Tényleg szükségünk volna ennyi havidíjas online szolgáltatásra? Hogyan fogja érinteni a streamingháború a pénztárcánkat? Egyáltalán mit jelent az, hogy digitális rezsi?
Az alapfelállás:
- szeretnék egy streamingszolgáltatást, hogy meglegyen a napi filmes vagy sorozatos betevőm. Előfizetek hát a Netflixre, minimum HD-ben, egy hónapra 3490 forintért.
- Egy előfizetés ma már nem elég. Hogy lefedjem több gyártó kínálatát, a minőségi szériáiról híres HBO streamingplatformjára, a Góra is befizetek havi 1890-ért. Választhatnám helyette az Apple TV+-t is, az is 1890, sőt az Amazon Prime Video idén még csökkentett áron, havi 890-ért megy.
- Cédét már nem veszek, marad hát a Spotify (esetleg a Deezer, a Tidal vagy az Apple Music), ez egy hónapra kb. 1800.
- A Youtube alapvetően ingyenes, de kivagyok a videók előtti hirdetésektől. Muszáj kipengetnem havi 1790-et a hirdetésmentes Premiumért, de csatornafeliratkozásokkal vagy a tartalomgyártók patreonálásával havi szinten szintén elmehet pár ezer forint még.
- Ha már támogatás, a független sajtónak és a fizetőkapu mögötti cikkeknek is elkülönítek némi pénzmagot, legyen ez mondjuk havi még 2-3 ezer.
- A mobilom is alig bírja már tárhellyel. Egyéves elköteleződéssel havi 690 forint a Google Basic felhőtárhely-bővítése, Iphone-osként 299 forint forint az 50 GB-os Icloud-bővítés.
- Ha éppen képszerkesztési vagy videóvágási ambícióim is lennének (többfunkciós újságíróként miért ne lehetne), körülbelül 4500 forint lenne a Photoshop, 9000 pedig a Premiere Pro (mindkettő egyéves elköteleződéssel), már persze az irodai szoftverek mellett – a Microsoft 365: egyéves konstrukcióban havi kb. 2100 forint.
- És most sport: Eurosport Player és Arena 4+ egy évre előre havi 750, illetve 2500 forint.
- Videójátékos szolgáltatásokra is szórnom kell, ez már csak ilyen. Az online többjátékos módhoz szükséges Playstation Plus és Xbox Game Pass Ultimate-ért (az előbbi havi 2-3 ajándék játékkal, az utóbbi masszív játéktárral) havi 2700-ért és 4190-ért.
- És ha már videójáték, némi testmozgás sem ártana, bizonyos sport- és futós alkalmazások extra funkciói pedig szintén havi 1-2 ezret kóstálnak.
Össze se merem adni ezt a sok mindent. Na jó, de:
ha mindenre egyszerre lenne szükségem, bő 44 ezer forintot kellene egy hónapban kipengetnem. Ebből a filmes, sorozatos, sportadós szolgáltatások durván 11 500 forintot tennének ki.
Talán érthető, mire akarok célozni: 2021-re elég durván megugrott a digitális rezsim, és valószínűleg nem csak nekem.
Egyáltalán mi az, hogy digitális rezsi?
A gondolat nyilván nem az én fejemben fogant meg először, a 24.hu-n például már két éve megpedzegették ennek az új, hagyományos rezsi és állandó havi költések melletti kategóriának a térnyerését.
Jellemzően digitális rezsibe sorolhatunk minden olyan online szolgáltatást, ami bár nem létszükségletet elégít ki, modern fogyasztási trendjeink fényében ma már elengedhetetlenek, legyen szó munkavégzésről vagy szimplán szabadidős kikapcsolódásról.
Az ilyenfajta előfizetések mögött az a fogyasztói elgondolás, hogy lemondok a tulajdonjogokról, kvázi bérlem a szolgáltatást, cserébe egy album vagy Blu-ray áráért, sőt töredékéért szinte mindenhez hozzáférek, amire szükségem van, közben magam választhatom meg, mit és mikor szeretnék használni vagy fogyasztani.
Igen ám, de ez a sok kicsi költés, ha nem figyelünk oda, együttesen az egekbe szállhat.
Oldd meg okosba’!
A fenti felsorolás természetesen kicsit túloz. Kezdjük ott, hogy általában szoktak lenni ingyenes alternatívák, irodai szoftverek esetében például közel teljes életet lehet élni Google Drive-val is. Néha viszont az ingyenes megoldások vagy funkcióikban és minőségükben szegényesebbek, vagy az illegalitás határát súrolják, vagy egyszerűen nem olyan kényelmesek, mint a piacvezetők.
Bizonyos szolgáltatások elérhetők különböző családi vagy egyéves konstrukciókban vagy időszakos kedvezményekkel is, így aztán fajlagosan alacsonyabb is lesz a havidíj, ezzel is lehet – sőt, kell – trükközni.
Az sem jellemző minden szolgáltatásra, hogy állandó, havi szinten lenne szükségünk rá: ilyenkor azzal is trükközhetünk, hogy csak akkor fizetünk elő valamire, amikor tényleg használjuk, hogy ne lőjön a 10-20 ezres sávba vagy a fölé a digitális rezsi.
Nem elhanyagolandó ismérve a digitális rezsinek a hagyományos havi kiadásainkkal szemben a tervezhetőség, mi magunk szabjuk meg ugyanis, hogy pontosan milyen előfizetésekre van szükségünk, hogy mire és meddig költünk, jobb esetben nincsenek változó díjak vagy apró betűs csavarok.
Éppen ezért szabják meg ma már többen is felhasználási feltételeikben, hogy adott szolgáltatás kizárólag az előfizető háztartásában használható. A Netflix például idén tavasszal kezdte el komolyabban venni a jelszómegosztást, azaz a potyautasoktól e-mailes vagy sms-es megerősítést kért, hogy tényleg ők-e az előfizetés jogos felhasználói.
Vannak, akik egyéves elköteleződéssel igyekeznek röghöz kötni előfizetői bázisukat. Az Adobe kreatív szolgáltatásai például egy évre előre kedvezőbb havidíjakkal csábítgatnak, mint egyhavi konstrukcióban. Csak mikor aztán menet közben mégis lemondanánk a Photoshopot és társait, a cég csak akkor enged minket szabadon, ha a hátralévő esedékes díjak felét otthagyjuk neki búcsúajándékként.
Így streamelünk mi, magyarok
Az évek előrehaladtával természetesen több szolgáltatás havidíja is változott, bár ez a produktivitással és munkavégzéssel összefüggő előfizetések esetében kevésbé jellemző trend. A Netflix is pont pár hete emelt ismét az árain Magyarországon, az infláció jelensége tehát nem újszerű a hazai piacon.
Sőt, a Központi Statisztikai Hivatal már 2018-ban beemelte az fogyasztóiár-index, tehát az infláció számításának alapjául szolgáló fogyasztói kosárba a film- és zenestreaming havidíját mint új reprezentánsokat, és azóta sem törölték őket.
Fontos belépési pont lehet az új szereplőknél, hogy milyen árazással indulnak el a hazai piacon. Az HBO Góból jövőre automatikusan HBO Maxszé váló, új platform hazai képviselete például már több alkalommal is jelezte, hogy ők versenyképes árazással készülnek, az amerikai havidíjnál (15 dollár, átszámítva kb. 4500 forint) jóval kedvezőbb árakkal, ami a Netflix jelenléte és az árérzékeny magyar piac tekintetében érthető lépés.
Tovább árnyalja a képet az egyre terebélyesedő streamingháború. Vegyük például a Netflix egyre bővülő konkurenciáját: bár továbbra is ők a piacvezetők 214 millió előfizetővel, a 2019-ben indult Disney+ szűk két év alatt már 116 millió előfizetőnél tart, a szintén nemrég indult HBO Max (az HBO prémium kábeladó előfizetőivel együtt) 69 milliónál, de emellett is egyre kezd szétaprózódni a piac.
Kérdéses tehát, hogy mennyire ütik ki egymást a sorra érkező szolgáltatások.
A GKI Digital idei reprezentatív felméréséből az derült ki, hogy egy átlag magyar felhasználó 4 szolgáltatást ismer és 1-2-t használ jelenleg. Mind ismertség, mind használat tekintetében a Netflix és az HBO Go az éllovasok itthon. A covid és a karanténkorszak persze minden hazai piacvezetőt felpezsdített, de őket jellemzően nem közvetlenül a vírus miatt kezdték el használni.
Az itthon elérhető streaming- és online TV szolgáltatások ismertsége és használata. Forrás: GKI Digital
A piackutató vállalat szerint a hazai piac „1-2 éven belül érheti el azt a kritikus szintet, ami már a mostaninál is hangsúlyosabb pozíciót eredményezhet a tartalomfogyasztási mixen belül”.
A kutatásban arra jutnak:
„…hazánkban is beköszöntött a streaming korszak, ami ráadásul nem a hagyományos média kárára hoz változást, hanem a tartalomfogyasztási mix válik minden eddiginél színesebbé és hely- valamint idő függetlenné, amivel végső soron mi, fogyasztók nyertünk a legtöbbet.”
Arra itt is kitérnek, hogy az előfizetésekért való harc ”nem skálázható a végtelenségig”, és ez a digitális rezsi tekintetében a lényeg: streaming- és online TV szolgáltatásra, ha az átlag 1-2 igénybe vettet nézzük, 3-5 ezer forintot is kiadhat egy háztartás, minden más online szolgáltatást, illetve a TV-t és az internetet is beleszámítva pedig akár 15-20 ezer forintra is emelkedhet ez az összeg.
Akkor itt és most mondjam le a tévéelőfizetésem?
Talán most jutottunk el odáig, hogy a streamingháború kiéleződésével, a folyamatos inflációval és a felhőalapú megoldásokra és ökoszisztémákra épülő technológiai berendezkedéssel beszivárgott annyira az életünkbe a digitális rezsi fogalma, hogy feltegyük a kérdést:
készen áll-e a világ, vele együtt mi is arra a drasztikus döntésre, hogy csak az internet-előfizetésünket hagyjuk meg, a nekünk szükséges szolgáltatásokat, a tévét pedig egy az egyben mondjuk le?
Lenne ebben ráció, de csak kompromisszumokkal.
Fotó: Pixabay
Csomagtól, feltételektől, sebességtől függően és attól, hogy a mi utcánkban Digi, Telekom, Vodafone stb. érhető-e el, havi 3 ezertől 7-8 ezerig is alakulhat egy önálló internetfizetés. Menjünk biztosra, válasszunk jobb, 500 Mbps körüli csomagot kb. mondjuk havi 5 ezerért (egyéb fix költségekkel most ne számoljunk). Erre kellene ráhúzni a digitális rezsinket, mindazt a szolgáltatáspalettát, ami a cikk elejére visszatérve több tízezer forintra is rúghat.
Ami a kábeltévé-előfizetést helyettesíthetné, az a fentebb említett, 11 500 forintos csoport, amire így és ennyit költeni valószínűleg nem mindenkinek érné meg.
Internetet és kábeltévét csomagban átlagban havi 6-10 ezer forint között kaphatunk, ha erre okosan ráfűzünk még 1-2 szolgáltatást 3-5 ezerért, mint azt az átlag magyar is teszi a GKI szerint, a pénzünkért egy valamelyest átfogóbb, szélesebb mixet kapunk.
Az persze egyéni ízlés kérdése, hogy egyáltalán szükségünk van-e lineáris tévéadókra, hagyományos tévé- és hírműsorokra, családosként mesecsatornákra, vagy akár csak a kábeltévé háttérzaj szintű szerepére.
Ha ennél tudatosabban fogyasztunk híreket, internetes műsorokra szocializálódtunk és a streamingszolgáltatók kábeladókon sem elérhető, exkluzív kínálata érdekel inkább, akkor persze nem biztos, hogy tévéelőfizetésre kell égetni a pénzt.
Youtube Kidsszel, valamint a Netflix meg az HBO Go gyerekzáras meseválogatásaival akár a kisebbek néznivalóját is lefedhetjük. Sőt, egy jól megválasztott internetcsomaggal online TV alkalmazást (Telekom TV Go, Telenor My TV stb.) is szerezhetünk, így okoseszközön, számítógépen pótolhatjuk a tévéélményt, ha annyira hiányozna. Esetleg még az RTL Most- vagy TV2 Play-féle műsortárakra is ráfanyalodhatunk, ez utóbbiak javarészt ingyenesek is (az RTL Most+ prémium funkcióit és szélesebb kínálatát szolgáltatón keresztül lehet elérni).
Tuti recept persze sosincs: azt mindenkinek magának kell elterveznie, hogy mennyit tud vagy akar havonta digitális rezsire szánni.
Érthető, hogy a streamingháború érkező új szereplői nemhogy segítik, hanem kifejezetten bonyolítják ezt a döntést. Így nemcsak a streaming szánt keret lesz véges, de az átlagfogyasztó befogadókészsége is. Képben lenni ugyanis azzal, hogy melyik film, sorozat pontosan hol érhető el, és egy fix kábeltévé-előfizetéssel szemben egyszerre sok másikat menedzselni, nos, az még a legmegszállottabb tartalomfogyasztók türelmét is kikezdi.
Borítókép: Pickawood // Unsplash
