Miért épít borgasztronómiai weboldalt, appot, sőt borbárt egy olyan vállalati informatikai cég, amely évi 600 milliós nettó árbevételt kaszál? Nem, a tulajdonos nem egy megszállott borrajongó. Liszai Lászlóval, a Futurion alapító-tulajdonosával és Pintér Zsolttal, a Kóstolom projekt alapító-tulajdonosával még nem a saját budapesti kocsmájukban beszélgettem.
„Nagypapámnak volt egy kis pincéje Sopronban, belém már gyerekként injekciózták a borszeretetet” – mosolyog Liszai László, de a sztori nem úgy folytatódik, hogy egész életében egy borászatról vagy borbárról álmodozott. Újhullámos kávékat kóstolunk Budapesten, miközben elmeséli, hogy az alkalmankénti lelkes borfogyasztásnál többre nem volt még kedve, helyette inkább felépített egy évente 600 milliós nettó bevételt produkáló, 40 fős céget.
A Futurion nem a „háztáji” informatikával foglalkozik, inkább az olyan, háttérben meghúzódó adatközponti rendszerekkel és a hozzájuk kapcsolódó alkalmazásfejlesztésekkel, amelyeket például nagy bankok és közintézmények használnak. Legalábbis egészen 2016-ig csak ezzel foglalkozott, de akkor jött Pintér Zsolt.
Zsoltot mindenki ismeri, aki a hardcore balatoni bor- és gasztrokultúrát is. Ő az utóbbi években főleg értékesítéssel és marketinggel foglalkozott, de közben kicsit megcsömörlött a balatoni gasztronómiától, így került 2016-ban a Futurionhoz, hogy az online marketingben segítse őket. „A marketinget nem csinálják jól az IT-cégek, tulajdonképpen azért, mert az informatika senkit sem érdekel. Főleg nem a vállalati informatika” – sommázza 12 év tapasztalatát és a találkozást László.
Zsolt kezdetben az Office 365-öt népszerűsítette, de közben fél kézzel még a csopaki borász, Jásdi István szokásos éves olaszrizlingkóstolóját szervezte. Valahol ebben a magasságban röpült be az ötlet, hogy a bort, a kóstolást, a borvidékre utazást érdemes összekötni az informatikával. Sőt, hogy a két projekt célcsoportja szinte ugyanaz. „Azok, akik szeretnek menő éttermekbe járni, akik drága autót vásárolnak, és akik szeretik a jó borokat.”
Ebből a Jásdinak készült rendezvényappból indult az egész
A Futurionnál dolgozó fejlesztők két hét alatt hoztak össze egy minialkalmazást a nulláról, kizárólag a Jásdi-féle boros rendezvény kedvéért.
„A szakmai csapatunkban még semmi más iránt nem volt eddig ekkora lelkesedés, a saját szabadidejüket áldozták”
– mondja az ügyvezető. És az, hogy hiába dolgoztak-e a fiúk esténként, könnyen mérhető volt: a 300 férőhelyes csopaki kóstolóra minden jegy elkelt, de az alkalmazást összesen 2000-en használták. Miután lement a rendezvény, még a 70 éves Jásdi István is elismerte: bár ő „nem egy nagy nyomkodó”, ez egy jó dolog, szükség van rá, és folytatni kell.
Pintér Zsolt Jásdinál
„Leültünk ötletelni, és elszálltak a gondolatok. Rájöttünk, hogy ezt nem éri meg régiós szinten megtartani, országos léptékben kell csinálni.” Zsolt hozta a gasztro-turisztikai ismerteket, a fejlesztők pedig a technikai hátteret. A kostolom.hu weboldal első verziója 2016-ban el is indult, még mindig sokkal inkább próbaprojektként, a Microsoft technológiájára építve. Nem egy natív appot akartak, a végeredmény sokkal inkább egy adatbázis a weben (persze optimalizálva a különböző eszközökre).
