Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Jásdi 70: Ha szar lett, akkor is ott kell állni mögötte

Jó humorú borász, romantikus író, cinikus blogger, szenvedélyes homo politicus, korát meghazudtoló vitorlázó, e-biker. Az olaszrizling és a csopaki borkultúra megmentőjeként is emlegetik. Pedig Jásdi István saját bevallása szerint még mindig elsősorban közgazdászként gondolkodik.

Július 1-jén betöltötte a 70-et, július 6-án azzal vágott neki a Kékszalag vitorlásversenynek, hogy kategóriájában győzni fog. A csopaki borász Jásdi István a júliusi Forbes Balaton-mellékletében szerepel (már a standokon!), de a születésnapos nagymester néhány nagyon ütős mondatát csak itt olvashatjátok.

Saját nevéről a boron: „Ettől hiteles. Ebből nem lehet kilépni, hogy bocs, ez szar lett. Vagy ha igen, akkor ott kell állni mögötte.”

Az olaszrizlingről: „Amikor elkezdtük, a cserszegi volt a menő termékünk. A tavalyi 18. szüretünkre eljutottunk odáig, hogy nemcsak hogy minket azonosítanak az olaszrizlinggel, de ez a legkedveltebb fajta az országban. A furmintról ugyan sokat beszélnek, de inni még mindig inkább ezt isszák.”

cover_gifA teljes sztoriért keresd a júliusi Forbes magazint!

A balatoni vörösborokról: „Ahogy az ember járja a világot, rájön, hogy egy étteremben helyi borokat kell adni, és ettől az étterem is jobb lesz. Mi azért telepítettünk cabernet franc-t, mert azt engedélyezték. De itt már többeknek van kékfrankosuk, és abban én is több perspektívát látok.”

A borok árazásáról: Testvérei, húga újságíró, öccse építész, de állítása szerint 1790 forintos borokat sem engednek meg magunknak napi szinten. „A főtermékünkből van 40-50 ezer palack egy évben, fontos, hogy ez hozzáférhető legyen.”

jasdi_bbk

Jásdi alapboránál momentán nem tudok jobb ár-érték arányú rizlinget (Fotó: Máté Csaba / Jásdi Borbárkert)

A Balatoni viszonyokról: „A Balatonon (pályázati) pénzt nem lenne szabad pincére adni, csak szőlők rekonstrukciójára. A pincékben az a jó, hogy a föld alatt senkinek sem szúrnak szemet. Csak miközben a föld alatt létrejöttek rendezőpályaudvarok, máshol eltűntek szőlőterületek.”

Első könyvéről, a Szerenád a szőlőben címűről: „Nem azért írtam, mert irodalmi ambícióim voltak, hanem mert rájöttem, hogy Eötvös Károly óta megszűnt a hely irodalma.”

Hamvas Béláról: „Amikor ide kerültem, fogalmunk nem volt, milyen a jó csopaki. Addigra a Pinceszövetkezet már két éve csődbe ment, kis parasztgazdaságok voltak itt, tavasszal néha jó borokkal, amelyek nyár végére szétestek. Olvashattunk legendákat, de utólag rá kellett jönnünk, hogy Hamvas Béla szegény soha életében nem kóstolt rendes bort, hiszen amikor ezeket írta, raktáros volt Palkonyán, örülhetett, ha kapott valakitől kannában innivalót. Ezért írhatott olyanokat, hogy a csopaki halványrózsaszín, kicsit pezsgős ital. Azért volt rózsaszín, mert más szőlő is került bele, és azért pezsgett, mert újraerjedt benne a maradékcukor.”

A Balaton partjának kiépüléséről: „Aki idejön, és szőlőt telepít, az pozitív figura az én szememben.”

A majdnem szomszéd paloznkai Homola Pincészetről és Homola Szabolcsról: (Olvass Homoláról részletesebben a júliusi Forbesban!)  „Mielőtt elkezdte, idejött az akkori borászával, meg egy osztrák borásszal, és megmutatta nekik a pincémet, hogy ilyet szeretne. Amikor megnyitottuk a borteraszunkat, ő is épített egyet. Amikor átalakította az éttermet, a Sáfránkertet, más személyzetét is megpróbálta elcsalni. Végül a legénységemet is elvitte a vitroláshajómról (mosolyog). De egyáltalán nem csak másol, a Jazz Pikniket és az éttermet is remekül megcsinálta, és azzal, hogy a Homonna Attila csinálja a borait, nem nyúlt mellé. Az egyetlen dolog, amivel nem értek egyet, hogy a szőlő közepére akar új pincét építeni.”

Laposáékról: „Én őket is nagyon szeretem, de ők most nagyot léptek a mennyiség tekintetében, kiléptek abból a kategóriából, amiben elindultak. Majd meglátjuk, hogy emésztik meg.” Olvass Laposáékről részletesebben a júliusi Forbesban!

Más borászokról: Figula Mihályt sokat emlegeti, jóban vannak, nagyra értékeli a borait. A Villa Tolnay birtokot szintén többször is a legjobbak között említi.

Amikor visszaküldöm neki ezeket a mondatokat ellenőrzésre: „Áldásom a szövegre! Ha mondtam, hát emögé is oda kell állni, nemcsak a borok mögé.”

 

balaton_to

Még több balatoni téma a júliusi Forbesban! Már a standokon!

Oszd meg!

"Egy teljesítmény látványa a legnagyobb ajándék, amit csak ember másoknak adhat."