Abból főzök, ami van, amit a természet aktuálisan nyújtani tud – ez az alapelve Szabó Adrienn klinikai dietetikusnak, a Magyar superfood című (részben szakács)könyv szerzőjének, akit az Instagramon csaknem tízezren követnek. Részlet a szeptemberi Forbes Egészség mellékletében megjelent interjúból.
Forbes: A superfood az egyik legújabb felkapott gasztronómiai kifejezés, és jellemzően nem mindennapi, import, egzotikus alapanyagokat sorolnak ebbe a kategóriába, mint a gojibogyó, az avokádó, a tengeri moszat vagy a lazac. Ehhez képest te a Magyar superfood című könyvedben a legismertebb itthon termő és könnyen hozzáférhető zöldségeket, gyümölcsöket, gabonaféléket, olajos magvakat és állati eredetű nyersanyagokat vonultatod fel – jól látom, hogy lényegében meghekkelted ezt a jelenséget?
Sz. A.: Szakmán belül egyszer meg is kaptam a kritikát érte. Mert amikor megjelent a könyv, akkor Instagramon már sokan követtek, és szinte kikérték maguknak, hogyan állhatok bele ebbe a divathullámba, hogy írok egy superfoodos könyvet – én, aki addig olyan hitelesnek tűntem. De aztán amint belelapozott valaki, rájött, hogy ez egy fityisz. (Nevet.) Teljesen egyszerű magyar alapanyagokról szól.
Csak azért adtam neki ezt a címet, mert elsősorban azoknak szántam, akik ismerik a superfood fogalmat, és keresik is ezeket az élelmiszereket. Mert sokan azt hiszik róluk, hogy olyanok, mint az étrendkiegészítők.
A teljes interjú Szabó Adrienn-nel a szeptemberi Forbes Egészség mellékletében olvasható.
A rohanó életmódban pedig, amikor az embernek nincs ideje egészségesen élni, könnyű megoldás lehet, hogy gyorsan vesznek valamelyikből.
Pont nekik akartam megmutatni, hogy van egyszerű, hazai, egészséges alternatíva. A szüleim generációja például talán még nem is hallotta a superfood szót, de nekik ebből a szempontból kevésbé is van szükségük az én könyvemre, hiszen nem keresik a chiamagot vagy az avokádót a boltokban. Szóval azért kellett ez a névadásos áldozat, hogy elérjem az elsődleges célcsoportomat.
Ezeket a hagyományos, itthon megtermő zöldségeket nem nevezte senki korábban szuperélelmiszereknek?
Valójában semmi szakmai alapja nincs a superfood kifejezésnek, a dietetikusok nem is használják tudományos kontextusban. A Felelős Gasztrohős Alapítványnak van egy térképe, amin megmutatják az import egzotikus szuperélelmiszerek magyar alternatíváit. Miután az egészséges táplálkozásnak az a lényege, hogy minél színesebben, változatosabban együnk, ezért kis túlzással szinte mindent elnevezhetnénk szuperélelmiszernek. Persze ha azt mondom, hogy a sima magyar főzőtök is szuperélelmiszer, hiszen értékes fitovegyületeket tartalmaz, amiknek egészségvédő hatása van, az elég furán hangzik, de igen, ezt tettem, minden jó minőségű, profán alapanyagot piedesztálra emeltem.
A te Insta-posztjaidból viszont az látszik, hogy még a kórházi betegeidnek is főztél, ez tényleg így volt?
Nem én főztem, de sok mindent elkészítettek, amit kértem. A SOTE Transzplantációs és Sebészeti Klinikáján ugyanis saját konyhánk volt, és mellette az én irodám, így sokszor kértem a szakácsok segítségét, ha egy-egy betegnek valamit személyre szabottan kitaláltam. Előfordult, hogy segédkeztem például egy zabnyák elkészítésénél, mert olyat még nem főztek ott, és megmutattam, mennyire fontos, hogy bő vízben, lassan főzzék, hiszen a béta-glükán nevű rost így tud jól kioldódni a vízben. Vagy volt, hogy megkértem őket, hogy egy előrehaladott máj- és cukorbeteg fiúnak csináljunk kölesfelfújtat barackkal.
