Óriási a piac, de a magyar könyvkiadás könyvtervezési szempontból nincs túl jó állapotban Polgárdi Ákos szerint. A tervezőgrafikus úgy látja, hiába vannak a kiadói oldalon nagy szereplők, a legtöbbjüknél hiányzik az igényesség és a kreativitás, ha a könyvtervezésről van szó. Tehetséges tervezőkből pedig nincs hiány – a Magyar Könyvtervezés díj őket állítja reflektorfénybe.
Pannonhalmán gyűlt össze a 2023-as Magyar Könyvtervezés díj zsűrije, hogy eldöntsék, kik a hazai könyvtervezők legjobbjai. Győzteseket csak később avatnak, most a shortlistesek közül párat felvillantunk a teljesség igénye nélkül.
Nemcsak a nagymúzeumos irány van
„Heves viták voltak, egy órával tovább is tartott, mint terveztük, de sikerült” – mondja Ákos. A tavaly indult Magyar Könyvtervezés díj második zsűrizése idén is eredményes volt. A 141 nevezett pályaműből kategóriánként (Szépirodalom, Szakkönyv, Gyerek- és ifjúsági könyv, Egyéb, Album és katalógus) alakult ki a shortlista, a győztesek neve csak április 11-jén a Fugában tartott díjátadón derül ki.
Ha a zsiráfok / tervező: Turi Lilla (3 kép)
Az idei mezőny erősebb, de megosztóbb, mint a tavalyi. Ákos az Egyéb kategóriát emeli ki, ahol a pályaművek nem illeszkednek a hagyományos műfajok közé. Mindegyik sajátos, és olyan izgalmas alternatívák, amikhez a tervezőgrafikus szerint nem szoktunk hozzá a nagyobb magyar kiadóknál. A másik kedvence a Katalógus. „Jó látni, hogy mennyire más is lehet egy kiállítási album, és nemcsak a nagymúzeumos irány van.”
Polgárdi Ákos tervezőgrafikus, a Submachine stúdió alapítója. Szakterülete az információs rendszertervezés, a tipográfia és a könyvtervezés.
A Magyar Könyvtervező díj idei zsűrije: Sipos Máté, Barbora Müllerova, Petovská Flóra, Farkas Zsolt, Polgárdi Ákos, Rubik Ágnes, Viski Noémi és Czakó Zsolt // fotó: Mohai Balázs
A díj alapja: saját zseb
Ákos a díjat Rubik Ágnessel közösen alapította, semmilyen szponzor nem áll mögöttük, pénzjutalom nem jár a nyerteseknek. Munkáikat önkéntesek és felajánlások segítik, de a két alapító tavaly így is több mint félmillió forintot költött a költségekre. „Ennek a lebonyolítása egyébként szerényen számolva 15-20 millió forint lenne” – mondja Ákos. Nevezési díj nincs, mert úgy a szakma felét ki is zárnák. „Ők nem egy startup ux researcherei, hanem magyar könyvkiadóknál dolgozó könyvtervezők, akik jó esetében 300-400 ezer forintot keresnek havonta.”
Erdők-mezők népmeséi / tervezők: Endrődi Kata, Ónya-Oláh Dóra (3 kép)
A pályázat csak könyvtervezőknek, illusztrátoroknak és művészeti vezetőknek szól és ebben – meg az eltérő megközelítésben – jelentősen különböznek az ötvenes években alapított Szép Magyar Könyv díjtól. Utóbbinál alapvetően a kiadók, nem a tervezők jelentkezését várják. „Mi szeretnék, hogy a tervezők nevezzenek azokkal a munkáikkal, amikre büszkék.”
A könyvtervezés nem szexi dolog, kell hozzá elszántság
A tervezőgrafikus szerint a magyar könyvdizájn minősége nem egyenletes, a katalóguskiadás például magasabb színvonalú, mint a gyermek-, vagy szépirodalmi könyveké. Az egyik probléma „kiviteli ügy”, a legtöbben inkább az olcsóbb megoldásokat választják a drágább, de igényesebb helyett. Az innovációnak a „fejekben lévő konzervativizmus” sem tesz jót.
„A kiadók egyszerűen nem bátrak a könyvtervezésnél”
– mondja Ákos. Ellenpéldaként a Csirimojó Kiadót hozza. „Ha megfogod a könyveiket látod, hogy milyen a jó kivitelezés és tervezés.” A Csirimojó csak fordításokat ad ki, főleg cseh, szlovák és szlovén szerzőktől, alapítói idén a Magyar Könyvtervezés díjon is zsűriztek.
