Bár már számtalan cikket olvashattunk a klímaválság egészségügyi és mentális következményeiről, a Lancet tudományos folyóirat friss jelentése és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legújabb kutatása minden eddiginél fenyegetőbb képet fest. Szabó Amanda Imola, meteorológus, éghajlatkutató, az ELTE Környezettudományi Doktori Iskolájának doktorandusza gondolatai mentén összegeztük, mit jelent ez a gyakorlatban.
Világszerte emberek millióinak egészségét károsítja a klímaváltozás már most is, melynek hatásai, egy, a Lancet tudományos folyóiratban megjelent jelentés alapján a világ egyik elsődleges egészségügyi kockázatának számítanak. A szakértők előrejelzései szerint
2050-re évente várhatóan további 250 000 ember fog meghalni az éghajlatváltozás miatt, és a pesszimista forgatókönyv szerint, mely mentén jelenleg is haladunk, a század végére ez a szám évente 9 millióra nőhet.
Az egészségi állapot esetén nemcsak a fizikai, hanem a mentális és szociális jóllétről is beszélünk és ezek figyelembevételével az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) második munkacsoportjának legutóbbi jelentése, mely az éghajlatváltozás hatásait, valamint a lehetséges alkalmazkodást összegzi, a következő egészséggel kapcsolatos fő kockázatokra hívja fel a figyelmet.
Az éghajlatváltozás fizikai egészségre gyakorolt hatásai
- Az éghajlatváltozás hatására egyre nagyobb területeken jelennek meg fertőzéseket terjesztő élőlények, többek között a Lyme-kórt vagy az agyhártyagyulladást terjesztő kullancsok. A további inváziós fajok terjeszkedése növekvő kockázatot jelent Európa számára is.
- A melegedés és az áradások növekedése miatt egyre több helyen jelennek meg olyan fertőzések, mint a kolera vagy más gyomor- és bélrendszert támadó megbetegedések.
- Az éghajlatváltozás az élelmezésbiztonság négy aspektusát érintheti: élelmiszertermelés és -elérhetőség, élelmiszer-ellátás stabilitása, élelmiszerekhez való hozzáférés és élelmiszer-felhasználás. A fokozódó hőség és aszály következtében súlyosbodnak az egészséget és az élelmiszertermelést fenyegető kockázatok és a hőstressz hatására csökken a munkatermelékenység is. Ez dominóhatásként növeli az élelmiszerárakat, csökkenti a háztartások jövedelmét és fokozza az alultápláltságból eredő egészségügyi hatásokat, különös tekintettel a trópusi területekre.
- A szakértők spekuláció szerint az éghajlatváltozás hatásaihoz köthető halálozás több mint harmada a gyermekek alultápláltsága és fertőzések miatt következik be. Ennek oka az élelmiszer- és/vagy tápanyaghiány, a nem megfelelő vízminőség, valamint a nyugodt életkörülmények hiányából eredő szoptatás és gondozás nélkülözése. A hőmérséklet emelkedése az elhízáshoz is hozzájárulhat a csökkenő fizikai aktivitás, az élelmiszerárak növekedése és a feldolgozott élelmiszerek elterjedése miatt.
- Az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos negatív egészségügyi hatások fokozódnak a növényeket érő kémiai szennyeződések elterjedésével. Erre példa, hogy a felmelegedés hatására olvadó permafroszt talajokból felszabaduló higany biológiai úton felhalmozódhat az élővilágban, így tengerekben és szárazföldi élőlényekben bekerülve a táplálékláncba, ezáltal élelmiszereinkbe is.
- Az emelkedő hőmérséklet hatására a szalmonellafertőzéshez köthető kockázatok is növekednek
- A vizeink mellett a levegő szennyezettsége is súlyos kockázatokat jelent. A PM2.5 szálló por következtében bekövetkező korai halálesetek száma globálisan már 2030-ra várhatóan több mint 55 ezer lesz, míg éghajlatváltozás 16%-os csökkenés lenne várható 2000-hez képest. A felszínközeli ózonhoz köthető korai halálozások száma a század közepére 43600 lehet és a század végére az összes korai halálesetek 14%-ért lehet felelős.
- Az erdőtüzek füstje is hozzájárul a légszennyező anyagok légköri feldúsulásához, tovább fokozva a felmelegedést. Ez az ördögi kör társul a közvetlenül az emberi tevékenységekből a légkörbe jutó légszennyező anyagok okozta megbetegedések kockázatával.
- A hosszabbodó és magasabb koncentrációjú pollen szezon fokozhatja az allergiás tünetek súlyosságát. Európában például a parlagfűvel szembeni érzékenység várhatóan több mint kétszeresére nő, 33 helyett 77 millió ember lesz kitéve az allergiás tüneteknek.
- Az egészségünket fenyegető növekvő éghajlati kockázatok, mint például egy jelentős infrastrukturális károkat okozó villámárvíz ráadásul az egészségügyi és szociális támogatói rendszereket is meggyengíthetik, fokozva ezzel a lakosság kiszolgáltatottságát.
Poszttraumás stressz, szorongás, bűntudat, és akár öngyilkosság – mentális hatások
Az éghajlatváltozással összefüggő események mentális jólétre gyakorolt hatásai közvetlen és közvetett hatást gyakorolnak a szervezetünkre. A közvetlen hatások többnyire szélsőséges időjárási események után jelentkeznek, és magukban foglalják a poszttraumás stressz-szindrómát, a szorongást, a kábítószerrel való visszaélést, a depressziót és még az öngyilkossági gondolatokat is. A közvetett hatások közé tartoznak a gazdasági veszteségek, a lakóhelyelhagyás, a kényszermigráció és a szűkös erőforrásokért folytatott verseny.
Kimutatták, hogy az ausztráliai Adelaide városában a hőhullámok idején nőtt a mentális egészségügyi problémák miatti kórházi felvételek száma, és összefüggést találtak a szélsőséges hőség, a csökkent terméshozam és az indiai farmerek öngyilkossága között. Európát sem kímélik az éghajlatváltozás mentális egészségre gyakorolt hatásai: a nyári áradások dokumentáltan okoztak poszttraumatikus stressz zavart, depressziót és szorongást.
A szélsőséges események okozta traumák mellett nem elhanyagolható a klímaszorongás sem. Az éghajlati szorongás kialakulásához hozzátartozik, hogy tudjuk, hogy veszély közeleg, de nincsenek megtéve a kellő lépések a katasztrófa elkerülésére.
Az úgynevezett „öko-szorongás” az olyan szorongás jelenléte, mely az éghajlati és ökológiai válságok által jelentett egzisztenciális fenyegetés miatt alakul ki. Ez a hatás már Európában is megjelent, főleg a fiatalabb korosztály esetén.
Van megoldás?
Mivel a klímaválság folyamatainak egy része már visszafordíthatatlan, az egyetlen megoldást az jelenti, ha megtanulunk alkalmazkodni az éghajlatváltozás egészségügyi hatásaihoz. A vektorok által terjesztett betegségek esetében például a hatékony alkalmazkodási lehetőségek közé tartozik a korai figyelmeztető rendszerek kiépítése és az oltóanyag-fejlesztés, míg a mentális egészségügyi kockázatok csökkentésének első lépése lehet a célzott egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, valamint a szélsőséges időjárási események hatásainak nyomon követése.
A szerteágazó kockázatok miatt a WHO keretrendszert dolgozott ki az egészségügyi rendszerek kapacitásának növelésére, mely alkalmas az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra. A rendszer célja, hogy lehetővé tegye a potenciális kockázatok előrejelzését, az arra való gyors válaszlépéseket és alkalmazkodást.
A teljes rendszer hatékony működéséhez szükséges a megfelelő tudás, eszközök, valamint emberi és pénzügyi erőforrások megteremtése, hogy az egészségügyi rendszereink képesek legyenek jobban alkalmazkodni a növekvő és változó kihívásokhoz.
És persze vannak olyan tényezők is, amire még lehet ráhatásunk: ide tartozik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése többek között a tiszta energia és közlekedés elterjedésével, az éghajlatváltozással szemben ellenállóbb várostervezés, a fenntartható élelmiszerrendszerek és a törekvés az egészségesebb, klímabarát étrend elterjedésére.
Jó gyakorlat lehet a táplálkozás-érzékeny és integrált agroökológiai gazdálkodási rendszerek kiépítése, melyek lehetőséget kínálnak a változatos étrend kialakítására a háztartások szintjén, miközben helyi ellenálló képességet épít ki az éghajlattal összefüggő élelmiszer-ellátási bizonytalanságokkal szemben. Elengedhetetlen továbbá az egészségügyi és szociális védelmi rendszerekhez való egyetemes hozzáférés és oktatás, a lakhatás minőségének javítása.
