Havi akár 15-20 ezerre is rúghat, ha a rövidesen megérkező Disney+-szal és HBO Maxszel együtt mind a hat fontosabb streamingszolgáltatóra elő szeretnénk majd fizetni. Lesz, aki ezt bevállalja?
Bétaverzióban indul az új rovat, a Nagyon meta!, benne mozis, streaming-, tech- és játékipari hátterekkel, megmondásokkal, mobilkijelzőt és nagy vásznat átívelő összefüggésekkel. (Majdnem) minden hétvégén.
A nemzetközi streaminghelyzet fokozódik: a Disney+ a héten ráerősített, hogy idén nyáron több tucat országban, köztük Magyarországon is elindulnak (az utóbbi nem friss bejelentés, de a tekintetben megnyugtató, hogy egyszer már átcsúsztatták a tervezett rajtot 2021-ről), míg az HBO Max úgy tűnik, ennél jóval korábban, március elején indulhat el itthon hódító útjára.
Vegyük még hozzájuk a Skyshowtime-ot, a Comcast és a Viacom CBS közös európai szolgáltatását, ami szintén 2022-ben rajtolhat, és így a Netflix, Amazon Prime Video és Apple TV+ társaságában már elég széles kínálatból válogathatnak majd a hazai fogyasztók. Már ha bírják anyagilag.
8 ezerről a duplájára?
Mennyibe kerül e pillanatban egy teljes, 4K-s élménycsomag? A jelenlegi, listaáras havidíjak, magyar szolgáltatók és a lassan leköszönő HBO Go nélkül:
- Netflix: 4490 forint/hó (az SD-csomag 2490, a HD-csomag 3490);
- Amazon Prime Video: 1890 forint/hó (2022. január 31-ig még 890-ért újul meg);
- Apple TV+: 1890 forint/hó.
Ez összeadva 8270 Ft minden hónapra. Persze, nem feltétlenül kell tényleg ennyit fizetni értük, mert ugye ott van a Prime Video időszakos akciója vagy a Netflix alacsonyabb felbontású csomagjai is.
Ami az érkező szolgáltatókat illeti: még csak találgatni lehet a díjakról. Ami biztos:
- a Disney+ az eddigi európai országokban jellemzően 8,99 eurós havidíjjal operál (kb. 3200 forint) – tegyük hozzá, a mi régiónkban még sehol nem érhető el a szolgáltatás, hátha kicsit a hazai árszínvonalhoz szabnák a díjakat;
- az HBO Max kapcsán az a mondás, hogy minden régióban más díjszabás lesz, így itthon is „versenyképes” árazással készülnek, az amerikai havidíjnál (14,99 dollár, kb. 4800 forint) jóval kedvezőbb árakkal (jelenleg az HBO Go díja 1890 Ft/hó);
- a Skyshowtime a tengerentúlon is futó Paramount+ (egykoron CBS All Access) kibővített alternatívája, a mi kontinensünkön csak a skandináv térségben vezették be (hamarosan náluk is Skyshowtime-ra fogják lecserélni), ott 7 euró (kb. 2500 forint) körül alakult a havidíja.
HBO Max-Disney+ fronton éves csomagok is elérhetők, melyekkel többhavi díjat meg lehet spórolni, ilyesmire jó eséllyel itthon is lehet számítani. A kiszivárgott HBO Max-es dátummal együtt ráadásul arra is fény derülhetett, hogy életre szóló, bevezető ajánlattal is készülnek, azaz örökre kedvezményes havidíjat ajánlanak, ha az indulás környékén indítunk előfizetést és utána sosem mondjuk le.
A portyázóknak, akik havi szinten, a premierkínálat függvényében mondogatják le és váltogatják az előfizetéseket, ez újabb szempont lehet a maradásra.
Ez mind szép és jó. Csakhogy a három újonccal könnyen lehet, hogy listaárakkal akár a 15-20 ezres összhavidíjas sávba ugorhat a hatszolgáltatós kosár, ez pedig döntések elé állíthatja a tartalomfogyasztót: bele fog ez férni mind a digitális rezsijébe? Fel tud-e áldozni értük valami mást, mondjuk akár a tévéelőfizetését? Szüksége van-e egyáltalán mindegyik szolgáltatóra? Neadjisten alternatív, nem éppen legális megoldások felé kellene kacsintgatnia?