Öt munka, lassítva / tervező: Szmolka Zoltán, Bene Tamás / fotós: Máté Balázs (3 kép)
Egy könyvtervező jó esetben a mérettel, a papírral és a kötészettel is számol, és akkor ott vannak a független részek is, mint a kiadványtervezés, kompozíció, vagy a tipográfia. Ezek teljesen önálló szakágak, ám Ákos szerint Magyarországon az a legjellemzőbb, hogy az gyerekkönyv-illusztrátor ezeket is magára vállalja, vagy a feladatokat rábízzák a kiadó házi tördelőjére. Ez sokszor a kapacitáshiány vagy spórolás miatt történik így, ami a minőség rovására megy.
Solidarity Must Be Defended / tervező: Salát Zalán Péter és Hepke Alajos Miklós /fotós: Biró Dávid (3 kép)
„Ha az ember levesz egy 60-as évekbeli Mórás gyerekkönyvet, akkor azt látja, hogy az illusztráció remek, a kompozíció, a tördelés és az anyagok is sokkal jobbak, mint most” – mondja Ákos. Úgy látja, a rendszerváltás sok szempontból az egész piacot megreccsentette.
A hatalmas példányszámokat produkáló, államosított bérnyomdai környezet után hirtelen versenyezni kellett, majd bejött a számítógépes tervezés is, ami sok munkát feleslegessé tett.
Ezeket a változásokat a könyvszakma kis része vészelte csak át, és sokan azóta is küszködnek. „A könyvtervezés nem szexi dolog. Nem egy jól fizetett szakma, kell hozzá elszántság. Persze, megvan a bája, hogy az ember tervez valamit és lesz belőle ötezer példány, de maga a közeg nagyon kisemmizett. Egy magyar könyvkiadó ilyen szempontból nem egy vidám hely.”
Soros-szótár / tervező: Borbás Márton, fotós: (3 kép)
Azért lát üdvözlendő változásokat is. „Van, hogy egész gyorsan el tudnak harapózni olyan dizájntrendek vagy gyártási divatok, amikről pár éve még bármelyik kiadó azt mondta, hogy drága, vagy a magyar emberek nem érettek rá.” Pedig ennél a piacnál fő szempont, hogy egy kiadó jól meg tudja különböztetni magát és kiemelkedjen a versenyből. A Magyar Könyvtervezés díj célja az is, hogy akár a nagyobb kiadók is felfigyeljenek a legizgalmasabb példákra, és meglássák bennük a lehetőséget.
A shortlistások kategóriánként:
Szépirodalom:
- Akkor inkább már most megdöglök – tervező: Bárdy Anna
- Legjobban a nőktől féltem – tervező: Bárdy Anna
- No room – tervező: Nagy-Balogh Györgyi
- A lázadó ember – tervezők: belív: Kaposvári Franciska; borító: Féder Márta
- Semmi különös – Visnyai Zoltán, Pintér József
Szakkönyv:
- KNER ALBERT – tervező: Erdélyi Sarolta Ágnes
- Approximating Borders – tervező: Imre Réka
- Solidarity Must Be Defended – tervezők: Salát Zalán Péter, Hepke Alajos Miklós
- Veszprém épített öröksége – tervező: De_form
- A végtelen építeszete – tervező: De_form
- Schools and Museums of Modern Design in Transylvania Around 1900 – tervező: De_form
- Elmélet és tudomány a művészeti gyakorlatban – tervező: Visnyai Zoltán
Gyerekkönyv, ifjúsági könyv:
- A cirkusztanoda – tervező: Cselőtei Zsófia Olga
- Ha a zsiráfok… – tervező: Turi Lilla
- Erdők-mezők népmeséi – tervező: Endrődi Kata, Ónya-Oláh Dóra
- UNFINISHED – tervező: Bényi Lilla, Venekei Dóra
- Léghajó a város fölött – tervező: Jakab Eszter, Bakos Tamás
- Költővel nem járnék – tervező: Herbszt László
Egyéb:
- SOROS-SZÓTÁR – tervező: Borbás Márton
- Öt munka, lassítva – tervezők: Szmolka Zoltán, Bene Tamás
- Studio Arkitekter – tervező: Szőke Gergely
- ÁTÍRÓTÖMB – tervező: Tóth Teodóra
- A gyaloglás filozófiája – tervező: Köves Lili
Album, katalógus:
- Klimó Károly: Egység a különbözőségben – tervező: Kozma Dániel
- Badacsony – tervező: Farkas Anna
- Orosz Color Book /Orosz Black Book – tervező: Rostoka László
- TechnoCool – tervező: Kazsik Marcell
- MINT TE ÉS ÉN – tervezők: Császár Adrienn, Kaszanyi Nóra
- A kert – tervező: Takács Lídia
- Székátiratok – tervezők: Hoffmann Tamás Boldizsár
A kiemelt képen az Öt munka, lassítva látható, fotós: Máté Balázs
