A Panasonic mielőtt kiszervezte a gyártást kínai partnereinek, előrukkolt egy házon belül összerakott top televízióval. Ez a monumentális JZ2000, amelynél az volt a kérdés, hogy nyomott hagyott-e rajta a kaotikus időszak, úgyhogy megnéztük élőben.
Az egykor a tévés iparág legnagyobb szereplői közé tartozó Panasonic az elmúlt egy évtizedben radikálisan átpozícionálta magát. A cég vezetése úgy döntött, hogy nem megy bele az árharcba, és elsősorban a prémium szegmensre, illetve néhány régióra, egészen pontosan Japánra és Európára fókuszál.
A fejlesztéseket nem hanyagolták el, és ennek köszönhetően az elmúlt években letettek az asztalra néhány döbbenetesen jó készüléket, azonban ez a stratégia a jelek szerint gazdaságilag nem volt kifizetődő. A holding vezetése ugyanis úgy határozott a közelmúltban, hogy bezárja összeszerelő üzemeit, és ezt a munkát kiszervezik kínai partnerekhez.
Ezzel pedig egy korszak lezárul, mert bár a fejlesztéseket tovább folytatják, és lesznek is új televíziók, de azért ez mégsem ugyanaz, mintha mindent száz százalékosan kézben tartanának.
Mindenesetre a vállalat még húzott egy nagyot, és színre lépett a Panasonic JZ2000 nevű OLED tévével, amely még a saját gyárakban készült, és amely lehet, hogy az utolsó igazi csúcskészülékük. A termék Magyarországon is elérhető, kaptunk egy példányt kipróbálásra, meg is nézzük, és elmondjuk, hogy milyen lett, megéri-e megvenni, és ha igen, akkor kinek.
Komoly elvárások
A Panasonic minden egyes észtendőben előrukkolt egy olyan készülékkel, amely a legfontosabb kategóriákban, azaz a kép- és hangminőség terén ott volt a világ legjobb modelljei között. Még így is, hogy már kifele kacsintgattak az iparágból, gond nélkül tudták hozni azt, amiért a mondjuk a feltörekvő kínai vetélytársak mindent megadnának. Emiatt aztán irgalmatlan nagyok voltak az elvárások a JZ2000 irányába. Már csak azért is, mert a 65 inches modell ára az egymillió forintot nyaldossa, ezzel pedig egyértelműen a szűkebb kategóriája legdrágább darabjai közé tartozik.
Ortodox dizájn
A legtöbb gyártó keményen próbálkozik, hogy dizájn terén is előrukkoljon valamilyen varázslattal az OLED szegmensben, ám a Panasonic nem tartozik közéjük. A cég ultrakonzervatív álláspontot képviselt ebben a kérdésben az utóbbi időszakban, és a JZ2000 sem lóg ki a sorból. Nyoma sincs a furmányos formai elemeknek, trükkös talpnak, hiszen maradtak a tradicionális megoldásoknál.
A modell totálisan semleges külsővel bír, gyakorlatilag egy monumentális fekete képernyő, ultravékony kávákkal, semleges kör alakú talppal.
Ezzel egyébként semmi gond nincs, de tény, hogy nem ez az a készülék, amiről süt az innováció, legalábbis amíg be nem kapcsolják. Az komoly pozitívum, hogy a kijelző forgatható, ez manapság ugyanis egyáltalán nem divat, és természetesen a falra is felakasztható egy teljesen szokványos konzol segítségével.
Már akadnak olyan televíziók amelyeknél a ki- és bemeneteket a hátlapra pakolják, ám ez a készülék nem tartozik közéjük, hiszen a csatlakozók a hátlapon kaptak helyet. E téren panaszra ok nem lehet, van itt minden, ami manapság szóba jöhet, még a legmodernebbnek számító HDMI 2.1 port sem hiányzik.
Sokkoló képminőség
Egy modern tv esetében a kép minőségét alapvetően két dolog határozza meg: Maga a kijelző, amelynél a technológia alapvetően határozza meg a lehetőségeket, tehát például a színgazdagságot, a maximális kontrasztot, fényerőt és a képfrissítési rátát. Illetve a képfeldolgozó processzor, amelynek a feladata, hogy a panelből kihozza a legtöbbet, azaz, hogy megfelelő legyen a színpontosság, a mozgásmegjelenítés, és ne legyenek hibák.
A Panasonic JZ2000-be az LG Display által gyártott 65 inches, azaz 165 centiméteres OLED panel került, amelyet viszont a japán mérnökök egy kicsit megbuheráltak. Radikálisan sikerült javítaniuk a hűtésen, és nagyobb fényerőt tudnak ezáltal belőle kicsiholni. A mesterséges intelligenciát használó HCX Pro AI processzor pedig saját fejlesztésű, és igazán ez a Panasonic csodafegyvere, amivel oda tud pörkölni a vetélytársaknak.