Szempontok
A GKI Digital kutatta le még tavaly, hogy az átlag magyar júzer 4 streaming- vagy online tévés szolgáltatást ismer és kb. 1-2-t használ is, ami egy háztartásban havi 3-5 ezer forint streamingköltést jelenthet.
Csakhogy jönnek az új szereplők, a közönség is egyre tájékozottabb, és a tartalomfogyasztási trendek is változnak, ezzel pedig egyre fogékonyabbak leszünk arra, hogy minél többet szánjunk streamingre – már ameddig a zsebünk engedi.
Néhány kulcsszó, ami a streamingháború 2022-es szakaszát fogja leírni, hátha segít a döntéshozatalban:
- Kényelem: hivatalos, lokalizált alkalmazásból, 4K-ban, HDR-rel, akár magyar szinkronnal vagy felirattal streamelni hihetetlenül komfortos, ez nem vitás, pláne ha még gördülékeny és rendezett is az app (külföldi tapasztalatok alapján például az HBO Max alkalmazással azért akadnak e téren gondok).
- Tartalomháború: kezdi leváltani a streamingháború kifejezést, az érdeklődés (és az előfizetői szám) fenntartásához irdatlan erőfeszítéseket és pénzmagot igényel a kellő mennyiségű tartalom legyártása. A nagyjából egyszerre, 2019 őszén indult Apple TV+ és Disney+ erre jó példa: az előbbi 2022 elejére mintha már magára talált volna, heti rendszerességgel tud új élőszereplős évadokat indítani, miközben a Disney+ e tekintetben még mindig nem állt be egy tartós rendszerre. Közben úgy tűnik, ennek azért a Wall Street sem örül annyira, akár ezzel is magyarázható a Netflix elmúlt időszaki gyengébb részvényárfolyam-teljesítménye.
A legnagyobb média- és techvállalatok tartalomra szánt költése, 2022-től a Wells Fargo által becsült adatokkal. Forrás: Variety
- Konszolidáció: a nagy halak ráhajtanak a kisebbekre – lassan már a többi nagyra is –, a médiaóriások stúdiókat vásárolnak, a többiekkel egyesülnek, másoktól vesznek licenceket, így erősítve bástyáikat olyan, sok streamingpiaci szereplőhöz kevésbé hozzászokott régiókban is, mint amilyen akár a kelet-európai térség is.
- Franchise: vannak, akinél adottak a végtelenségig préselhető címek (pl. Marvel és Star Wars a Disney-nél), mások még mindig felvásárlásokkal vagy saját gyártásokkal igyekszik megtalálni a Szent Grált , amire majd hosszú évekig alapozhat – lásd a Netflixet, ahol bár e téren lassan teljesen magukra találnak (Különösen veszélyes bűnözők, Vaják stb.), azért messze vannak még mondjuk a Marvel-féle szuperhősgyártől.
- Katalógus: bár relevanciája kétes, a Nielsen amerikai tévéképernyős panelmérése szerint a legstreameltebb filmek között főképp Disney-animációk és családi filmek találhatók 2021-ben – tehát nemcsak a friss saját gyártások, a céget naggyá tevő klasszikusok jelenléte is kiemelt jelentőségű, pláne a családos előfizetők miatt. Úgy tűnik, a patinás Pixar animációs stúdiónak kvázi ez lehet a veszte, már ami a mozis premierjeit illeti, ugyanis amióta a Disney+-országokban streamingen debütáltatják filmjeiket (Lelki ismeretek, Luca, idén pedig a Pirula pandát), azok állítólag mind hangos sikerek ott.
- Sport: egyre felkapottabb terület, ma már sportesemények vagy ligák kizárólagos streamingjogaira is számottevő pénzeket el tudnak tapsolni a médiavállalatok éves tartalomgyártási költéseiken belül – és jól is teszik, bár nyilván régiófüggő eszköz ez. A Disney+ indiai lába, a Disney+ Hotstar a globális előfizetők (118 millió) kábé harmadát teszi ki, ők például le is csaptak ezért az indiai krikettliga jogaira.
