Huszka Ági az ország talán legismertebb színtanácsadója, aki már nem csak „kendőz”, de oktat is. A nála töltött három órából kiderül: ez a szakma legalább annyira szól a pszichológiáról, mint az esztétikáról.
„Hihetetlen, hogy ezen a Budapesten már minden marhaságból meg lehet élni”
– mondja a nagyapám, miután kimondom előtte a „színtanácsadó” szót. Úgy döntök, a szolgáltatás árával már nem sokkolom, attól aztán biztosan kitérne a hitéből. Inkább majd, ha legközelebb hazautazom, megpróbálom vele megértetni, hogy mit is csinál egy ilyen alkalommal Huszka Ági, és miért érzem azt, hogy tényleg van létjogosultsága ennek a szakmának.
Csak két utca a Parlamenttől, szép kis földszinti stúdió, az elhelyezkedése ellenére nagyon világos. Ez fontos részlet: a profi színtanácsadás egyik ismérve ugyanis, hogy természetes fényben történik, a lámpa fénye csalóka képet ad az arc tónusairól. Ági és édesanyja fogadnak bennünket, színes textíliák a lakás minden pontján, tükrök, színtanról szóló könyvek, mindenféle színes kártyák, üdítő és nasi az asztalra készítve. Vendégszerető bagázs, értenek a kliens nyelvén, de mindez csak szimpatikus külcsín, a lényeg most következik.
Fotók: Sebestyén László (9 kép)
Utált vásárolni, ezért színtanácsadó lett
Ági olyan közvetlenséggel mesél, mintha egy régi ismerőse lennék. Mint kiderül, a színtanácsadás előtt hosszú utat járt be. Belekóstolt a szociopszichológiába, a marketingbe, a HR-be, azon belül a fejvadászatba. Ahogy egyre feljebb jutott a ranglétrán, zavarni kezdte, hogy mindig fiatalabbnak nézik a koránál, ezért figyelni kezdett az öltözködésére. Akkor még intuitív módon próbálta összeválogatni azt, amiben tekintélyparancsolónak tűnik a meetingeken. A gardróbfrissítés szükséghelyzet volt, egyébként sosem szeretett vásárolni. És bármilyen furcsa is, éppen ez indította el a styling- és a színtanácsadás világa felé. Minél inkább megismerte a saját színeit, annál hatékonyabban és gyorsabban letudhatta a bolti köröket. A másik nagy löketet a férje adta meg.
„A férjem korábban egy tipikus öltönyös férfi volt, háromféle szettel: volt az ing, a hétvégi túraszett, meg a sárga Crocs-papucs, és ennyi”
– meséli nevetve. Így jött el az a pont, amikor Ági karonfogta a férjét, és bejárták az outleteket. „Folyton hordtam neki oda a ruhákat, ő próbálgatta, és végül fel tudtuk újítani a ruhatárát. Hazafelé elmondta, hogy bár utál vásárolni, ezt most nagyon élvezte, szerinte ezzel kéne foglalkoznom. Akkor még hülyeségnek tűnt, mégis benne maradt a fejemben a gondolat.”
Ági először a stylist alapozó- és haladó képzést végezte el, majd a színtanácsadást is kitanulta. Eleinte barátokon gyakorolt, majd maga mögött hagyva a multivilágot, belevágott saját bizniszébe. Az új szerelemprojektben a tudományos érdeklődése is kielégülhetett.
„Az öltözködés a geometriáról szól, a színek tanulmánya pedig a fizikáról”
– mondja. „Fontos szerepet játszik az emberi pigmentáció, a melaninok, a genetika és a biológia, az öröklődés, a hemoglobin. Ezek mind meghatározzák, hogy milyen lesz a természetes színharmónia az adott emberen.”
Ági elmondja: a színtanácsadás tudománya eredetileg Johannes Itten festőművész és tanár nevéhez fűződik, aki megfigyelte, hogy a tanítványai gyakran olyan színekkel festenek, amik visszaidézik a saját tónusaikat. Szintén sokat tett a tudományághoz a hollywoodi filmipar, ahol a színes filmek térnyerése után központi kérdéssé vált a színészek öltöztetése.
„A színek tudat alatt befolyásolnak bennünket. Ha olyan jelenetsor van, ahol a színésznek harmóniát kell sugároznia, vagy olyan, ahol feszültséget mutat, rengeteg múlik a színeken.
Egy hollywoodi filmben viszonylag kevés idő van a történetmesélésre, ezért hatni kell az érzelmekre.”
Nem csak esztétika, pszichológia is
A klasszikus színtanácsadás a 80-as években kifejlesztett diszciplínák alapján tanít, de Ági ma már különutasnak számít a kortárs szakmán belül is. Többször is megjegyzi, hogy tartózkodik az idejétmúlt, beskatulyázó elméletektől, inkább újhullámos tanácsadónak tartja magát.
„A jó színtanácsadás a természetes színharmóniát keresi meg.
A legklasszikusabb mód ehhez a kendőzés, de mivel a színeink a genetikánkban kódoltak, lehet, hogy sok-sok év múlva a genetikai térképünkből is tudunk majd színtípust meghatározni. A természetes harmóniát egyébként a legtöbb emberi magától érzi, nem véletlenül nyúl adott színek után. Aki pedig a hozzá illő színekbe öltözik, az megbízható, harmonikus kisugárzást kölcsönöz, jó benyomást kelt.
Nem véletlen, hogy gyakran sales-eseket vagy vezetővé előléptetett munkatársakat is küldenek hozzám”
– mondja el.
Időközben a kanapéról a tanácsadós székbe kerültem, Ági fehér lepellel takarta le a ruhám és a hajam. És jönnek azok a bizonyos kendők: a kék, a sárga, a piros, a fehér, a zöld legkülönbözőbb árnyalatai kerülnek a vállamra, hogy kiderítsük a legfontosabb kérdéseket: milyen „évszak”, milyen hidegség és melegség van a bőrömben, és mennyire élénkek a színeim. Ezt egyébként nem végletesen, hanem skálaszerűen kell elképzelni, Ági szerint az emberek 75 százaléka inkább a meleg felé hajlik. Gyorsan kiderül, hogy én is közéjük tartozom.
Ági tetőtől talpig feketében van – mindig így végzi a munkáját, hiszen a ruhája színe nem viheti el a fókuszt a kendőkről. Ahogy rakosgatja rám a színeket, sorra kérdezi, hogy melyikben érzem jól magam. Nehéz elvonatkoztatni, ugyanis most nem azt kell nézni, hogy az adott szín mennyire tetszik, hanem, hogy általa milyen megvilágítást kap az arcom, mennyire karikás a szemem, mennyire egészséges vagy árnyékos a tónusom. Vannak általános, mindenkinél működő színek, mint amilyen a türkiz vagy a mályva, de a sötétkék, a fekete és a fehér szintén örök aduász. És persze vannak olyan színek is, amik csak adott típusnak jók.
Mikor ezt hallva töredelmesen bevallom, hogy rajongok a pasztellért, de ha felveszem, betegnek és kimerültnek néznek az emberek, megnyugtat.
„A színtanácsadás nem arról szól, hogy szigorú szabályokat állítunk fel. Semmi sem kötelező.
Ha megveszed a jó színt, könnyebb dolgod van, de ha ragaszkodsz a pasztellhez, tudod ellensúlyozni a tónusodnak megfelelő kiegészítőkkel és rúzsokkal.” Hozzáteszi: ha a természetes színharmónia megvan, még a smink is feleslegessé válik.
Sok férfi jár hozzá, akik a tanácsadás után aztán hálásak azért, hogy a jövőben még kevesebb időt kell tölteniük a boltokban, mivel célirányosan oda tudnak menni a megfelelő darabokhoz.
„Én szkeptikusan állok a színtanácsadáshoz. Nem tartom szerencsésnek, ha egy bizonytalanabb ember megkapja a színskáláját, és utána azt készpénznek veszi, nem mer kísérlezni más színekkel.
– mondja Csalár Bence, divatblogger. Pláne, ha a szakember által javasolt szín esetleg még csak nem is tetszik neki, vagy valamilyen rossz élményt idéz fel benne. De Bence szerint Ági pontosan tudja ezt, nem ezt az attitűdöt képviseli. Szerinte a színtanácsadás nagyrészt pszichológia, ami az önmagunk és a külvilág felé közvetített üzenetekről is szól.
„A színtanácsadás és a divat nem ugyanaz. Aki ért az egyikhez, nem biztos, hogy a másikhoz is van szeme. Az idősebb generáció öltözködésében sok olyan berögződés figyelhető meg, amiket a kortárs divat meghaladott.
Azt, hogy ha van egy piros táskád, szerezned kell egy piros nyakláncot és cipőt is, már rég idejétmúlt elképzelés, ami korlátozóan hat a szabad önkifejezésre.
Szerintem a színtanácsadásnak is ez a veszélye: hogy elveheti a divatnak azt az experimentális részét, amitől az merész és előremutató lesz.”
Bence felvetése kapcsán Ági elmondja: nem először találkozik ezzel a véleménnyel és nagy részben egyet is ért vele. Ezzel szemben, ha valakinek fejlett színtani látása van, az hatékonyan tudja ezt alkalmazni az emberi tónusok dimenziójában is.
„Nem csoda, hogy egy stylist véleménye az egész rendszerről inog meg, amikor beállít hozzá valaki olyan típussal, ami nemcsak, hogy disszonáns, hanem egy klisé-rendszeren alapszik, ami a korábbi oktatásra jellemző volt.
A régi típusú tanácsadás már itt elbukik – szinte semmi színtant, színelméletet nem tanítottak nekünk anno a képzésben, mindennek magam kellett, hogy utána menjek, tanuljak meg. Sőt, a stylist-képzésemen több színtani ismeretet kaptam annak idején, mint a színtanácsadó képzésen” – mondja el. Ezért is döntött úgy, hogy saját képzésén a tanítványai színlátását is fejleszteni, és ezért áll ki határozottan az újhullámos vonal mellett, ami sokakban ellenszenvet kelt.
Nem olcsó, mégis tele a naptár áprilisig
A legtöbb színtanácsadónál (nem mintha túl sok lenne itthon) a szolgáltatás nem áll meg a kendőzésnél. Kérhetsz teljes testalkati tanácsadást, gardróbrendezést és a szakember akár vásárolni is elmegy veled, hogy együtt válasszátok ki a megfelelő ruhákat. Természetesen nem cél, hogy egyre több ruha landoljon a kukában. Ahol eleve színek szerint rendszerezik a ruhákat, könnyebb lesz válogatni.
Áginál a szín- és styling a fő vonal, három éve kezdett oktatni, sőt már továbbképzéséket is tart. Ez nem egy akkreditált képzés, sajnos ezen a területen nincs még komoly szakmai papír. Ez egyben a veszély is, gyakorlatilag bárki vallhatja magát színtanácsadónak. Ági szerint a színtanácsadó kiválasztásánál elsősorban a referenciákra hagyatkozhatunk, illetve arra, hogy csakis olyanhoz menjünk, aki jól kommunikál és természetes fénynél, smink nélkül fogad.
Ági egyébként vállaltan drágább a legtöbb színtanácsadónál. Nála egy tanácsadás nők számára 69 ezer forint, férfiaknak 59 ezer forint. Ha párban mentek, 99 ezer forint, a női teljes tanácsadás 89 ezer forint, a férfi 79 ezer forint. De lehet kérni üzleti fókuszú tanácsadást is, ami férfiak esetében plusz 30 ezer forint.
„Tudom, hogy a többség nálam olcsóbb, de ebben benne van a több éves tapasztalat, a stúdió ára is. Egyébként áprilisig be vagyok táblázva, amint van időpont, rögtön lefoglalják, bármennyi helyet be tudnék tölteni.”
Az indulás nem volt ilyen egyszerű, de fél év után már minden képzése ára megtérült. Ági jelenleg egyéni vállalkozó, de hamarosan céget alapít.