„A lényeg az, hogy aki lejön vidékre egy hétvégére, ki tudja tölteni az idejét, tájékozódjon a rendezvényekről, találjon szállást, transzfert”
– Zsolt hozzáteszi, számára azonnal egyértelmű volt, hogy borászatból lesz a legtöbb az oldalon, de most már egyre több étterem és szálláshely is feltölti az adatait. A borászatokat, borokat, rendezvényeket bemutató oldalra három hónap alatt 800 szolgáltató regisztrált, mostanra átlépték az ezres nagyságrendet, borból közel háromezer van feltöltve. És a felhasználók? A regisztráltakból is van már ezer, a lazább hétköznapokon, például a kedd délutánon, amikor mi Budapesten beszélgetünk, 300 az átlag. Zömmel a 25-38 év közöttiek, 60 százalékuk nő, és főleg a rendezvényeket böngészik, és már több mint 3000 alkalommal értékeltek borokat.
Középen Liszai László, balra Windisch Károly, a Kóstolom és a fejlesztői csapat vezetője (neki köszönhető, hogy két hét alatt összeállt az első miniapp)
„Egy korszakváltásban vagyunk éppen: a Z-generáció már kütyüvel a kezében érkezik, miközben az idősebbek, akár én is, nem biztos, hogy szívesen nyúlunk hozzá” – mondja az amúgy meglehetősen fiatalos 47 éves László, aki amikor a cég ügyeiről van szó, egyértelműen a fiatalokban gondolkodik. Kiderül ez akkor is, amikor megkérdezem, hogy a piacra lépés előtt felmérték-e a borszakmai és borgasztronómiai weboldalak, böngészők, borértékelő mobilalkalmazások jelentette konkurenciát. Van ugyanis mindegyikből több is, magyar és angol nyelven, köztük jól bejáratott és jól pozicionált verziók, még állami is akad.
„A piackutatás történhet úgy, hogy megnézzük, hogy milyen típusú alkalmazások vannak jelenleg a piacon. De történhet úgy is, hogy nem azt vesszük figyelembe, amit jelenleg a fogyasztók használnak vagy igényelnek, hanem arra figyelünk, hogy ez a bizonyos információtechnológiai váltás milyen irányba megy majd a jövőben. Hogy milyenek lesznek a jövő generációjának fogyasztói szokásai” – válaszol László. Ennek kapcsán épít ötletével a sharing economy vonalra, vagyis a megosztáson alapuló, win-win szituációkat generáló megoldásra (például esetükben a borászatok ingyenes megjelenítése). „Persze azért üzleti céljaink is vannak.”
Az oldalon való megjelenés a szolgáltatók, vendéglátók számára ingyenes, és az is marad, a jelentkezőknek csak annyi a dolguk, hogy közöljék az adataikat. Viszont László a különböző igények és funkciók alapján a jövőben külön alkalmazásokkal is előrukkolna, és meglehetősen innovatív módon gondolkodik.
Lehetővé tenné például, hogy egy bolt boros polca előtt állva, telefonunkat a polc előtt elhúzva azonnal információkat kapjunk adott tételekről, és saját preferenciáink alapján a technológia segítsen nekünk italt választani.
„A Kóstolom egy prototípus, önmagában is egy piackutatást, azt kutatja, hogy mire van igény” – és ilyen módon a Futurion fejlesztőinek játszótere is.
Zsolt balatoni, és sok helyi szereplővel jóban van, az elmúlt pár évben aktívan részt vett a helyi közösségek szerveződésében, mint például a Balatoni Kör vagy a Rizling Generáció. Ebből is adódik, hogy régiós szinten közös online marketing kampányokban gondolkodik, nemzetközi piacra, hajtja is hogy még a nyáron elkészüljön a Kóstolom angol nyelvű verziója. László hozzáteszi, hogy ez már országimázs-építés kategóriája, amire viszont kormányzati források kellenek. Elárulják, interjúnk előtt éppen kormányzati szereplőkkel beszélgettek. „Csak akkor kooperálunk, ha értékteremtés lesz a cél” – a találkozóról annyit tudok meg, hogy
Ehelyett most egy EU-s pályázat segíti őket, ez a kkv-k bor- és egyéb termék/szolgáltatás értékesítésének hatékonyságfejlesztésére fókuszál. Felmerült már, hogy befektetőt is bevonjanak, egy borspecifikus applikáció ügyében például már keresték őket. A biztos azonban a saját bevétel, és erre is van már stratégia, sőt eredmény.