- Nemzetköziség: a Nyerd meg az életed! (Squid Game) nem az első nemzetközi gyártású sikerpélda, így is a valaha volt legnagyobb dobása lett a Netflixnek. Nemcsak, hogy nagy kereslet mutatkozik a nem angol nyelvű produkciókra, de egzotikus jellemvonásaik miatt nagyon könnyen el is adható exportcikkek ezek, melyeket később akár más nyelveken is lehet adaptálni. Az HBO Max is például a Max Originals címke alá fogja terelni a nem amerikai gyártásait, köztük a magyar A besúgót is.
Távolról sem biztos, hogy a most érkező szolgáltatók kínálata egy az egyben meg fog egyezni az amerikai változatokéval. Még csak el se hangzottak efféle ígéretek, a streamingjogok vándorlása, holléte ennél jóval keszekuszább történet. Annyi borítékolható, hogy a saját gyártások (pl. a disney+-os Marvel- és Star Wars-sorozatok vagy a Max Originals-címek) a rajttal hozzánk is el fognak érkezni.
Sőt, a Disney+ direkt az USA-n kívül futó alcsatornája, a Star pont azokat a Disney-hez köthető tartalmakat akarja nemzetközi vizeken összefogni, amiknek Amerikában amúgy máshol van meg a maguk otthona (FX kábeladó, Hulu streamingszolgáltató stb.), ily módon tehát a magyar Disney+ még akár az eredetinél is teljesebb élményt nyújthat.
De majd meglátjuk – hiszen olybá tűnik, fel fognak gyorsulni most már a történések, mi pedig majd rajongásunk, no meg pénztárcánk kénye-kedve szerint nevezhetünk be a streamingkánaánba.
Kategóriák a nemzetközi Disney+-felületeken, köztük a Starral. Fotó: Disney+
Ami a hétvégi programot illeti…
…ha eddig nem tetted volna, nézd meg moziban A világ legrosszabb emberét (Verdens verste menneske, 2021), mert norvég(-dán-francia-svéd koprodukciós) dramedyre beülni mindig jó, Joachim Trier (Hétköznapi titkaink, Thelma) talán legjobb rendezéséről van szó, Renate Reinsve főhősnője úgy adja át a kilátástalanságtól tartó húszas-harmincasok korszellemét, hogy megérdemelt a Cannes-ban kapott színésznői díja, és a film még a magyarok ingerküszöbét is megütötte, a zsánerhez képest ugyanis szép számban zarándokolnak nagy vászon elé.
A világ legrosszabb embere (Verdens verste menneske, 2021). Fotó: Mozinet
…kezdd el otthon Az afterpartit (The Afterparty, 2022– ), mert az Apple TV+ streamingszolgáltatón rajtoló komédiasorozatban közkedvelt nevettetők bukkannak fel (Dave Franco, Ilana Glazer, Ben Schwartz), és mert a gyilkossági rejtélybe forduló gimis osztálytalálkozót részről-részre új karakter szemszögéből mesélik újra, közben a murder mystery műfaját is fenekestül felforgatva. A fenomenális Phil Lord-Christopher Miller író-producerpáros ritkán szokott rendezni is (Jump Street-filmek, A LEGO-kaland), Miller csaknem hét év után tett most kivételt.
Az afterparti (The Afterparty, 2022– ). Fotó: Apple TV+
…játssz a Pokémon Legends: Arceusszal (Nintendo Switch, 2022), a zsebszörnyes gigafranchise legfrissebb iterációjával, mert lehet, hogy a kemény mag köreiben kisebb felhördülést okozott a szerényebb látványvilág, de új, valós idejű harcrendszerével mégis a legendás sorozat megújítójává avanzsálódhat. Ha Switch-tulaj vagy, miért is ne tennél vele egy próbát? Úgyis ez lesz 2022 elejének nagy eseményjátéka a hibrid konzolon, és még az értékelések is egészen korrektek.
Pokémon Legends: Arceus (Nintendo Switch, 2022). Fotó: Nintendo
Borítókép: Kin Li // Unsplash
