Ahogy mentünk körbe, akkor jutott eszembe, hogy ez nem úgy néz ki, mint aki csak húsz évre tervez. Először béreltétek a területet, mikor vettétek végül meg?

Tavaly. Május körül volt azt hiszem, hogy kifizettük. Eredetileg egy 20 éves bérleti szerződést kötöttünk a korábbi főtulajdonos Óbuda Zrt.-vel, amiben benne volt az az opció, hogy meg is vehetjük a tavat. Aztán egyszer csak azon vettük észre magunkat, hogy a fejlesztésekbe olyan mennyiségű pénzt öltünk bele, aminél már butaság, ha más tulajdonába invesztálunk ennyit. Miután már infrastruktúrát építettünk, partokat alakítottunk ki, elkezdtünk maradandó dolgokra költeni, úgy döntöttünk, hogy inkább hívjuk le a vételi jogot és megvásároltuk a területet.

A vételárról lehet tudni?

Azt el tudom mondani, hogy ez két részből állt össze. A Lupa-tó egy kicsi része a Budakalászi Önkormányzaté volt, itt az ár is nyilvános infó, hiszen pályázat útján vettük meg egyedüli ajánlattevőként, azon az áron, amit az értékbecslés alapján az önkormányzat meghatározott. A terület több mint háromnegyede és a vízhasználati jog az Óbuda Zrt.-é volt, de itt az ár pontos mértékét a szerződés ezt tiltó pontja miatt nem árulhatom el.

Talán azzal nem mondok el túl nagy titkot, hogy a két rész együtt egy és másfél milliárd közötti vételárat tett ki.

A cég közös Lakatos Péterrel, a Videoton Holding társtulajdonosával. Ötven-ötven százalékotok van benne?

Igen. Összesen két cég van. Az egyik a Lupa Vagyonkezelő, amiben a kézzelfogható tulajdonjogok vannak, a másik meg a Lupa Strand Kft., ami meg az üzemeltetést végzi. Az egyik a másiknak bérleti díjat fizet a területért.

Miért szedtétek ketté?

Szétszedve alapvetően azért lett, mert az volt az elképzelésünk, hogy az üzemeltető cégbe akár még bevonunk további szereplőket is. De a területet, az infrastruktúrát és az ingatlan tulajdont mindenképpen külön akartuk kezelni.

Gerendai Károly

Fotó: Sebestyén László

Sok tervetek van még. Hogy fog kinézni a terület öt év múlva?

Sokféle tervem van még, vízi csúszdától a téliesített, fedett strandsport pályákig, vagy jó lenne kihasználni, hogy állítólag alattunk termálvíz is van, ami a szezonalitás problémáját is enyhítené. A termálvízhez persze már egy wellness hotel is jól jönne, de bizonyos típusú fejlesztésekhez olyan partnerek kellenek, akik ahhoz a szakterülethez értenek.

A közelünkben szerintem előbb-utóbb érdemes lesz szállodát építeni, ezért abban reménykedem, hogy lesz majd olyan befektető, akit a mi projektünk arra inspirál, hogy a környéken ilyen fejlesztésbe kezdjen.

Szó szerint egy nagy homokozó ez most nektek.

Aha, az. Ez most még kicsit idegen terep mindenkinek. Lakatos Péter orvos fia, aki annak ellenére, hogy nemrég még kutatóorvos volt az Akadémián, most ott áll épp a parton, és azt felügyeli, hogy a homokot rendesen elterítik-e a munkások.

A Lupa neked most az építkezésről szól.

Igen, végre megint valami olyasmit csinálok, amiben a kreatív energiáim hasznosulnak, újra építünk valamit, nem csak üzemeltetünk. A fesztiválszervezésből két éve teljesen kiléptem, de már évek óta terveztem, hogy be fog következni. 25 évig főállásban csináltam a Szigetet és az utolsó éveimben már egyre jobban elhatalmasodott bennem az érzés: kezdek kiöregedni, nem értem, hogy kik ezek a zenekarok, hogyan gondolkodnak vagy épp milyen új csatornákon kommunikálnak egymással a fiatalok. Egy csomó mindenben lemaradtam, nincs Facebook oldalam, nem használok instát, twittert és semmi hasonló cuccot. Szóval elkezdett bennem érlelődni, hogy egyre kevésbé vagyok alkalmas ember arra, hogy az első számú vezetője legyek egy olyan vállalkozásnak, ami ennyire a trendekre és a célközönséggel való kommunikációra épül. Ezzel szemben itt elememben érzem magam, mert nyaralni és strandra járni most is szeretek. (Nevet.)

