Csendben világhírű, 200 éves és magyar. Mi az?

Talán olvastad – mert még a Washington Post és a New York Times is lehozta –, hogy januári számunkat idő előtt vissza kellett hívni az újságárusoktól. A Hell Energy tulajdonosai kértek ideiglenes intézkedést […]


Bővebben

Az Operaház, ahogy még sohasem láttuk

Ybl Miklós mesterműve építésének idején a korszak német és olasz operaházainak építészeti szintézisét, vagyis a 19. század második felének világszínvonalát jelentette. Hasonló épület ráadásul egy sem maradt a régióban, amelyet ne sújtott volna bombázás vagy tűzvész. Réthey-Prikkel Tamás fotográfus olyan állapotában mutatja be az épületet, ahogyan csak kevesen láthatják – és sok kis részlet már sosem lesz úgy látható, ahogy ezeken a képeken.

135 éve annak, hogy ünnepélyes keretek között átadták a budapestieknek Ybl Miklós mesterművét. A tervező bravúrosan bánt a rendelkezésre álló szűk telek adottságaival – bár fel sem tűnik, de az épület egy tízemeletes panellel azonos magasságú –, de emellett a látványban harmonikus belső teret hozott létre. Pontosan kidolgozták a nézőtér akusztikáját és itt alkalmaztak először hidraulikus színpadtechnikát.

Az elmúlt évtizedekben természetesen többször modernizálták a belső tereket, de egyre távolabb kerültek az eredeti tervektől, így az említett építészeti-akusztikai egység megbomlott. Az ígéretek szerint – többszöri csúszás után – 2021-re elkészülő felújítás célja, hogy az épületet megszabadítva a rárakódott rétegektől, ismét a korhű állapotba állítsák helyre a – Művészetek Palotáját is tervező – ZDA – Zoboki Építésziroda tervei alapján. Az épületet Réthey-Prikkel Tamás fotózta végig, akinek a hamburgi Elbphilharmonie épületéről készített sorozatát korábban közöltük.

Íme egy magyar fotós csodálatos felvételei a hamburgi Elbphilharmonie épületéről


 

Az öregek mindent elhisznek, a középkorúak semmit se igazán, a fiatalság mindentudó.