Új láb nőtt
A tavaly év végéig a Kóstolom-projekt értelemszerűen a Futurionon belül futott, de a cég januári profiltisztítása nyomán akkor új, saját kft-t kapott. Tulajdonosi szerkezetében és vezetésében is különvált, Zsolt vette kézbe, és ma már rajta kívül 5-6 fő dolgozik rajta (boros- és kommunikációs szakemberek), de a Futurion-fejlesztői kooperáció is megmaradt. Így a napi működés is hatékonyabb, és a befektetés-megtérülés is tisztább, mondják a projekt atyái.
Az adatbázis állandó töltése és frissítése jelenleg a Kóstolom-csapat idejének 30-40 százalékát kitölti, és ez persze nem generál bevételt. „Nem tudom, hogy hol lesz az az egyensúlyi pont, amikortól a céget hosszú távon fenntarthatóvá fogom tenni, de azt tudom, hogy amikor ráérünk, amikor nem vagyunk tele munkával, addig ezzel fogunk foglalkozni” – mondja az adatbázis-fejlesztésre az egyre gyakrabban felbukkanó cikkekre és interjúkra Zsolt. Az ok viszont nemcsak az igény, hanem az a támogatás is, amit a tartalomgyártás a cég legújabb lábának nyújthat.
Még több balatoni és boros-gasztrós téma a júliusi Forbesban! Már a standokon!
„Láttam a termelői oldalt is, láttam, hogy a borásznak nincs kapacitása a marketingre, az értékesítésre, a webshopjára, hogy kezelje a közösségi média felületeit, persze mindezt két nyelven, hiszen közben még próbál nemzetközi piacra lépni…” Zsolt tapasztalatai alapján jelenleg a borászok nem úgy építik fel a vállalkozásaikat, hogy hosszú távú megtérülésekben gondolkodnak. „Egyetlen olyan borász volt eddig, akinél láttam egy komoly Excel táblát, az a Homola volt.” (Olvass a Homoláról bővebben a júliusi Forbes magazinban!)
Adta magát, hogy a bormarketinges folytassa velük a munkát, ma már egy kisebb csapattal együtt tudja őket segíteni ezekben a feladatokban, méghozzá a kostolom.hu felhasználói visszajelzései alapján, a futurionos háttérrel, egy átlag marketingcsapatnál jóval hatékonyabban.
„A hiperekben fillérekért lehet venni chilei, kaliforniai vagy olasz borokat. A magyar termelők ezekkel nem tudnak versenyezni. Szerintem nekik a prémium szegmensre kellene fókuszálniuk, a prémium fogyasztókat viszont csak prémium értékesítési eszközökkel fogják megtalálni.”
– Liszai képben van, még ha nem is borszakember.
Jásdin és a már említett szervezeteken, rendezvényeken kívül a Kóstolom, mint PR-ügynökség, dolgozik már többek között a Borbarátokkal, Bezerics Borházzal és a Villa Tolnayval is. A cég ennek köszönhetően fél év alatt önfinanszírozóvá vált.
A technológiát behozzák az ügyfeleikhez is, viszik a monitorokat a szabadtéri borkóstolásra is, bár László közbeszúrja, fontos, hogy a fókuszban a bor és a szórakozás maradjanak, épp elég, hogy a fiatalabb generáció alig akar már felnézni a telefonjából. Zsoltnak viszont fontos volt, hogy kíméljék a környezetet azzal, hogy szórólapok és kóstolófüzetek helyett online felületekben gondolkodnak. Egyébként rendezvényeknek is segíteni szeretnének a hatékony informacióátadásban, hogy a böngészés közben akár már a borkóstolás közben vásárolhassunk is.
Lesz borbár is
„Mi nem akarjuk elvenni a piac szereplőinek a kenyerét, sokkal inkább segíteni szeretnénk őket” – mondja László a sharing economy filozófiára visszakanyarodva, és Zsolt rögtön kiegészíti: ők vállalnák, hogy havonta egyszer szakmai kerekasztalt szerveznek. Már beszéltek is néhány potenciális résztvevővel. A helyszín egy saját borbár lehet.
„Ősszel nyitni akarunk egy borbárt, ahol az egyes régiókat be tudjuk mutatni” – pontosabban egy szakmai műhelyt terveznek, borbár funkcióval a fogyasztóknak, rendezvénytér funkcióval a PR-láb ügyfeleinek. A frekventált fővárosi helyszín már meg is van, az előkészületek zajlanak, és ha a Furutionon múlik, innovatív és informatív lesz.
Még több balatoni és boros-gasztrós téma a júliusi Forbesban! Már a standokon!