Mindent meg lehetett oldani, ez is csak hozzáállás kérdése.
Egyszer egy haldokló kislány mondta, hogy csak a szomszéd néni tudja megfőzni a kedvencét úgy, ahogyan ő szereti. Kértem, hogy azért mondja el, mi az, megpróbáljuk. Csirkepaprikás volt tésztával, sajttal megszórva, a sütőben összesütve – elkészítettük neki ebédre, azt mondta, hogy szinte ugyanolyan volt, mint otthon
Vörös zóna
A SOTE dietetika képzésének elvégzése után nem vették fel kórházba dolgozni, hiszen sokkal többen végeznek dietetikusként, mint ahány hely van (a rendelet szerinti minimum feltétel, hogy száz ágyra jut egy szakember). „Ha kötelező lenne, hogy a háziorvosi praxisokban és a védőnő mellett is legyen állandóan dietetikus, ahogy máshol is szokás az egészségügyben, akkor lenne állása minden végzősnek” – mondja Adrienn. Diplomaszerzés után ezért egy egészségügyi piackutató cégnél helyezkedett el, és többek között kiadványokat készített különböző krónikus betegeknek, például cukorbetegeknek, gyógyszercégek megbízásából végzett kutatást. Aztán bekattant neki, hogy nem szeretne tovább a számítógép mögött ülni, inkább tevékenykedne kórházban. A Szent János-kórház pszichiátriáján kapott klinikai munkát, ott anorexiásoknak, depressziós betegeknek segített, de úgy érezte, túl nagy a szembeszél és a tehetetlenség, fásultság.
2018-ban került a SOTE Transzplantációs és Sebészeti Klinikájára, azóta úgy érzi, hogy a helyén van (A klinika mai neve már Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika – a szerk.). „Örültek nekem mint progresszív dietetikusnak, és elfogadták a tanácsaimat, például amikor az élelmezésvezetőnek mondtam, hogy ne csak cukros keksz legyen, hanem kisétkezésre ropi is vagy épp ősszel egy sült tök, és a krumpli helyett néha főzzenek például bulgurt.” A pandémia alatt háromszor egy hónapra kivezényelték a covidosztályra, vörös zónába, legtöbbször éjszakai műszakra. Hogy a kiégést megelőzze, idén nyár elején kivett két hónap (fizetés nélküli) pihenőt. Közben előszeretettel mond igent különféle szakmai meghívásokra, interjúfelkérésekre, céges előadásokra – „hogy hangot kapjon a szakma”.
A magántanácsadásain nála nem ritka, hogy egy beteg szeme könnybe lábad, mert megkönnyebbül. „A szabályokat már minden szakember és kattintáshajhász cikk beléjük verte, én meg elmondom nekik, hogy nem kell annyira szoronganiuk az étkezés miatt. Volt, hogy valaki fogyni szeretett volna, ám kiderült, egy fontos alapproblémája abból a traumából fakad, hogy gyerekkorában lekapcsolták rá a villanyt, ha túl sokáig ült a vécén, mert sok áramot fogyasztott. Neki például azt tanácsoltam első körben, hogy kapcsoljon lámpát, olvasson, és ugyanúgy érezze alapnak azt, hogy ott ül, mint azt, hogy levegőt vesz. Az étkezés részleteivel (mert hogy fogyókúrához nem asszisztálok az elvárt értelemben) csak ezután foglalkozhattunk, amikor a frusztrációja kezdett megszűnni.”
Az interjúban Adrienn mesél még arról, mikor és hogyan alakult ki nála ez a nagyfokú tudatosság, vajon lesz-e magyar gránátalma és pekándió, és hogy miért nem mellőzi a húst a receptjeiben. Továbbá tippeket ad ahhoz, mit és hol vegyünk. Lapozz bele a szeptemberi magazinba, melynek címlapsztorija Máté Gáborról, a világhírű orvosról szól!
Borítókép: Szabó Adrienn klinikai dietetikus, fotó: Orbital Strangers