A kép minősége ugyanis irgalmatlanul jó: a színek normális beállítások mellett természetesek, a mozgásmegjelenítés pedig hibátlan, semmilyen akadozás, szaggatás nem tapasztalható.
Az OLED eljárásból fakadóan szó szerint belülről ragyognak, a fekete tökéletes, a kontraszt végtelen. A modell 3840 x 2160 képpont megjelenítését biztosítja, azaz 4K-s, szóval a részletességre sem lehet panasz. A tv 120 Hz-es, azaz másodpercenként 120 képkocka megjelenítését szavatolja, ami dupla annyi, amit az átlagos tévék produkálnak.
A bemeneti késleltetése rém alacsony, körülbelül 10 ms, így játékra is beválhat, tökéletes kiegészítője lehet egy új generációs csúcs konzolnak, mondjuk egy PlayStation 5-nek. A már említett magasabb fényerő miatt a HDR tartalmak megjelenítése látványosabb, mint amit a többi OLED tévénél tapasztalhatunk, szóval tényleg volt értelme a bütykölésnek, hiszen az szemmel látható előnyöket kínál.
Bombasztikus hangzás
A készülékbe a Technics mérnökei által megtervezett hangrendszer került, amely különlegesnek számít a mai mezőnyben. Ugyanis pakoltak a képernyő alá hangszórókat, amelyeket a szokásokkal ellentétben nem dugtak el, hanem direkt a nézők felé irányították. Emellett került bele két hangsugárzó, amely oldalra néz, illetve két másik, amelyik felfele.
Ez utóbbi a plafon irányába szórja a hangokat, és onnan visszaverődve felülről támadja a felhasználók füleit. A mélynyomót sem spórolták ki belőle, amely a basszus hangok telt és gazdag megszólaltatásáért felel. Ennek köszönhetően a mélyek is érzékelhetőek, tisztán dörrennek meg, ami beton biztos alapokat teremt a dinamikus megszólaláshoz. A hangerő kellően nagy, és az összhatás nagyon-nagyon jó.
A hangminőség terén kifogástalanul teljesít, és azon ritka darabok közé tartozik, aminél nem érzi azt az ember, hogy feltétlenül rá kéne dugni egy normális külső hangrendszert.
A tv támogatja a Bluetooth technológia használatát, és ennek révén vezeték nélküli úton ki lehet lőni a hangját egy kompatibilis eszközre, például egy fejhallgatóra, ami kényelmes és komfortos megoldás.
Problémás kezelés
A vezérlésre, és a csili-vili extrákra a Panasonic sosem fordított nagy figyelmet, és e téren a JZ2000 elmarad a riválisaitól. A házon belül kalapálgatott MyHomeScreen nevű okostévé rendszer gyors és stabil, azonban meglehetősen csúnyácska, a felépítése kicsit logikátlan, és bár magyarul is tud, de mindent összevetve nem túl felhasználóbarát.
A készüléken keresztül közvetlenül elérhető néhány internetes alkalmazás, amelyek között megtalálható a Netflix, a YouTube, de például a HBO már nem. A gyárilag előre telepített médialejátszó szoftver formátumtámogatásával is akadnak problémák, ugyanis jó pár fontos, népszerű szabvánnyal nem boldogul.
Megéri?
A nem is lehet kétség, hogy a tv leggyengébb pontja a vezérlés, de azért katasztrófáról nem beszélhetünk. Szó sincs arról, hogy használhatatlan lenne a termék, ám tény, hogy vannak rivális modellek, amelyek sokoldalúbbak, kényelmesebben irányíthatóak, és több látványos extra funkciót kínálnak.
A dizájn átlagos, de ennél sokkal fontosabb, hogy a kép- és hangminőség eszméletlenül jó. E két “versenyszámban” a konkurensek 99 százalékát biztosan lefőzi, és mivel ebben a termékcsaládban még mindig ez a két szempont a legfontosabb, ezért
nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a Panasonic JZ2000 a világ (egyik) legjobb tévéje, amivel nem nagyon lehet hibázni.
A készüléken egyáltalán nem érződik, hogy egy ilyen átmeneti időszakban készült, amikor cégen belül is nyilván rengeteg feszültség borzolta a kedélyeket. Személy szerint imádom a Pana prémium televízióit, ezért is fáj, hogy kiszervezték a gyártást, és csak remélni lehet, hogy mindez nem jelenti majd, hogy a romlás útjára lépnek, nagy kár lenne értük.