F1! Zsír!

Ritkábban csöng a telefonom, mint azt sokan gondolják, de ha hívnak, eléggé kiszámítható, hogy ki mit akar tőlem. A legtöbben be szeretnének kerülni az újságba, néhányan kimondva-kimondatlanul rögtön fel a címlapra. Ritka, de […]

Bővebben

Sportturizmus: az utazás új trendje a 21. században

A 21. században a sportpiac már nem csak sportszerekről és konditermekről szól, hiszen – hasonlóan a téli sportokhoz – egyre többen utaznak külföldre azért, hogy kedvenc hobbijukat új környezetben ‎próbálhassák ki, vagy versenyeken vegyenek részt – nemcsak nézőként. 

A sport az Európai Unió bruttó össztermékének 3 százalékát teszi ki és 7,3 millió embert foglalkoztat, míg a turizmus – az Unió harmadik legnagyobb iparága – a termelés 8,1 százalékát teszi ki és több, mint 16 millió embert foglalkoztat, ami 7,8 százaléka (direct+indirect) a teljes lakosságnak. A sportcélú utazások az elmúlt két évtizedben rendkívül megnövekedtek, mára az Unión belül minden negyedik utazás sportcélú.

A szakértők jelentős, akár évi 6 százalékos növekedést jósolnak ezen a területen, ami jelentősen meghaladja a klasszikus turisztikai utazások évi 4 százalékos növekedését.

A kifejezetten sportcélú utazások 2005 és 2017 között megduplázódtak (46 milliárd amerikai dollárról 90 milliárd dollárra értékben). A másik érdekes adat, hogy megfelelő targetálás esetén a sportcélú utasok 58 százaléka visszatér a desztinációba.

Sport látnivalók, sportélmények, szabadidősportok

A turisztikai vonatkozású sportpiacnak számos csoportja van. Ezek az alábbi három kategóriába sorolhatóak be:

1. Sport látnivalók

Az egyik legnépszerűbb a „sport látnivalók”, azaz a világversenyekre, meccsekre való látogatások (évi 15 millió utazás világszinten), melyben Budapest vezető szerepet tölt be, a tavalyi évben is, és idén is számos (asztalitenisz, vívás, öttusa, kajak-kenu) világversenynek adtunk és adunk otthont. (A közelmúltban a kormány külön szervezetet is létrehozott a feladatra Sportesemények Szervezéséért, Lebonyolításáért és Sportszolgáltatásért Felelős Nonprofit Kft. néven.)

Ez a fajta turizmus egyébként leginább az amerikai kultúrában terjedt el, de számos más sportág és nemzet is jelen van az élmezőnyben; a legnézettebb (átlagos nézőszám) versenyek pl. a Forma1 (203 ezer), az NFL (67 ezer), a Bundesliga (44 ezer), az Ausztrál Football (36 ezer), majd az MLB, Ír Hurling, Indiai Krikett, Rugby, NBA és jéghoki stb. Szintén az amerikai kultúrához köthető a „nosztalgiasport turizmus”, mely az úgynevezett „Hall of Fame”-típusú kiállításokra, tárlatokra épült.

Ami miatt egyre nagyobb üzlet az Australian Open: a kínai középosztály

2. Sportélményre épülő turizmus

A „sportélményre épülő turizmus” szinte minden sportágat érint, a tömegsportokon túl (pl. futás, kerékpár, úszás) a kisebb szub-sportok is jelentős utazást generálnak saját közösségeikben, melyek mögött a különleges és egyedi infrastruktúra, illetve a versenyek állnak.

A tömegsportok élén a városi maratonok állnak, szinte külön iparágat teremtve,

a „fogyasztók” pedig előszeretettel tervezik így, a versenyek mentén több állomásos utazásaikat.

A legnépszerűbb maratonokra (mint a New York-i, a chicagói, a párizsi, a londoni és a berlini) több százezren jelentkeznek, de mindössze 36-50 ezer fő indulhat évente. Az extrém és kisebb szub-sportok szintén jelentős utazási kapacitást generálnak saját közösségeikben, melyek mögött a különleges és egyedi infrastruktúra, illetve a versenyek állnak; így van ez a „környezettől függő” (például szörf, snowboard) és a városi sportoknál egyaránt (ilyenek a gördeszka, a falmászás, vagy éppen a foci).

Hét jó példa, ahogy a XXI. század városa okosan költ a sportra

3. Szabadidősport

A szabadidősport erősödésével a sport továbbá – hasonlóan a gasztronómiához – önálló kikapcsolódásként is megjelenik, vagyis az utazók már nem hagyják otthon edzőfelszereléseiket még egy rövidebb utazás alkalmával sem, hiszen az adott desztinációban is folytatni kívánják kedvenc sportjukat. Ez a piac jelenleg még gyerekcipőben jár, így kevés adat áll rendelkezésre arról, hogy a városi sportszolgáltatók mennyi belépőt értékesítenek „ideiglenes felhasználók” számára, valamint hogy hányan járnak futni például a Margitszigetre a helyi szállodákból és egyéb fogadóhelyekről, de

a 21. században minden bizonnyal jelentős piaccal lehet kalkulálni.

 

Budapest számára tehát egyrészt városfejlesztési, másrészt kommunikációs feladatként kell tekinteni a turizmus új formájára,

hogy a meglévő infrastruktúra és működő vállalkozások és közösségek a turisták számára is elérhetőek legyenek. A sportközösségek számára pedig az a legjobb stratégia, ha már most elkezdenek láthatóvá válni, mert jelentős bevételre tehetnek szert például az Airbnb új „experience”, azaz élmény-szolgáltatások platformjával.

Mezős Balázs

városkommunikációs szakember, a Budapest Urban Games alapítója

A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tajgai, véleményük nem feltétlen tükrözi a szerkesztőségét.

Fotók forrása: Budapest Urban Games

Olvasd el A jó élet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő