F1! Zsír!

Ritkábban csöng a telefonom, mint azt sokan gondolják, de ha hívnak, eléggé kiszámítható, hogy ki mit akar tőlem. A legtöbben be szeretnének kerülni az újságba, néhányan kimondva-kimondatlanul rögtön fel a címlapra. Ritka, de […]

Bővebben

Katowicei klímacsúcs: a gyengén teljesítő kategóriába került Magyarország

Alig két hónappal azután, hogy a klímatudósok által készített ENSZ-jelentés arra figyelmeztetett, hogy mindössze 12 évünk van a világ megmentésére, a katowicei klímacsúcs (COP24) úgy ért véget, hogy csak eljárási kérdésekben történt részleges előrehaladás, de a globális éghajlatvédelmi cselekvés felgyorsításáról nem született döntés. Az üzenet világos: Magyarországnak is fel kell hagynia a szennyező szén használatával, és meg kell kezdenie az átállást a megújuló alapú energiagazdaságra.

A COP24 ugyan megalkotta a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény végrehajtásához szükséges szabálykönyvet, a klímavédelmi vállalások növelése elmaradt – pedig az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) drámai októberi jelentése ezt ugyancsak indokolta volna. Az igazán szomorú azonban az, hogy

a jelenlegi klímacsúcson számos ország blokkolta vagy lassította az éghajlatvédelmi intézkedések meghozatalát, miközben a kiszolgáltatott szigetállamok és az elszegényedett országok számára létfontosságú a sürgős cselekvés.

Az Európai Bizottság céljaival megegyezően 2050-re Magyarországnak is 100 százalékos kibocsátás-csökkentést (teljes dekarbonizációt), de legalábbis karbonsemlegességet kell elérnie. Ennek keretében Magyarországon is fokozatosan meg kell kezdeni a felkészülést a szén utáni korszakra, és fel kell hagyni a szennyező szén használatával. Csak a Mátrai Szénerőmű bezárásával nagyságrendileg 10 százalékkal lehetne csökkenteni Magyarország szén-dioxid-kibocsátását – lehetséges, hogy az erőművet tényleg bezárják, de az is elképzelhető, hogy akár még új blokk is épülhet a Mátrában. (A visontai erőmű jelenleg Magyarország villamosenergia-felhasználásának 14 százalékát állítja elő, ráadásul exportra is képes termelni.)

A világkormány tagjai is lehetnek idióták, de a reményt nem szabad feladni

 

Magyarország egyébként a 42. helyezést érte el a legfrissebb Éghajlatváltozási Teljesítési Mutatóban (CCPI 2019), amelyet ma hoztak nyilvánosságra Katowicében, az ENSZ 24. klímacsúcsán. A CCPI tizennégy év óta 14 kategóriában pontozza 56 ország és az Európai Unió éghajlatvédelmi teljesítményét. A most kiadott mutató szerint

az összesített listát Svédország vezeti, Marokkó a második, amit megújuló energiák terén végrehajtott fejlesztéseinek köszönhet, és Litvánia a harmadik legjobb. A rendkívül gyengén teljesítő országok között szerepel az Egyesült Államok és Kína.

Magyarország a gyengén teljesítő kategóriába került a 42. helyezésével. Kedvezőnek ítélték, hogy az elmúlt évtizedek során jelentősen csökkent hazánk szén-dioxid-kibocsátása (bár az utóbbi néhány évben ismét emelkedésnek indult), rontotta viszont a pontszámainkat, hogy a megújuló energiában a – nagyrészt fenntarthatatlan – biomasszaégetés játssza a vezető szerepet, a szélenergia használata gyakorlatilag betiltásra került, és nincs megfelelő terv sem a megújuló energiára való átállásra, sem a szénfelhasználás kivezetésére.

Jennifer Morgan, a Greenpeace International igazgatója szerint a tudósok fenyegető figyelmeztetése után sokkal többre számítottak. Szerinte a mostani klímacsúcson a kormányok cserben hagyták az embereket, nem törődtek sem a tudományos eredményekkel, sem a kiszolgáltatott helyzetben lévőkkel. Az, hogy elismerték, gyorsan növelni kell az ambíciókat, és elfogadtak néhány szabályt a klímavédelmi intézkedések meghozatalára, borzasztóan kevés akkor, amikor egész nemzetek sorsa forog kockán.

Borítókép: Iler Stoe / Unsplash

Olvasd el A jó élet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő