A pét-nat egy különleges bortípus, ami finom, természetes, de baromi nehéz kinyitni. Ezen segít egy új magyar dizájntárgy, ami még jól is néz ki.
Vannak az emberiség egészét foglalkoztató kérdések. A Mivel nyitom ki a pét-natot? nem ilyen. De mielőtt előreszaladnánk, először egy kis háttér, hogy mit keresek egy átlagosnak induló hétköznapon egy palotanegyedbeli pinceműhelyben, ahol egy elszánt csapat nemcsak az ország, de talán a világ első profi pét-nat nyitóját készíti, manufakturális körülmények között.
Őszintén szólva, amikor a Meghívó! Pét-Nat nyitó bemutató és juicy pét-natjaink kóstolója tárgymezővel landolt email a postaládámban, két dolog jutott eszembe, ebben a sorrendben:
- first world problem
- hm, egész érdekes!
Jobban belegondolva, eléggé szeretem a pét-natot, de szinte sosem vásárolok, mert azzal küzdök, amivel világszerte mindenki, aki beruház egy ilyen palackba: ez pedig a körülményes nyitás. De először egy kis gyorstalpaló, hogy mi is ez a szűretlen, pezsgőszerű, de annál zabolátlanabbul gyümölcsös ízű ital?
Fotó: Schmal Fülöp / Sekhina
A pét-nat a francia pétillant naturel szóból származik (jelentése körülbelül: természetesen gyöngyöző), és egy különleges – más szempontból meg végtelenül egyszerű – eljárással készülő borról van szó. Sokan egyenesen az „őspezsgő” kifejezést használják rá, ami korábbi, mint a kicsit több mint háromszáz éves pezsgőkészítés. Mindkét italt nyomásálló palackban erjesztik, de a pét-nat esetében nem várják meg, hogy elkészüljön a murci, hanem a még erjedőben lévő mustot palackozzák le, aminek az erjedése a palackban folytatódik és fejeződik be, így benne marad a seprő és sok szén-dioxid is.
Ezek a gyümölcsös borok néhány éve jöttek igazán divatba: a rózsaszín különböző árnyalatai különösen kompatibilisak az Insta-feedekkel, és talán a franciás hangzás nyomán, de a sznobszótárakban is stabil szereplők.
A seprő miatt több íz- és illatanyag marad bennük, a buborékról nem is beszélve.
Egyszóval a pét-nat természetes, friss, gyümölcsös, üdítő, de azért van benne alkohol is, szóval majdnem mindent tud, amit egy ilyen italnak tudnia kell. Aztán ez a lelkesedés mintha eltűnt volna, mivel van egy komoly probléma: a nagynyomású palackokat finoman szólva is körülményes kinyitni.
Úgy tűnik, a körülményes nyitás problémájára talált megoldást Kasza Gábor, a Sekhina márka alapítója. Fotó: Schmal Fülöp / Sekhina
Mire nem jó egy Forbes-cikk?
„Amikor elolvastam a cikket, nem is vártam, szinte azonnal megkerestem Gábort. Azóta együtt dolgozunk” – meséli Ilcsik Róbert, aki szinte pontosan két évvel ezelőtt, saját bevallása szerint egy Forbes-cikk hatására kereste meg a Sekhina márka alapítóját.
Kasza Gábor néhány éve szeretett bele a betonba, mint alapanyagba, azóta gyárt manufakturális körülmények között villanykapcsolókat. Ez egy elég niche piac, de ha jobban belegondolunk, egy igényes lakáshoz sokkal jobban illik a műanyag helyett egy különleges anyag, például a finombeton. Nem is nagyon foglalkozik ezzel a területtel más gyártó, a kapcsolók pedig nagyot mentek a nemzetközi sajtóban, írt róluk többek között a Dezeen, a Designboom és az Architectural Digest is.
Folkmann László, Kasza Gábor, a Sekhina márka alapítója, és Ilcsik Róbert. Ha csak a pólójukat látjuk is megmondanánk, hogy mivel foglalkoznak jelenleg. Fotó: Sebestyén László / Forbes
Róbert eredetileg közgazdász, doktor, jelenleg SAP-vállalatirányítási rendszerek kiépítését vezeti projektmenedzserként. Bár teljesen más területen dolgozik, de meglátta a fantáziát a termékben – vagy talán inkább az eredetileg fotóművész Gábor kreativitásában –, azóta együtt fejlesztik és gyártják a termékeket. Komolyan hisz a márkában, hiszen több tízmillió forintos nagyságrendben fektetett például abba, hogy megszerezzék a kapcsolókra a szigorú és drága német minőségbiztosítási tanúsítványokat.
Emellett modern gépeket is vettek, de a manufakturális jelleget végig szeretnék megtartani. És itt jön az a pont, ami nekem a legszimpatikusabbá teszi az egész történetet: az alapító és a befektető amennyi időt csak lehet, a józsefvárosi műhelyben töltenek, így Róbert nemcsak pénzt tett a vállalkozásba, hanem szó szerint kétkezi munkával is hozzájárul a projekthez.
Aztán közösen jött egy furcsa ötletük. Igen, a bornyitó.
Magyar palackot magyar nyitóval
„Volt egy problémánk. Hogyan nyissuk ki? Szerettünk volna venni egy nyitót, de akárhol kerestük a világban, nem találtunk. Arra jutottunk, hogy ha kifejlesztenánk egy újat, az beleillene a márka profiljába – meséli Ilcsik Róbert az ötletről és a kezdeti lépésekről. Az ötletelésbe és a fejlesztésbe bevonták egy barátjukat, Folkmann László borkereskedőt is, majd asztalosokat kerestek meg, hogy találják ki a különleges formát. „Aztán a fejlesztésben voltak különböző állomások, megvan még az összes prototípus Gábor és Laci régen megszerették a pét-natot. Én csak egy éve ismerkedtem meg vele, de azóta le se tudok róla szállni.”
A szerkezet ránézésre elég egyszerű: a palackot egy vastagfalú finombeton borhűtőbe kell tenni, majd rácsúsztatni a formatervezett, hajlított fából készült elemet. Ez tartja a nyitószerkezetet, amivel finoman adagolhatjuk, hogy mennyire szúrja át a koronazárat. Ahogy az alábbi videón is látszik, a dolog valóban egyszerűen működik, a beton borhűtő sokáig hűvösen tartja az italt, a palackot veszteségmentesen és kényelmesen lehet nyitni,
extraként ráadásul meg is lehet világítani a palackot, amitől a nyitás nemcsak kényelmes, de elég látványos is.
Fotó: Schmal Fülöp / Sekhina
És hogy miért lesz nagy siker? Bármilyen furcsa, de hiába futottak fel néhány éve a pét-natok, a nyitás problémájára eddig senki sem kínált használható megoldást. Nem csoda, hogy már most nemzetközi szakírók és éttermek érdeklődnek iránta, sok előrendelésük is beérkezett már. A formatervezett, hat színben kínált dizájndarabhoz az első vásárlók early bird kedvezménnyel 210 euróért juthatnak hozzá.
Gábor, Laci és Róbert óriási pét-nat-rajongóként nemcsak egy tárgyat szerettek volna alkotni. Így találkoztak Tóth Sándorral és Bálinttal, a Csobánci Bormanufaktúra borászaival, akivel közösen saját tételeket is kifejlesztettek.
Fotó: Schmal Fülöp / Sekhina
„Az a helyzet, hogy én a pezsgőt nem igazán kedvelem, a kétszáz eurós champagne se tetszett nagyon. Nekem valahogy éretlen a szőlő, mert savra szüretelik az érés korai szakaszában. Az igazi pét-nat viszont érett szőlőből készül, spontán erjed, kén hozzáadása nélkül, viszont benne marad a buborék és a seprő, ettől teljesen más lesz a teste és az íze. Ez nekem nagyon megtetszett” – mondja Kasza Gábor.
A pét-naton belül is többféle irányzat létezik (Gábor a moderate, a juicy és a heavy stílusokat sorolja föl, mint általa kitalált kategóriák), nekik elsősorban a gyümölcsös vonal jön be, így ebben a kategóriában kínálnak egyelőre háromféle tételt, de egy-két év múlva szeretnének egyfajta közösségi borházként működni, és 10-15-féle pét-natot kínálni. Amit természetesen a Sekhina nyitóval lehet felpattintani, egész pontosan szép lassan átszúrni.
Nem mondom, hogy minden háztartás elengedhetetlen része lesz, de a világ megint egy kicsit jobb hely lett.