Mi volt itt egyébként öt éve, amikor rátaláltál a tóra?

Ugyanez a türkizkék víz volt akkor is, csak akkoriban még a tó sóderbányaként működött. A sóder egyébként a legjobb szűrőanyag, és ezen keresztül töltődik fel vízzel a tó, ezért ilyen tiszta a vize. Ráadásul emiatt van egy természetes öntisztulása is a tónak, mivel a Dunával párhuzamosan továbbra is mozog a víz a föld alatt. Amikor megpillantottam, az volt az első benyomásom, hogy utoljára a tengernél láttam ilyen színű, ilyen tiszta vizet, szóval csináljunk itt Budapestnek is egy tengerpartot. Úgyhogy ez is lett a szlogenünk.

Az egész tengerparti párhuzam egy kicsit nekem olyan, mint van ez az Észak Velencéje, meg ezek. Miért akarjuk máshoz hasonlítani?

Budapestnek a vízhez való viszonya valahogy nagyon fura.

Miközben a vizek városának hívjuk, mert sok fürdőnk és termálvizünk van, eközben a Dunát egyáltalán nem használjuk ki, mint adottságot, csak arra van, hogy ott hajókázzanak, meg jól mutat a hidakról nézve. A partjai nem közterek, hanem autóutak.

Azokban az országokban, ahol tengerpart van, tök más a viszony a vízzel. Ott tök természetes, hogy esténként még kimennek a partra és ott vacsoráznak, az egy élettér is egyben, nem csak arról szól, hogy lemegyünk strandolni időnként. Ezért szeretnénk egyszer majd oda is eljutni, hogy a Lupa se csak a strandolásról vagy a sportolásról szóljon. Ha elkezd lemenni a nap, akkor se húzzanak rögtön haza, sőt legyen értelme akár csak vacsorázni is kijönni.

A Lupacabana név elég fájdalmas poén, de a fehér homok stimmel. Fotó: lupabeach.com

Tudod egyébként, hogy ki és mit csinált utoljára ezzel a szlogennel?

Nem.

A Budapest Plázs, ami nem élt meg három évet sem.

Ott más típusú problémák adódtak, ha jól emlékszem, és a koncepció is teljesen más volt. Ők a párizsi Szajna-partról mintázták a saját projektjüket. Ha belegondoltok, mi az, ami miatt igazán vonzó a tengerpart? A kék víz, a pálmafa, a homok, a koktélozás, a vízparti vacsorák, a strandröplabda, ezek mind-mind megteremthető kellékek itt is, csak annyi a különbség, hogy nálunk látod a túlpartot. A szolgáltatások és a külsőségek amiért hajlandók az emberek akár több ezer kilométert is elutazni, az itt is megvannak. Persze a szerencsésebb helyeken egész évben strandidő van, viszont a Lupa-tó meg tök közel van Budapesthez, de mégse olyan helyen, ahol ez fennakadásokat okoz. Elég nagy a vízfelület, nincs az az érzésed, hogy tulajdonképpen csak egy kis mesterséges pocsolyát akarsz átalakítani. Én tényleg ideális helynek tartom ezt a tavat.

Szóval beleszerettél a saját szlogenedbe.

Aha, abszolút.

 

(Utólag módosítottuk az interjú egy részét, mert félreérthető volt: Lakatos Péter fia – egyéb más elfoglaltsága mellett – csak tanácsadóként segíti a Lupa-projektet, az eredeti szövegben az szerepelt, hogy „vezeti a földmunkálatokat”, de formális, jogi szerepköre nincs a cégben.)

 

"Nem az a kérdés, hogy mit akarunk megtudni az emberekről. A kérdés az, hogy mit akarnak az emberek elmondani magukról."